A nukleáris háború kockázata Európában – bár távoli lehetőség – továbbra is a globális biztonság egyik legsúlyosabb fenyegetését jelenti. Az Ukrajnában zajló konfliktushoz kapcsolódó új geopolitikai feszültségek ismét ráirányították a figyelmet a nukleáris hatalmak katonai doktrínáira, melyek egyes esetekben taktikai atomfegyverek bevetését is kilátásba helyezik létfontosságú fenyegetések esetén.
Bár egyelőre csak szimulációkról van szó, és ezek a forgatókönyvek rendkívül valószínűtlenek, a nukleáris háború réme így is komolyan aggasztja az európai közvéleményt.
Mi történne Európában, amikor az első robbanófejek becsapódnak?
Egy atomháború kitörése azonnali pusztítást okozna Európa-szerte. Egyetlen robbanófej 1-2 kilométeres sugarú körben pusztító lökéshullámot keltene, hatalmas tüzeket és gamma-sugárzást okozna, ami a közeli területeken akut sugárbetegséghez vezethetne.
A legnagyobb problémát azonban a radioaktív szennyezés jelenthetné, mivel a szél által elsodort részecskék akár több száz kilométerre is beszennyezhetik a talajt, a vizet és a levegőt.
A sugárzásnak való kitettség több tényezőtől függne, köztük a földrajzi elhelyezkedéstől, a széljárástól és az adott ország népsűrűségétől.
Mely országok lennének a leginkább veszélyeztetettek?
Németország Európa szívében található, ahol stratégiai NATO-bázisok működnek, így az egyik legsebezhetőbb ország lenne. A Ramstein vagy Büchel elleni támadások sugárszennyezése a nyugatról kelet felé fújó szelek hatására nagy területeket szennyezhetne be, beleértve Berlin és München sűrűn lakott városait is.
Lengyelország – Oroszország és Fehéroroszország közelsége miatt – szintén jelentős kockázatnak lenne kitéve, különösen keleti területein, ahol a NATO katonai létesítményei potenciális célpontok. Olaszországban az északi régió lenne a leginkább érintett, mivel ott található az Aviano és Ghedi légi bázis, és kedvezőtlen széljárás esetén a legtöbb olasz város a szennyezés veszélyének lenne kitéve.
A balti államok – Oroszország közelsége és a gyakori keleti szelek miatt, főként késő ősszel és télen – szintén súlyos veszélynek lennének kitéve.
A legkevésbé érintett országok
Néhány európai ország viszonylag kevésbé lenne kitéve a nukleáris konfliktus hatásainak. Észak-Európa államai, valamint Portugália és Spanyolország – amelyek a kontinens nyugati peremén fekszenek – előnyt élveznének a főbb célpontoktól való távolságuk miatt, bár a troposzférikus szelek elhozhatnának bizonyos mennyiségű maradványsugárzást, különösen ritkább keleti légáramlások esetén.
Írország, amely semleges és földrajzilag is elszigetelt, az egyik legkevésbé érintett ország lenne. Az olyan skandináv országok, mint Svédország és Norvégia, bár a NATO tagjai, alacsony népsűrűségüknek és északi fekvésüknek köszönhetően korlátozott kitettséggel számolhatnának, kivéve, ha kedvezőtlen időjárási viszonyok lépnek fel keleti széljárással.
Lényegében ez az öt ország lenne a legbiztonságosabb, úgymond, egy Európát érintő nukleáris háború esetén.
A nukleáris konfliktus egészségügyi következményei
Egy ilyen forgatókönyv egészségügyi következményei drámaiak lennének. A kezdeti sugárzás akut sugárbetegséget okozna az érintett helyszínek közelében tartózkodóknál, amely tünetei közé tartozik a hányinger, hányás, és súlyos esetekben akár néhány napon belüli halál is bekövetkezhetne.
Hosszú távon még a mérsékelt sugárdózis is megnövelné a leukémia és más daganatos betegségek kockázatát – amint azt Hirosima és Nagaszaki túlélőinél is megfigyelték. Az olyan izotópok, mint a jód-131 által szennyezett élelmiszerek és víz szintén halmozott egészségügyi hatásokkal járhatnának, különösen a pajzsmirigyre.
Ilyen esetekben fontosak az önvédelmi intézkedések, például a föld alatti óvóhelyre való vonulás, kálium-jodid bevétele a kitettséget követő néhány órán belül, valamint a bőr és ruházat fertőtlenítése. Ezek az intézkedések jelentősen csökkenthetik a kockázatokat, de időben történő és összehangolt felkészülést igényelnek.
Amint láttuk, Közép- és Kelet-Európa országai – például Németország, Lengyelország és Olaszország – földrajzi helyzetük miatt lennének a leginkább érintettek, míg a periférián fekvő államok – mint Portugália vagy Írország – viszonylagos védelmet élveznének.
Ugyanakkor egyetlen európai állam sem lenne teljesen mentes a radioaktivitás hatásaitól, amely órákon belül átlépheti az országhatárokat. Még ezekben a szerencsére csak elméleti forgatókönyvekben is a megelőzés a leghatékonyabb stratégia – az emberek tájékoztatása, vészhelyzeti tervek révén –, amellyel az egyéni kockázatok csökkenthetők. Az azonban világos: egy nukleáris háborúban nem lennének győztesek.
(Forrás: ilmeteo.net)
