A szóban forgó család nettó havi bevétele valamivel 4 ezer euró (körülbelül 1,6 millió forint) fölött van, a szülők teljes munkaidőben dolgoznak, mégis falakba ütköznek. A jelenlegi lakás már szűkös három gyerekkel, de amikor nagyobbat keresnek, két végletbe futnak bele: ami megfizethető, az túl kicsi, ami elég tágas, az viszont már vállalhatatlanul drága.
„A bérleti díjak egyszerűen irreálisak”
– fogalmaz az édesapa. Szerinte egy 70–80 négyzetméteres lakásért elkért 1200–1300 eurós (körülbelül 480–520 ezer forintos) bérleti díj semmiképp sem nevezhető „szociális” árnak egy ötfős család számára.
Hiába a támogatott rendszer, sorra jönnek az elutasítások
A család nemcsak a piacon próbálkozik, hanem a támogatott, szociális bérlakásoknál is. Van érvényes előjegyzésük négy szobás lakásra, mégis folyamatosan elutasítják őket.
A probléma nemcsak a lakbér: a magas rezsiköltségek, a dráguló élelmiszerek, ruházkodás és a gyerekekkel járó kiadások együtt olyan terhet jelentenek, hogy egy nagyobb lakás már nem fér bele a költségvetésbe. Ráadásul az elhelyezkedés sem mindegy: a munkahely, iskola és óvoda közelsége tovább szűkíti a lehetőségeket.
A lakhatás egyre több jövedelmet visz el
Az európai nagyvárosokban a bérleti díjak évek óta emelkednek. Egyes adatok szerint a lakbérek már mindenhol meghaladják a 15 eurót (kb. 6 ezer forintot) négyzetméterenként, és sok háztartás a nettó jövedelme 30–50 százalékát költi lakhatásra.
A drágulás mögött több tényező áll: inflációhoz kötött bérleti szerződések, megugró építőipari költségek, tartósan magas kereslet és a 2024 óta visszaeső lakásépítési volumen. Ez a kombináció gyakorlatilag minden árszegmensben felfelé hajtja az árakat.
Magyarországon is gyászos a helyzet
Magyarországon sem megnyugtatóbb a kép. A KSH és az ingatlan.com közös lakbérindexe szerint 2025 decemberében a kínálati lakbérek országosan 5,4 százalékkal, Budapesten 5,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, és országosan már 124, a fővárosban 114 százalékkal haladták meg a 2015-ös bázisszintet.
Közben a Magyar Nemzeti Bank lakáspiaci jelentése szerint 2025 első negyedévében a lakásárak éves növekedése országosan 15 százalék, Budapesten pedig 19,2 százalék volt, ami azt jelzi, hogy nemcsak a bérlés, hanem a vásárlás is egyre nehezebben elérhető sok családnak. Vagyis idehaza is egyre több háztartás szembesül azzal, hogy a fizetésekhez képest gyorsabban drágul a lakhatás, különösen a nagyvárosokban és a fővárosban.
Egyre több család kerül hasonló helyzetbe
A bécsi család története nem kivétel, hanem egyre inkább trend: a középosztályba tartozó, dolgozó háztartások is kiszorulnak a nagyobb lakások piacáról. Az a helyzet, amikor két stabil jövedelem sem elég egy élhető méretű otthonhoz, egyre több európai városban válik mindennapossá.
A kérdés már nem csak az, hogy ki tud lakást venni, hanem az is, hogy ki tud egyáltalán bérelni olyat, amelyben hosszabb távon élhető életet lehet kialakítani.
Fotó: illusztráció, Getty Images
