Tíz magyarból mindössze három képes éles helyzetben felismerni egy online csalási kísérletet, a felhasználók felkészületlensége így a teljes pénzügyi ökoszisztéma biztonságát veszélyezteti – írja az MTI a Cyber Islands és a Mastercard közvélemény-kutatása alapján.
Védelem? Alig!
A kiberbűnözés mára igen jó üzletté vált, ezért az ellenállóképesség immár kritikus fontosságú. 2025-ben az igazolt veszteség világszinten 21 milliárd dollárra tehető, ami 26 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. Az incidensek jelentős részét azonban be sem jelentik a károsultak – hangsúlyozta Wittinghoff Dániel, a Mastercard Magyarország kiberbiztonsági megoldások üzletfejlesztési igazgatója,
Elmondása szerint a kiberbűnözés ma már szervezett tevékenység, sokszor cégszerűen működik, miközben a támadási kapacitás szinte végtelenné vált a mesterséges intelligencia és az automatizáció elterjedésével. Minimális tárgyi tudással bárki hozzájuthat a kiberbűnözésehez szükséges eszközökhöz.
A hazai kis- és középvállalkozások többsége azonban nem foglalkozik kibervédelemmel, amíg komolyabb kár nem éri őket. Bár a felmérések szerint a legnagyobb pénzügyi veszteséget okozó adathalászat (phising) a magyar cégek működése során is mindennapos jelenség, a legtöbb helyen még sincs ellene rendszerszintű védelem.
Könnyen átverhetnek minket
A Cyber Islands a 18-65 év között magyar lakosság körében, 1000 fős bevonásával végzett kiberbiztonsági kutatást. Felmérésükből az derült ki, hogy a magyarok 82 százaléka felkészültnek érzi magát a digitális csalásokkal szemben, ám az elméleti teszt alapján valójában 40 százalékuk „digitálisan éretlen”
- A kitöltők harmada képtelen volt felismerni csaló üzeneteket a gyakorlatban a leggyakoribb csalási szcenáriókban.
- A digitálisan éretlenek (akik egyszerű kérdésekre sem tudtak helyes választ adni) aránya 40 százalék volt, közepes ismeretekkel rendelkezett a válaszadók 32 százaléka, míg a digitálisan érettek csoportja 29 százalékot tett ki.
- A legveszélyeztetettebb csoport nem a tudatlanság miatt sérülékeny, hanem a túlzott magabiztosság miatt, az ismeretlen fenyegetési technikák ellen ugyanis a meglévő tudásbázis nem nyújt védelmet.
- A viszonylag jobban – bár még mindig nem eléggé – ismert csalási formák közé sorolható a hamis szolgáltatói értesítések, munkaajánlatok, privát üzenetek, csomagküldés, online piactéri csalások. A kitöltők negyede azonban még a legszokványosabb csalási technikáknak is bedőlt.
- Kevésbé ismert csalási formáknak bizonyultak a hamis weboldalak és a mesterséges intelligencia által generált hírek, a legutóbbi típusnál csak a kitöltők negyede ismerte fel a hamis tartalmakat.
Kiemelt fotó: illusztráció, Getty Images
Olvass még a témában!
- Negyedmillió forintos kárt okozott egyetlen átverés: ezt rontotta el az áldozat
- Villámgyorsan terjedő átveréssel fosztogatnak most a csalók
- Pillanatok alatt 47 milliót emelt le egy bankszámláról egy csaló
- Budapesten szerezhette meg egy hollywoodi filmsztár banki adatait egy csaló
