Úgy tűnik, a klasszikus önéletrajz napjai meg vannak számlálva, legalábbis a Z-generáció számára. A többoldalas CV-k, a gondosan csiszolt felsorolások és a „hol dolgoztál korábban” kérdése helyett egyre több cég arra kíváncsi: mit tudsz valójában csinálni. A számok szerint ez a módszer sokkal jobban működik.
Készségalapú toborzás
Egy friss nemzetközi kutatás szerint ma már a vállalatok közel háromnegyede használ valamilyen készségalapú kiválasztási módszert. Ez azt jelenti, hogy nem az önéletrajzban felsorolt munkahelyeket böngészik, hanem konkrét feladatokkal, tesztekkel mérik fel, hogyan boldogulna a jelentkező a mindennapi munkában. Egy évvel korábban ez az arány még alig több mint ötven százalék volt, vagyis nagyon gyors az elmozdulás.
A cégek nem véletlenül lelkesek. A készségalapú toborzás jelentősen csökkenti a rossz felvételek számát, lerövidíti a kiválasztási folyamatot, és kevesebbe is kerül. A megkérdezett munkáltatók több mint 90 százaléka szerint ez a módszer hatékonyabban szűri ki a valóban tehetséges jelölteket, mint a hagyományos CV-alapú válogatás. Ráadásul azok, akiket így vesznek fel, nagyobb eséllyel maradnak hosszú távon is a pozíciójukban.
Miről szól a módszer?
A módszer lényege egyszerű: nem az számít, hol dolgoztál korábban, hanem hogy képes vagy-e megoldani az adott munkakör problémáit. Hiszen attól, hogy valaki feltünteti az önéletrajzában, hogy együtt dolgozott egy nagy névvel, még nem biztos, hogy valóban érti is a szakma finom részleteit. A releváns, valós feladatokra épülő tesztek ezt sokkal gyorsabban és pontosabban megmutatják.
A meglepetés az, hogy a pályázók többsége sem érzi tehernek ezt az új rendszert. Sőt, sokan igazságosabbnak tartják, mert kiegyenlíti az esélyeket azok számára is, akik nem elit iskolákból érkeznek vagy nem tudnak menő munkahelyekkel villantani. Különösen azok profitálnak belőle, akik korábban gyakran estek ki már az első körben.
Fotó: Getty Images
Végzettség vagy készség?
A trend szorosan összefügg azzal is, hogy egyre több nagyvállalat – köztük a Google, a Microsoft, az IBM és az Apple – eltörölte a diplomakövetelményt számos pozíciónál. A hangsúly áthelyeződött: a végzettség helyett a készségek és a hozzáállás számítanak. Egy korábbi Cisco-vezető szerint sok fiatal akár jobban is járhat, ha azonnal munkatapasztalatot szerez, mint ha éveket tölt el az egyetemen adósságot felhalmozva.
Mindezek ellenére a Z-generáció egy része továbbra is ragaszkodik a hagyományos úthoz, és inkább diplomát szerez, mint gyakornoki vagy tanulószerződéses programba vág bele. Így könnyen lehet, hogy az önéletrajzírás még egy darabig velünk marad, még akkor is, ha egyre kevésbé azon múlik, ki kapja meg az álomállást.
