Kocsis Máté fideszes frakcióvezető szerdán Facebook-oldalára feltöltött videójában beszélt az átláthatósági törvény néven tárgyalt fideszes törvényjavaslatról. Kocsis azt mondta, hogy az ellehetetlenítési törvény tárgyalását őszre halasztják: „Ennek a vitáját a nyár előtt nem lehet lefolytatni. Ezért a csütörtöki törvényalkotási bizottság napirendjéről levesszük az átláthatósági törvényt, és nem hozunk döntést a nyár előtt a kérdésben,
nem szavaz erről az Országgyűlés. Ősszel folytatjuk a tárgyalását”
– nyilatkozta Kocsis Máté az Indexnek. Szerinte abban egységes a frakció, hogy a „szuverenitásunkat sértő törekvésekkel szemen” mindenképpen fel kell lépni, „jöjjön az Keletről vagy Nyugatról”. Abban azonban vita van, hogy „milyen eszközökkel lehet idáig eljutni”.
Eddig az volt a mondás, hogy az Országgyűlés június 10-én, azaz jövő kedden szavaz a törvényről.
Kocsis szerint a Fideszben zajló viták mellett nagyon sok javaslat is érkezett, például Magyar Bankszövetségtől, a Magyar Ügyvédi Kamarától és a Magyar Reklámszövetségtől. A törvénytervezet által
célba vett sajtó kritikáival azonban szerinte nem kell foglalkozni,
mivel „ők az érintettek”. Az „átláthatósági” jelzővel futtatott, ám civil szervezetek és a független sajtó ellehetetlenítésére is alkalmas törvénytervezetet bejelentésétől kezdve sok kritika érte. A törvény várható elfogadásának napjára, június 10-re a Kossuth térre szerveznek tüntetést.
Halász János fideszes képviselő tervezete alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal jegyzéket készíthetne a kormánynak azokról a szervezetekről, amik szerinte veszélyeztetik Magyarország szuverenitását. Ezután ezek a szervezetek
- nem kaphatnak a személyi jövedelemadó felajánlható 1 százalékának támogatásaiból;
külföldi támogatásokat csak a pénzmosás elleni szerv, azaz a NAV engedélye alapján fogadhatnak el;
a vezető tisztségviselők, alapítók, valamint felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjainak vagyonnyilatkozati kötelezettsége lesz az országgyűlési képviselőkre vonatkozó tartalommal és formában. A vagyonnyilatkozatokat a kormány honlapján hozzák nyilvánosságra;
a szervezet és annak irányítói kiemelt közszereplőnek számítanak a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint.
Sok civil szervezet és sajtóorgánum az idei adó 1 százalék felajánlásokból próbálna tartalék bevételt képezni, hogy megelőzze a törvény által belengetett listára kerülést, ami anyagi ellehetetlenülésükhöz vezetne. Az adóbevallások idén május 20-i benyújtása után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal elvileg már tudja, hogy mely szervezetnek mennyi felajánlás érkezett.
Egy kiszivárgott törvénymódosítás alapján
a kormány augusztusig összeállított „ellenséglistáján” szereplő szervezeteknek ezt a pénzt sem adnák oda, a szokásos szeptember végi, október elejei időpontban. „A fenti rendelkezéseket első alkalommal a 2025. évi rendelkező nyilatkozatoknál kell alkalmazni a jegyzék 2025. augusztus 1-jei állapota alapján. Az adózó rendelkező nyilatkozatában felajánlásra kerülő összeg kiutalását az állami adóhatóság elutasítja, ha a nyilatkozattételt követően a kedvezményezett szervezetet a közélet átláthatóságáról szóló törvény szerinti jegyzékre vették” – szólt a módosító.
Mivel a Parlament őszi ülésszaka, amikorra Kocsis bejelentése szerint áthelyezik a törvény elfogadását, az elmúlt években rendre szeptember 25. és 30. közt ült össze, arra enged következtetni, hogy – legalábbis az idei 1%-os adófelajánlások – még eljuthatnak a címzettekhez.
Kép: Youtube
