Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a Kúria korábbi végzését, amely helybenhagyta Karácsony Gergely győzelmét a június 8-i főpolgármester-választáson.
Az Alkotmánybíróság határozata azt jelenti, hogy a Kúriának új eljárást kell lefolytatnia, és új döntést kell hoznia – vagyis nem tekinthető lefutottnak, hogy Karácsony Gergely vagy Vitézy Dávid lesz Budapest főpolgármestere.
Vitézy Dávid korábban azt kérte, hogy a Kúria változtassa meg a Nemzeti Választási Bizottság határozatát, és rendelje el az összes fővárosi szavazókörben az érvényes szavazatok újraszámlálását is, másrészt kérte a IV. és VII. kerületben a szavazás megismétlését. A Kúria végzésében az első kérelmet alaptalannak találta, a második kérelem esetében pedig nem találta igazoltnak a jogsértést.
A Kúria végzése ellen Vitézy Dávid terjesztett elő alkotmányjogi panaszt. Ebben azt állította, hogy sérült a passzív választójoga, mert a visszalépett jelölt, Szentkirályi Alexandra nevének kihúzása nem volt egységes, és ez kihatott a választás végeredményére is, továbbá kifogásolta, hogy a Kúria nem indokolta meg miért nem foglalkozott érdemben az újraszámlálást célzó kérelmével.
A főpolgármester-választás érvénytelen szavazatainak újraszámlálása a Nemzeti Választási Irodában 2024. június 14-én (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)
Az Alkotmánybíróság mostani határozatában megállapította, hogy a Kúria megszegte a tisztességes bírósági eljáráshoz való jogból fakadó kötelezettségét, amely szerint köteles döntését okszerű indokolással alátámasztani. A Kúria korábban arra jutott, hogy az érvénytelen szavazatok újraszámlálása alapján nem kérhető az érvényes voksok újraszámlálása. Ezzel szemben az Alkotmánybíróság határozata szerint a Kúria feladata annak megállapítása lett volna, hogy az új bizonyítékok alapján szükségesé vált-e az érvényes szavazatok újraszámlálása.
Mint arról beszámoltunk, a főpolgármester-választás után újraszámolták a csaknem 25 ezer érvénytelen szavazatot, és végül Karácsony Gergely egy hajszállal, 41 szavazattal nyert.
