Azóta sokan reformerként ünneplik, csodálkoznak pápától szokatlan közvetlen stílusán, közérthető megnyilvánulásain. Ha számba akarnánk venni azokat az újításokat, amiket hozott a világ legrégebb óta működő szervezetének életében, nem lenne elég egy cikk, de egy egész cikksorozat sem. A Szentatya fáradhatatlanul dolgozik.
Néhány éve eltörölte a saját szabadnapját is, így hét napot dolgozik egy héten.
2013 márciusában hatalmas tömeg lepte el a Szent Péter bazilika előtti teret, hogy a hagyományokhoz híven várja az új Szentatya megválasztását, amely XVI. Benedek lemondása miatt vált esedékessé. Amikor megüresedik a pápai trón, összegyűlnek a pápaválasztó bíborosok, hogy megválasszák Péter utódát. Igencsak lelkes, elkötelezett hívőnek kell lenni ahhoz, hogy valaki a helyszínen várja az eredményt, hiszen a pápaválasztás napokig, sőt, hetekig is eltarthat.
A dolog tényleg nem veszélytelen, X. Gergely pápa megválasztása például nem kevesebb, mint három évig tartott, eddig ő a rekorder. Akkoriban a helyi városvezetés nem lelkesedett ezért a rekordért, így drasztikus lépésekre szánta el magát az elhúzódón konklávé miatt: idővel csökkentették a bíborosok élelmiszeradagját, majd, amikor ez sem vezetett eredményre, elkezdték lebontani a fejük fölül a tetőt. Szóval, aki szabad ég alatt várja az új pápa kinevezését, valószínűleg igencsak elkötelezett hívő.
Ferenc pápa akkor lopta be magát először az emberek szívébe, amikor a hivatalos protokollt nélkülözve egyszerűen csak Jó estét!-tel köszöntötte a híveit, majd megkérte őket, hogy imádkozzanak érte, mielőtt a szokásos első pápai áldását megadja. Tette ezt azért, mert alapvetően új szemléletet szeretne meghonosítani az egyházban, aminek azóta többször is jelét adta: a hívek, papok és civilek együtt adják Jézus közösségét. Nincsen fent és lent, a hitben mindenki egyenlő. Ennek konkrétabb megvalósulása az úgynevezett szinodális út, azaz a hívek meghívása a közös gondolkodásra a mindennapjainkat érintő kérdésekről, ami alapvető szemléletváltás az elmúlt évszázadokhoz képest. A döntések innentől nem gondosan elzárt, vatikáni termekben születnek, intarziás asztalok mellett, hanem azok aktív közreműködésével, akiknek az életére alapvető hatással vannak.
Nem rombolás, hanem felelős gondolkodás
A Szentatya új módon áll otthonunkhoz, a Földhöz is. Sokakat meglepett, amikor első hivatalos megnyilatkozásának témájául a természetvédelmet választotta. Ez a kérdés az egyház szemében eddig kicsit perifériára szorult. Mintha lassabban reagáltunk volna az elmúlt évtizedek ezen új kihívására. Pedig hitünk szerint a teremtés védelme Istentől kapott kötelességünk. A Biblia leírja, hogy amikor Isten megteremtette az embert, rábízta a világot, hogy gondoskodjon róla. Azt mondta: “töltsétek be a földet, és hajtsátok uralmatok alá! Uralkodjatok a tenger halain, az ég madarain és a szárazföldön mozgó minden élőlényen!” Ez az uralkodás pedig nem rombolást, vagy kihasználást jelent, hanem felelős gondoskodást. Mint amikor egy gazda rábízza az intézőre a vagyonát, hogy az legjobb tudása szerint gondozza. Vigyáznunk kell rá, mert nem a miénk. Az első pápai megnyilatkozást pedig számtalan hasonló követte. Nyugodtan kijelenthetjük, hogy ez a téma abszolút prioritás a Szentatya számára.
Gyermekvédelem
A legégetőbb kérdés: a gyermekvédelem. Fontos látni, hogy ugyan a katolikus egyház már a kétezres évek elején felismerte, hogy rendszerszintű mulasztást követett el a legvédtelenebb egyháztagokkal szemben, Ferenc pápa elődeihez képest is jóval szigorúbban lépett fel a gyermekek ellen elkövetett bűncselekmények megelőzése érdekében. Számtalan intézkedéssel gyakorlatilag zéró toleranciát hirdetett. Már 2014-ben létrehozott egy Gyermekvédelmi Bizottságot, amelynek feladata az ügyek megfelelő kezelése, és a visszaélések megelőzése az egyházban.
Kötelezte az egyházmegyéket, hogy hozzanak létre gyermekvédelmi bizottságokat, ahol az áldozatok bejelentést tehetnek a velük történt visszaélésekről.
Eltörölte a püspökök mérlegelési lehetőségét: minden esetet automatikusan jelenteni kell a Vatikánnak. Aki elmulasztja ezt a kötelességét, azt elmozdítják a püspöki székéből. Mindezek mellett 2024-ben a szinodalitásról szóló találkozó második ülésszaka előtt Ferenc pápa nyilvános lelkigyakorlatot tartott, amelyen olyan fiatalok szólaltak fel, akik szexuális visszaélés, háború vagy kirekesztés áldozatai voltak. A pápa hangsúlyozta az őszinteség és a felelősségre vonás fontosságát az egyház bűneivel szemben, és nyilvánosan kért bocsánatot az áldozatoktól.
Elit egyház helyett befogadó egyház
Ferenc minden elődjénél nagyobb hangsúly fektet a szegények szolgálatára és a társadalmi igazságosságra: minden jel szerint szívügye a szegények és a peremre szorultak támogatása. Az “Evangélium öröme” című apostoli buzdításában hangsúlyozta az egyház elkötelezettségét a társadalmi igazságosság iránt. Mindez nála nem csak marketing fogás: számtalan intézkedéssel bizonyította elkötelezettségét. Ingyenes fürdési és mosási lehetőséget vezetett be a Szent Péter téren, ahova mobil orvosi klinikákat is felállíttatott.
Gyakran hív meg hajléktalanokat és szegényeket közös étkezésre a Vatikánba. Már a pápasága elején kijelentette, hogy szegény egyházat szeretne, amely a szegényekért él. Ennek kapcsán számos pápai luxusról lemondott. Kiköltözött a fényűző pápai lakosztályból, és amikor csak lehet, egyszerű autót használ. Rendszeresen látogat hajléktalanszállókat, börtönöket és menekülttáborokat. Számtalan alapítványt és karitatív programot indított útjára. Ezek jelentősége nem csupán a konkrét segítség, hanem a példa, amit a világ legnagyobb egyházának vezetőjeként mutat minden kereszténynek és nem hívőnek.
A Szentatya mindannyiunkat arra hív, hogy legyünk érzékenyebbek a rászorulók szükségleteire, és építsünk közösen egy igazságosabb társadalmat.
Ferenc pápa újításai az elmúlt bő egy évtizedben sokszor az egyház modernizálására, nyitottabbá, befogadóbbá tételére irányulnak, miközben ügyel rá, hogy megőrizze a katolikus hit alapvető értékeit. Reméljük még sokáig velünk marad!