A Vibrio baktériumok természetes módon fordulnak elő olyan tengerparti területeken, ahol édes- és sós víz keveredik. A klímaváltozás hatására egyre gyakoribbak az ilyen területek, hiszen a melegedő vizekben és alacsonyabb sótartalmú régiókban – például a Balti-tengerben – különösen kedvező feltételek alakulnak ki számukra – írja a Sokszínű Vidék. A Balti-tenger mellett a Északi-tenger partjainál, illetve zárt öblökben, lagúnákban és folyótorkolatoknál is előfordulhatnak Vibrio fajok.
A Vibrio baktériumok egyik tagját a köznyelvben húsevő baktériumként is emlegetik, mivel a kórokozó a sebekbe jutva gyors szövetelhalást, súlyos gyulladást és vérmérgezést okozhat. Olykor a beteg életét csak amputációval lehet megmenteni.
Húsevő baktérium: ezek a korai tünetek
A test lágyszöveti részeinek elhalását eredményezi (azaz az úgynevezett nekrotizáló fasciitist) a Vibrio vulnificus. A tengervízben és a brakkvízben természetesen előforduló baktérium kétféleképpen fertőzhet: nyers vagy nem megfelelően előkészített tengeri ételek útján, illetve ha valamilyen nyílt sebbel megyünk olyan vízbe, ahol ilyen mikroorgaznizmusok is élnek. A nekrotizáló fasciitis korai tünetei általában a vörös-lilás, meleg vagy duzzadt bőrfelület, a súlyos fájdalom, ami az érintett bőrterületen kívül is megjelenhet, valamint a láz, ami pedig a későbbi tüneteket illeti, ezek a következők lehetnek:
- fekélyek, hólyagok vagy fekete foltok a bőrön
- a bőr színének megváltozása
- genny vagy váladék szivárgása a fertőzött területről
- szédülés
- fáradtság
- zavartság, eszméletvesztés
- magas pulzusszám
- hasmenés vagy hányinger
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ arra figyelmeztet, ahogy emelkedik a tengervíz hőmérséklete Európa partjainál, a Vibrio baktériumok megjelenése is gyakoribbá válik. A magas hőmérséklet ugyanis kedvez a szaporodásuknak, ezért a nyári hőség idején kockázatosabb lehet a vízparti tartózkodás.
Ugyan Európában még viszonylag ritka a Vibrio-fertőzés, az északi országokban – főként a Balti-tenger mentén – már növekvő esetszámot figyeltek meg. A 2018-as hőhullám során 445 esetet jelentettek, ami több mint háromszorosa a 2014–2017 közötti évek éves átlagának (126 eset).
Húsevőbaktérium-veszély: a hőség miatt egyre kevésbé ajánlják a tenger gyümölcseit
Egyre több a kánikulai nap, a globális felmelegedés miatt sorra dőlnek meg a melegrekordok. A hőség komoly pusztítást végez a bolygón, többek között veszélyesebbé teszi a tenger gyümölcseit az emberi fogyasztás szempontjából. Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság 2024-es jelentése szerint a húsevő baktériumok előfordulása a tenger gyümölcseiben várhatóan világszerte növekszik. Egyes baktériumtörzsek pedig egyre gyakrabban lesznek ellenállóak az antibiotikumokkal szemben. Mindez komoly gondot okozhat a nyers vagy rosszul megfőtt kagyló fogyasztásakor, de akkor is, ha az ember nyílt sebbel a testén fürdik a tengerben.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság megvizsgálta az elmúlt 20 év adatait, és a vizsgált tenger gyümölcseiből készült minták körülbelül 20 százalékában találtak kórokozót.
TOP10: ezek a világ legboldogabb tengerpartjai:
10 fotó
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
