Egy népszerű videóban Patricio Ochoa longevity-szakértő orvos (a hosszabb élet lehetőségével foglalkozó orvos) provokatív hasonlattal hívta fel magára a figyelmet. Azt mondta, Bluetooth-fülhallgatót használni olyan, mintha mikrohullámú sütőt tennénk a fejünkre. A kijelentés azonban inkább figyelemfelkeltés volt, mint szó szerinti állítás. A szakértő maga hangsúlyozta, hogy a valóság ennél kevésbé drámai.
A különbség az energia mennyiségében van
A Bluetooth és a mikrohullámú sütő valóban hasonló frekvenciatartományban működő elektromágneses hullámokat használ. Ez az a pont, ahol sok félreértés kezdődik.
A két eszköz között azonban hatalmas különbség van energiafelhasználás tekintetében. A mikrohullámú sütő célja az étel felmelegítése, ezért nagy teljesítménnyel működik. Egy Bluetooth-fülhallgató ezzel szemben rendkívül alacsony energiájú jelet használ, amely adatátvitelre szolgál.
Patricio Ochoa szerint ezek az eszközök olyan kis teljesítménnyel működnek, hogy nem képesek felmelegíteni az agyszövetet, nem károsítják az idegsejteket, és nem változtatják meg a sejtek működését. A jelenlegi tudományos ismeretek alapján tehát nem arról van szó, hogy szép lassan „megsütnénk az agyunkat” zenehallgatás közben.
Mit mondanak a kutatások bluetooth ügyben?
A rádiófrekvenciás sugárzás egészségügyi hatásait évek óta vizsgálják. Az Egészségügyi Világszervezet és több nagy tudományos áttekintés sem talált meggyőző bizonyítékot arra, hogy a Bluetooth-fülhallgatók használata agykárosodást vagy daganatos betegségeket okozna.
A WHO elektromágneses mezőkkel foglalkozó tájékoztatói szerint a mindennapi vezeték nélküli eszközök sugárzása általában jóval a biztonsági határértékek alatt marad. Fontos azonban, hogy a tudomány ritkán beszél abszolút nullkockázatról. A kutatások folyamatosan zajlanak, különösen a hosszú távú hatások vizsgálatára.
Miért érzik mégis sokan veszélyesnek a bluetoothot?
A technológiai újdonságokkal kapcsolatban gyakran jelennek meg félelmek, különösen akkor, ha „láthatatlan” hatásokról van szó. A sugárzás szó sokakban automatikusan veszélyérzetet kelt, még akkor is, ha teljesen eltérő típusú jelenségekről beszélünk. A Bluetooth nem ionizáló sugárzást használ, amely fizikailag nem képes DNS-károsodást okozni ugyanúgy, mint például a röntgensugárzás.
A szakértők szerint a félreértések gyakran abból fakadnak, hogy az emberek a különböző elektromágneses technológiákat egy kategóriába sorolják.
Akkor teljesen mindegy, mit használunk?
Ochoa szerint aki mégis szorong a vezeték nélküli eszközök miatt, nyugodtan választhat vezetékes fülhallgatót is. Ez egyszerű alternatíva lehet azoknak, akik minimalizálni szeretnék az elektromágneses terhelést. A szakértők ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a fülhallgatók valódi kockázata sokkal inkább a hangerő lehet. A túl hangos zene hosszú távon bizonyítottan halláskárosodást okozhat.
Ami valóban számít
A jelenlegi tudományos álláspont szerint a Bluetooth-fülhallgatók használata a mindennapi keretek között biztonságosnak tekinthető. Sokkal fontosabb kérdés lehet például az, mennyi ideig hallgatunk zenét maximális hangerőn, vagy hogy mennyire figyelünk a pihenésre és a digitális túlterhelésre.
A technológia fejlődésével együtt a kutatások is folytatódnak. A szakértők ezért azt javasolják, hogy a pánik helyett érdemes a hiteles egészségügyi forrásokra figyelni.
Fotó: illusztráció, Unsplash
