A parlagfű (latin nevén Ambrosia artemisiifolia) Észak-Amerikából behurcolt invazív gyomnövény, amely az 1940-es évektől kezdve gyorsan elterjedt, és mára az ország minden részén megtalálható. Rendkívül szívós növény, háborítatlanul akár másfél-két méter magasra is megnő. A pollenje a nyár végén tömegesen a levegőbe kerülve súlyos allergiás tüneteket okoz sokaknál: a tüsszögéstől és orrfolyástól kezdve a szemviszketésen át akár asztmás rohamig.
Az allergiások száma a parlagfű terjedésével együtt növekedett, ma már több százezer ember szenved a növény pollenje okozta szénanáthától. Érthető tehát, hogy a parlagfű visszaszorítása közegészségügyi szempontból kiemelten fontos feladat, amit jogszabály is előír.
Debrecen, 2022. augusztus 26. Parlagfű a Hajdúhát és a Nyírség közelében fekő település határában. Fotó: MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor
Június 30-ig kötelező a gyommentesítés
Magyarországon törvény kötelezi a földtulajdonosokat a parlagfű kiirtására. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény kimondja, hogy minden földhasználónak kötelessége minden év június 30-ig megakadályozni a parlagfű virágbimbóinak kialakulását a területén, és ezt az állapotot a vegetációs időszak végéig folyamatosan fenn kell tartania. Ez praktikusan azt jelenti, hogy legkésőbb június végéig le kell kaszálni vagy ki kell irtani a parlagfüvet, mielőtt virágozni kezd – és utána is figyelni kell rá a teljes nyári-őszi szezonban. A kötelezettség minden ingatlanra vonatkozik, függetlenül attól, hogy szántóföld, rét, útmenti terület, közpark vagy belterületi kiskert: a kertes házak udvarán, telkén is ugyanúgy el kell végezni a gyommentesítést.
A hatóságok július 1-től megkezdik a fertőzött területek felderítését, és az ellenőrzések egészen a vegetációs időszak végéig (őszig) tartanak. A felderítés történhet hivatalból – például a megyei kormányhivatalok szakemberei, vagy akár drónok és helikopteres bejárások segítségével is keresik a parlagfüves területeket – illetve lakossági bejelentések alapján is – Nébih évek óta üzemelteti a Parlagfű Bejelentő Rendszert, ahol bárki online bejelentheti, ha elhanyagolt, parlagfűvel benőtt telket lát.
A bejelentések az illetékes hatóságokhoz futnak be, amelyek a törvény értelmében figyelmeztetés nélkül, azonnal eljárást indítanak. Ha a területen virágbimbós (vagy már virágzó) parlagfüvet találnak, az illetékes hatóságnak kötelező bírságot kiszabni. Ilyenkor ún. közérdekű védekezést is elrendelnek, vagyis az állam megbízásából lekaszáltatják a fertőzött ingatlant – ennek a költségeit pedig a mulasztó tulajdonosnak kell kifizetnie. Ráadásul visszaesés esetén súlyosbodik a szankció: ha valakit három éven belül többször is megbírságolnak parlagfű miatt, az ismételt büntetés összege már másfélszeres lesz az alapbírsághoz képest.
Mekkora büntetésre számíthatunk?
A jogszabály által meghatározott növényvédelmi bírság minimuma 15 000 forint, a felső határa pedig 5 000 000 forint– a konkrét összeg attól függ, mekkora terület fertőzött a gyomnövénnyel, és belterületen vagy külterületen fekszik-e.
Egy egészen kicsi, például 50 négyzetméternél is kisebb belterületi kert esetében a bírság 15 ezer forint, 50–200 m²-es teleknél legfeljebb 50 ezer forint, néhány száz négyzetméternyi fertőzött területnél pedig típikusan pár tízezer forintos tételre lehet számítani. Nagyobb – bár még egy hektárnál kisebb – ingatlanoknál már 100–750 ezer forintos bírságot is kiszabhatnak, míg az egy hektárt meghaladó fertőzött területeknél a büntetés plafonja akár 5 millió forint. Külterületen – tehát lakott területen kívül, például mezőgazdasági földeken – hasonló bírságtételek érvényesek, de jellemzően csak nagyobb földterület után lépnek a magasabb kategóriákba a büntetések
Fontos hozzátenni, hogy az említett milliós nagyságrendű bírságok elsősorban nagy kiterjedésű, elhanyagolt területeknél jöhetnek szóba, nem egy átlagos házikertről van tehát szó.
