Az ősi kultúrákban igazi szent időszakként tekintettek a téli napfordulóra, manapság elsősorban a csillagászati tél kezdetét jelenti. A téli napforduló az év legrövidebb napját jelzi, azaz ekkor jutunk a legkevesebb napfényhez. Egyúttal az év leghosszabb éjszakájáról is szó van, és arról az időszakról, amikor a Nap a legalacsonyabban áll az égbolton.
Ahogy a déli-félteke a nyár kezdetét ünnepli, mi, az Egyenlítő északi oldalán éppen ellenkezőleg: a tél első napját köszöntjük. És hogy ez 2024-ben mikorra esik? December 21-re, szombatra. A napkelte hajnali 7 óra 28 perckor lesz, a napnyugta pedig délután 3 óra 55 perckor, vagyis a napos időszak 8 óra 26 percig fog tartani.
Ez 7 órával és 31 perccel rövidebb, mint amit júniusban, a nyári napforduló idején tapasztalhattunk.
Fotó: Kristina Strasunske/Getty Images
Ez a gyakorlatban mit jelent?
Nos, készülj fel egy sötét és lehangoló napra – ami, mivel advent harmadik vasárnapja, nyugodtan töltheted karácsonyi süti sütéssel, filmezéssel és bekuckózással. Így, ha jól csinálod, meg sem fogod érezni a téli napforduló depresszív hangulatát!
A jó hírünk viszont az, hogy innentől kezdve a nappalok hosszabbodni fognak, és egyre csak több napos órát élvezhetünk ki, egészen a nyári napfordulóig.
Miért létezik a téli napforduló?
Ez valójában egy csillagászati jelenség, ami annak következményeként történik, hogy a Föld a Nap körül egy 23,4 fokos dőlésszögben kering. A melegebb időszakokban az Északi-sark az északi-féltekén a Nap irányába néz. Ez pedig hosszabb nappalokat okoz. Eközben a déli-félteke – éppen az Északi-sark pozíciója miatt – ennek az ellenkezőjét tapasztalja. A téli időszakban a szituáció megfordul: az Északi-sark elfordul a Naptól, ezzel sötétbe borítva az északi féltekét.
Egy napforduló a bolygón mindenhol ugyanabban az időpontban érkezik el. Vagyis akkor, amikor a Nap eléri a legmagasabb vagy a legalacsonyabb pontját az égen az év során. Ez Magyarországon a téli napfordulókor 19 fokot jelent, az időpontja pedig idén délelőtt 10 óra 20 perc lesz.
A déli félteke számára december 21-e jelzi a nyári napfordulót, hiszen számukra ez lesz a leghosszabb nap az évben.
Hogyan ünnepelték régen a téli napfordulót?
A történelem során a téli napforduló nagy jelentőséggel bírt az ősi kultúrák számára. Az ókori Egyiptomban vagy a Római Birodalomban az újjászületés időszakaként tartották számon, valamint az évszakok változásának jelzéseként.
Észak-Európában a germánok, Közép- és Nyugat-Európában a kelták, valamint a vikingek és egyéb pogány népcsoportok szintén ünnepelték a téli napfordulót: mindannyian a nap újjászületése előtt tisztelegtek. A julnak nevezett ünnepséget voltak, akik három, mások tizenkét napig tartották. Tüzet gyújtottak, áldozatokat mutattak be isteneiknek. Ebből született később, a kereszténység során karácsony ünnepe.
