Magyarországon megjelent a ragadós száj- és körömfájás betegség, a nagyon erős vírust a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal laboratóriuma azonosította Győr-Moson-Sopron vármegyében egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepe. A telepen, ahol mintegy 1400 szarvasmarha található, március 3-án jelentkeztek a ragadós száj- és körömfájás betegség tüneteit. A beteg állatokon magas lázat, levertséget tapasztaltak, a szájban és lábvégeken jellegzetes hólyagos elváltozások voltak. A helyi állategészségügyi hatóság a telepet azonnali intézkedésként zárlat alá helyezte, a létesítmény körül pedig elrendelte a korlátozó intézkedéseket.
A rendkívül ragályos betegség több mint 50 év után jelent meg Magyarországon, utoljára 1973-ban fordult elő. Akár a széllel, a ruházattal, eszközökkel, de még autókkal, járművekkel is tud terjedni az állatokra veszélyes ragadós száj- és körömfájás vírus. Az emberre nem veszélyes.
A Magyar Állattenyésztők Szövetsége szerint a betegség a sertést, a juhot, a kecskét, a szarvasmarhát, illetve a vadonban az őzet, a szarvast és a vaddisznót is megbetegítheti. A tünetek pedig hamar megjelenhetnek.
Sok vágóhíd leállt, egy kisbajcsi szarvasmarhatelepen a teljes állományt felszámolják, mivel a betegségben szenvedő állatokat nem lehet kezelni. “A következő egy hét kritikus lesz. Az a 72 óra, amit a hatóság adott arra, hogy még vágásra sem szállíthatunk állatokat a Dunántúlon, ez azt a célt szolgálja, hogy fel kell deríteni, hogy hol van még esetleg gyanú arra, hogy ilyen fertőzés előfordulhat” – nyilatkozta az RTL Híradónak Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztő Szövetségének az ügyvezető igazgatója.
A járványveszély miatt, lakóinak egészségügyi védelme érdekében ideiglenesen bezárta a kapuit a Győri Xantus János Állatkert. “Tartunk olyan, természetben veszélyeztetett fajokat, amelyek megbetegedhetnek, illetve vannak olyan tenyészprogramos állataink, amik szintén fogékonyak erre a betegségre” – indokolta a bezárást az intézmény.
A nemzetgazdasági miniszter szerint fel kell készülni arra, hogy esetleg továbbterjed ez a betegség, illetve befolyásolhatja a hús és a tej árát. “Jelenleg a vágóhidak leálltak, az állatmozgatás leállt, meg kell állítanunk ott, ahol tudjuk. Ez rendkívüli kihatással lehet a sertéshús-árakra és a tejárakra is” – hangsúlyozta Nagy Márton.
Az Agrárminisztérium, a Néhib és a teljes állategészségügyi hatóság mindent megtesz a járvány mielőbbi elfojtása érdekében.
Kiemelt fotó: illusztráció, iStock
