Egyre valószínűbb, hogy a kórházban rekedt kisbabák többségéről nem is mondtak le a szüleik, csupán a gyámhatóság akadályozza meg hazavitelüket. Boros Ilona a TASZ esélyegyenlőségi és önrendelkezési programjának vezetője a Népszavának elmondta, hogy tavaly nyár óta csak 59 újszülöttet, csecsemőt nyilvánítottak örökbe fogadhatónak. Eközben júliusban a kormány bevezetett egy új, gyorsított, a szakemberek által sok ponton kifogásolt örökbefogadási rendszert.
Az örökbe fogadhatónak nyilvánítás
a gyorsítás ellenére „a többi 240, vagy még több kisbaba esetében (…) azért nem történt meg, mert a szüleik valójában nem hagyták el, hanem szeretnék hazavinni őket” – nyilatkozta Boros. Az új szabály szerint olyan, kórházban maradt baba adható örökbe, akiért 6 hét után a szülő vagy a gyermek más hozzátartozója nem jelentkezik. A kórházban töltött hosszú idő miatt
a TASZ szerint felmerül a gyanú, hogy – az 59 kisbaba kivételével – az újszülöttek többségét látogatják, haza is vinnék, de ebben megakadályozzák őket.
Egy konkrét ügyet fél év után a napokban
sikerült végre lezárni. Mariannától a szülés után, hazaadás helyett elválasztották a gyerekét, nem engedték, hogy hazavigye. A hatóságok arra hivatkoztak, hogy Marianna „túlzottan aggódik a koraszülött gyerekéért”, „lelkileg labilis”, és nem volt „elég együttműködő” a gyermekvédelmi szakemberekkel.
A Népszava megkérdezte a Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálatot, hogy hány újszülött, csecsemő él most kórházban azért, mert a gyámhatóság nem engedi őket haza. Arról is érdeklődtek, hogy milyen kritériumok, szempontok alapján döntenek erről, a gyámügyi szakember miként ellenőrzi, hogy a gyanúja megalapozott-e.
Az Országos Gyermekvédelmi Szakszolgálat nem válaszolt a kérdésekre.
Kép: Pixabay
