Egy spanyol futárcégnél dolgozó nő rendszeresen 30–45 perccel korábban jelent meg a munkahelyén, mint ahogy a munkaideje kezdődött volna. A szerződése szerint csak 7:30-kor kellett volna munkába állnia, de ő már 6:45–7:00 között a cég telephelyén volt, készen a napra.
Csakhogy ezzel nem örvendeztette meg a főnökeit.
Figyelmeztették – de nem változtatott
A vezetők 2023 óta több alkalommal is jelezték neki, hogy nem szeretnék, ha ilyen korán érkezne. Nem azért, mert a szorgalom zavarta volna őket, hanem mert nem volt még munkafeladata, és a cégnél úgy látták: a dolgozó ilyenkor nem termel hozzáadott értéket.
A nő azonban továbbra is korán járt be, ezért a munkáltató „súlyos kötelességszegésre” hivatkozva felmondott neki.
Bíróságra ment – és vesztett
A volt alkalmazott nem hagyta annyiban, és beperelte a céget, mondván: ő csak lelkiismeretesen akart dolgozni.
A bíróság azonban a munkáltatónak adott igazat. Indoklásuk szerint azzal, hogy a nő tudatosan és ismétlődően megszegte az utasításokat, megrendítette a munkáltató bizalmát, ami már elég ok a felmondáshoz.
A határozatban ez szerepelt:
„A munkavállaló magatartása a bizalmi viszony sérüléséhez vezetett, mivel a figyelmeztetések ellenére továbbra is idő előtt lépett be a munkahelyére.”
És mi a helyzet Magyarországon?
Hazánkban is egyértelmű a szabály:
- Munkát csak a szerződött munkaidőben lehet végezni, a munkáltató engedélyével
- A munkahelyen történő tartózkodásra is belső szabályzat vonatkozhat
- A vezetői utasítás szándékos megszegése akár fegyelmihez is vezethet
- Azaz hiába jó szándék vezérel valakit, nem dönthet önállóan a munkaidő módosításáról.
A tanulság? Úgy tűnik, nem elég szorgalmasnak lenni — pontosan kell követni a munkaadó utasításait. Egy dolog biztos a történtek fényében: ezentúl másképp tekintünk arra, ha valaki „inkább korábban beérek” mentalitással indul reggelente munkába…
Fotó: illusztráció, Getty Images
A videó AI alapú programmal készült.
