
Jessie Inchauspé francia biokémikus, aki a vércukorszint-szabályozásról szóló, közérthető magyarázataival vált ismertté, és „Glucose Goddess” néven épített komoly követőtábort. Könyvei és online tartalmai elsősorban arra fókuszálnak, hogyan hatnak a különböző ételek – különösen a cukor – a szervezet működésére. A most idézett kijelentését a népszerű The Diary Of a CEO podcast egyik epizódjában tette, ahol a modern táplálkozásról és a vércukor-ingadozások hatásairól beszélgetett. Ebben a kontextusban hangzott el az a gondolat, hogy a mai gyümölcsök nem „érintetlen” természeti termékek, hanem hosszú nemesítési folyamat eredményei.
A gyümölcsök valóban „átalakultak” – de nem most
Az ember már az ókor óta tudatosan válogatja és szaporítja azokat a növényeket, amelyek nagyobbak, édesebbek, kevesebb magot tartalmaznak és könnyebben fogyaszthatók. Így alakultak ki a ma ismert gyümölcsfajták.
A banán például vad formájában kicsi, kemény és tele van maggal. A mai változat ezzel szemben puha, magtalan és édes – mert generációkon át ezt a tulajdonságot „válogatták ki”. Hasonló a helyzet az almával vagy a narancsfélékkel is: ezek sem „érintetlen” növények, hanem hosszú szelekció eredményei.
Ebben az értelemben tehát van igazság abban, amit Inchauspé mond: a gyümölcsök mai formájukban valóban ember által alakított élelmiszerek. Csakhogy ez nem kivétel, hanem a mezőgazdaság alapja.
Ami viszont tényleg számít: hogyan fogyasztod a gyümölcsöt
A félreértés általában ott kezdődik, amikor ebből azt a következtetést vonják le, hogy a mai gyümölcs „nem egészséges”, hiszen ez nyilvánvalóan nem igaz. A teljes gyümölcs ugyanis nem csak cukrot tartalmaz, hanem rostot, vizet és számos bioaktív anyagot is. Ezek együtt lassítják a cukor felszívódását, és csökkentik a vércukorszint hirtelen megugrását.
A probléma inkább a feldolgozott formáknál jelenik meg. Ha például narancslét készítesz, a rost jelentős része eltűnik, miközben a cukor koncentráltan megmarad. Így egy pohár gyümölcslé sokkal gyorsabban emeli meg a vércukorszintet, mint maga a gyümölcs.
Ez az a pont, ahol Inchauspé kritikája már jobban ül: nem a gyümölcs „rossz”, hanem az, amikor a természetes szerkezetétől megfosztva fogyasztjuk.
Fotó: illusztráció, Unsplash