Ugyanakkor a kisebb telkek tulajdonosai se dőljenek hátra: a szabályokat mindenkinek be kell tartania, és a hatóság szükség esetén a kisméretű belterületi ingatlanoknál is szigorúan fellép.
Ez nem pusztán fenyegetés: tavaly például országszerte összesen mintegy 98,8 millió forint értékben szabtak ki növényvédelmi bírságokat parlagfű miatt, a legsúlyosabb egyedi büntetés pedig 3,75 millió forint volt. Belterületen 2023-ban a legmagasabb bírság 750 ezer forintot tett ki egyetlen ingatlanra, külterületen pedig – ahol sokkal nagyobb földek is lehetnek parlagfűvel fertőzöttek – akadt példa milliós nagyságrendű büntetésre is. A bírságot ráadásul adók módjára behajtható köztartozásként kezeli az állam, így biztosan be kell fizetni; érdemesebb tehát inkább megelőzni a bajt.
Így kerülheted el a bírságot
A legfontosabb teendő a megelőzés: gondoskodjunk róla, hogy az ingatlanunkon egyáltalán ne tudjon virágbimbót hozni a parlagfű! Ennek érdekében már kora nyáron kezdjük meg a gyom eltávolítását, és ezt a vegetációs időszak végéig folyamatosan ismételjük meg szükség szerint.
A parlagfű gyorsan nő és akár több hullámban is kihajthat a nyár folyamán, ezért általában nem elég egyszer lekaszálni. A szakemberek tapasztalatai szerint sokszor csak a második-harmadik irtás hoz tartós eredményt, mivel a levágott gyom újrahajthat. Érdemes tehát rendszeresen (kéthetente-havonta) ellenőrizni a kertet, telket, és minden alkalommal kiirtani az előbukkanó parlagfüveket, még mielőtt szárba szöknének.
Hogy miként végezzük az irtást, az a terület nagyságától és a gyomnövény sűrűségétől függ. Kis kertekben a leghatásosabb, ha a parlagfűvet gyökerestől kihúzzuk vagy kapával teljesen kiirtjuk. Így biztosan nem hajt újra. Fontos, hogy lehetőleg még a virágzás előtt pusztítsuk el a növényeket – így nem tudnak pollent szórni, és magot sem érlelnek. Ha már nagyobbra nőttek, kaszálhatjuk vagy szárzúzóval vághatjuk a parlagfüvet; ügyeljünk rá, hogy a szárát a talaj szintjénél, a gyökérnyaknál vágjuk el, különben könnyen kihajt újra. (Apró, elszórtan növő példányoknál a fűnyíró is megteszi, de a nagyobb töveket célszerűbb kézi erővel kiirtani.) Ha allergiásak vagyunk, jobb, ha maszkot és kesztyűt viselünk közben, vagy megkérünk valakit a családból, hogy segítsen a kaszálásban.
Amennyiben mégis megtörtént a baj és értesítést kapunk a hatósági eljárásról, akkor sincs vesztegetni való idő: a közérdekű védekezés elrendeléséig még saját magunk elvégezhetjük a parlagfűmentesítést a telken. Ezzel megakadályozhatjuk a további pollenszórást, és bár a bírságot ilyenkor is ki kell fizetnünk, legalább a kényszerkaszálás költségeit megspórolhatjuk – derül ki a Nébih oldalán.
A mulasztást követően azonban már nem lehet lealkudni a büntetést – a jogszabály nem ad lehetőséget méltányosságra. A legjobb tehát eleve eleget tenni a kötelezettségünknek: időben kiirtani a parlagfüvet a kertünkben, ezzel védve saját magunk és mások egészségét, és elkerülve a kellemetlen (és drága) hatósági szankciókat.
