nlc.hu
Itt & most

Egy festői tó a Balkánon, amit még csak megközelíteni is tilos: úgy őrzik, mintha aranyból lenne

A horvátországi Cres szigetén van egy tó, ami akár turistalátványosság is lehetne, mégsem engedik közel a nyaralókat. A Vrana-tó nem azért zárt terület, mert eldugott gyöngyszem lenne, hanem azért, mert innen kap ivóvizet Cres és Lošinj is. És ha ez a törékeny rendszer felborulna, a szigetek vízellátása kerülne veszélybe.

Horvátország: nem strand, hanem létfontosságú vízbázis

A Vrana-tó Cres belsejében fekszik, és nem egyszerű természeti látványosság: ez a két sziget, Cres és Lošinj egyetlen központi ivóvízforrása. Egy 2022-es tudományos összefoglaló szerint a tó jó vízminősége miatt ma is ezt használják a két, turizmus szempontjából is erősen terhelt sziget vízellátására. Ugyanez a kutatás azt is írja, hogy a kitermelés télen nagyjából 45–55 liter másodpercenként, nyáron viszont akár 150 liter/másodperc körül is lehet, amikor a turistaszezon a legerősebb.

Ez megmagyarázza, miért kezelik úgy a tavat, mintha aranyból lenne. A partszakasz nem klasszikus kirándulóhely, a közvetlen megközelítést korlátozzák, és fürödni vagy horgászni sem lehet benne. A egyszerűen túl fontos ahhoz, hogy turisztikai játszótérré váljon.

Azok látogatják a tavak, akik ott dolgoznak - fotó: Getty Images

Azok látogatják a tavak, akik ott dolgoznak – fotó: Getty Images

Különös tó, különös fizikával

A Vrana-tó amiatt is különleges, hogy úgynevezett kriptodepresszió. A víztükre nagyjából 13–14 méterrel a tengerszint fölött van, miközben a meder legmélyebb pontja több mint 60 méterrel a tengerszint alá nyúlik. A kutatások 61–62 méter körüli alsó pontot említenek.

A tóban körülbelül 220 millió köbméter édesvíz van, a felülete pedig nagyjából 5,5–5,8 négyzetkilométer. Ez teszi a horvát szigetek legnagyobb állandó édesvizű tavává, sőt egy friss paleokörnyezeti tanulmány a legmélyebb horvátországi édesvizű tónak nevezi.

Az egész azon múlik, hogy az édesvíz „nyomja” a sósat

A tó legérdekesebb része egyébként nem is az, amit felülről látni, hanem az, ami a mélyben történik. A kutatások szerint a tó és a környező karsztos rendszer folyamatos egyensúlyt tart fenn a közeli tengeri környezettel. Az alsó rétegekben jelen lehet a tengervíz hatása, de a nagy tömegű édesvíz egyelőre kiszorítja, és megőrzi a tó ivóvízjellegét.

Pont ezért ennyire érzékeny a rendszer. Ha a vízszint túl alacsonyra csökkenne, az édesvíz nyomása gyengülne, és a sós víz könnyebben hatolhatna be a rendszerbe. Ez pedig már nemcsak természeti, hanem ellátásbiztonsági probléma lenne. A tó vízszintjének csökkenése komoly aggodalmat keltett már korábban is.

Nem csak emiatt ennyire szigorú a védelem

A tó nemcsak vízbázis, hanem fontos élőhely is: a környéke értékes növény- és állatvilágnak ad otthont, rendszeres vízminőség-ellenőrzés alatt áll, és a környező ökológiai rendszer megőrzése is kulcsfontosságú.

Gazdag élővilág települt a tó köré - fotó: Getty Images

Gazdag élővilág települt a tó köré – fotó: Getty Images

A mai turizmus hajlamos mindent kilátóvá, stranddá vagy instagram-ponttá alakítani. A Vrana-tó azért érdekes, mert ennek pont az ellenkezőjét képviseli. Cres egyik legfontosabb természeti kincse úgy vált értékessé, hogy közben nem lett belőle klasszikus látványosság. Nem azért őrzik, mert szép, hanem azért, mert szó szerint életben tart két szigetet.

via

Fotó: Getty Images

ezt nézd meg!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top