nlc.hu
Itt & most

Új majomfajt találtak Kongóban, arckifejezése szinte emberinek tűnik

Fényes fekete bundája, élénk narancsszínű ajkai és nagy, sötét szemei miatt szinte emberinek tűnik az arckifejezése annak az eddig ismeretlen majomfajnak, amelyet a Kongói Demokratikus Köztársaság egyik félreeső esőerdejében azonosítottak. A Colobus congoensis nevű állatot a környéken élők likwelinek hívják, a tudomány azonban csak most igazolta, hogy valóban önálló fajról van szó. A felfedezés különösen ritka: az elmúlt 75 évben ez mindössze az ötödik újonnan leírt afrikai majomfaj.
kongói erdő

Már 2008-ban lefotózták az ismeretlen majmot

A történet egy 2008-ban készített, részben kitakart fényképpel kezdődött. A kutatók akkor még nem tudták pontosan megállapítani, milyen majmot örökítettek meg. Tíz évvel később ismét találkoztak az állattal, és ezúttal már jóval tisztább felvételeket sikerült készíteniük róla. A következő években célzott terepkutatás indult a Lomami Nemzeti Parkban és annak környékén.

2018 és 2022 között a kutatók összesen 114 alkalommal észlelték a majmokat egy nagyjából 1700 négyzetkilométeres területen, a Lomami és a Kongó, más néven Lualaba folyó közötti vidéken. Az állatok ritkán mutatkoznak, leginkább a magas, zárt lombkoronájú, idős erdőkben élnek. Többnyire kisebb, átlagosan hatfős csoportokban figyelték meg őket, de néha akár húsz példány is együtt mozgott.

Mitől különleges a Colobus congoensis?

A Colobus congoensis testét és hosszú farkát nagyrészt fényes fekete szőr borítja. Arcának legfeltűnőbb része a szájat, a felső ajkat és az orr alsó részét körülvevő rózsaszínes, narancsos-krémszínű bőrfolt. A járomcsontok körüli szürkés terület, valamint a szemeket körülvevő fekete bőr maszkszerű megjelenést kölcsönöz az állatnak. A képeken látható, szinte emberi arckifejezés tehát nem tudományos meghatározás, hanem a különleges arcvonások által keltett benyomás.

A faj a többi gerezához hasonlóan szinte teljes életét a fákon tölti. A keleti területeken élő mituku közösségek a „kasaba nkoni” nevet használják rá, amelynek jelentése: „az, aki rázza az ágakat”. A likweli elnevezést a Lomami folyótól nyugatra élő balanga közösségektől jegyezték fel a kutatók. Még a környékbeliek közül is kevesen ismerték pontosan az állatot: az 52 felkeresett településből mindössze nyolcban tudták felismerni és megbízhatóan leírni.

A majom különleges hangja is segített a felismerésben

Nemcsak a külseje, hanem a hangja is megkülönbözteti a többi gerezafajtól. A kutatók mély, erős üvöltéseket és horkantásszerű hangokat rögzítettek, amelyek akusztikai szerkezete eltér a vele egy területen élő rokon fajok hangjától.

A hangfelvételeket a genetikai és anatómiai vizsgálatokkal együtt elemezték. A három különböző bizonyíték ugyanarra az eredményre vezetett: nem egy már ismert faj szokatlan színváltozatáról vagy elszigetelt populációjáról, hanem önálló evolúciós ágról van szó. A kutatást a PLOS One tudományos folyóiratban tették közzé.

Legközelebbi rokona több mint 1200 kilométerre él

A genetikai vizsgálatok szerint a likweli legközelebbi ismert rokona a fekete gereza, vagyis a Colobus satanas. Ez azért meglepő, mert a két faj élőhelyét több mint 1200 kilométer választja el egymástól.

A kutatók becslése szerint közös evolúciós águk körülbelül 4–5 millió évvel ezelőtt vált ketté. A Colobus congoensis felfedezése ezért nemcsak egy új fajjal bővíti az ismert állatvilágot, hanem az afrikai gerezák fejlődéséről alkotott képet is jelentősen módosíthatja.

Már a felfedezésekor veszélyben lehet

A jó hír mellett a kutatók komoly veszélyekre is figyelmeztetnek. A likweli rendkívül kis területen él, ritkán észlelhető, és különösen kötődik a magas lombkoronájú, háborítatlan esőerdőkhöz. Az élőhelyek átalakítása, az erdőirtás és a húsáért folytatott vadászat a következő évtizedekben jelentősen veszélyeztetheti a populációt.

A tanulmány szerzői ezért azt javasolják, hogy a fajt előzetesen a veszélyeztetett kategóriába sorolják az IUCN vörös listáján. Ez egyelőre kutatói javaslat, nem végleges hivatalos besorolás. Az ismert élőhelyek többsége szerencsére a Lomami Nemzeti Park területére esik, ezért a védett terület fenntartása és a helyi közösségekkel való együttműködés kulcsfontosságú lehet a faj fennmaradásához.

A kutatók szerint a likweli története arra is figyelmeztet, milyen keveset tudunk még a Kongó-medence élővilágáról. A Lomami térségében 2012-ben egy másik, addig ismeretlen főemlőst, a lesulát is leírták. Könnyen elképzelhető tehát, hogy a nehezen megközelíthető esőerdőkben további, a tudomány számára ismeretlen fajok rejtőznek – és némelyikük már azelőtt eltűnhet, hogy egyáltalán tudomást szereznénk róla.

via

Fotó: illusztráció, Getty Images

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top