Sokan úgy gondolják, hogy az új autók nem képesek olyan sok kilométert megtenni, mint a régebben készültek. A tervezett elavulás is kedvelt elmélet, eszerint az új autókat úgy tervezik, hogy egy bizonyos számú kilométernél többet ne tudjanak nagyjavítás nélkül megtenni. De mi az igazság?
Egy autó tervezése és fejlesztése során a gyártója meghatározza a becsült életciklushoz szükséges műszaki jellemzőket és specifikációt.
Bár a modern autók lényegesen összetettebbek és több tucat olyan elektronikus rendszert hordoznak magukban, amik még néhány évvel ezelőtt sem léteztek, úgy tűnik, hogy a futásteljesítményük nem csökken a régebbi autókhoz képest – írja a Carandmotor.
A gyakoribb típusokról számos tartós teszt készül,
akár 10 éves korban is, amikorra már több százezer kilométert tettek meg. Sok gyár a törvényileg kötelező két éven felül hosszabb, akár nyolc éves garanciát is vállal. Sőt, bizonyos esetekben, általában legfeljebb öt évig terjedő garanciánál, a gyártó futásteljesítmény-korlátozással sem él, míg régebben ez nem volt jellemző.
A fentiek fényében a „hány kilométerre készült ez az autó” kérdésre a válasz más és más, hiszen a modern autókat nem lejárati idővel tervezték, hanem a régebbi autókhoz hasonlóan úgy, hogy a lehető leghosszabb ideig bírják.
Autónk tartóssága és elérhető futásteljesítménye
erősen függ a sofőr viselkedésétől, ahogyan a megfelelő időszakos karbantartástól és a sérülések szakszerű javításától is. Mivel a régebbi autók felépítése sokkal egyszerűbb volt, mint az újaké, nagyon sokáig el tudtak menni egy kisebb hibával anélkül, hogy megálltak volna. Az új autókban már egy „ártatlan” hiba észlelése is mozgásképtelenné teheti a járművet, mivel a központi vezérlő így próbálja kivédeni a nagyobb károkat.
Kép: Pixabay
