A sértett jogi képviselője panaszában azt kifogásolta, hogy a hatóság nem vizsgálta kellő mélységben az „Adaptív Védelem” program indokoltságát, valamint a résztvevők – köztük a sértett – kiképzésének és felkészítésének szabályosságát.
A Központi Nyomozó Főügyészség szerint azonban a nyomozás során részletesen megvizsgálták a kiképzés és az eszközhasználat szakmai szabályainak betartását.
Kézigránát (Forrás: Pixabay)
Ok-okozati összefüggés nincs
„A panaszban előadottakkal szemben megállapítható, hogy a regionális nyomozó ügyészség kellő alapossággal vizsgálta az eszközhasználattal és a kiképzéssel kapcsolatos szakmai szabályok betartását. Az ennek során feltárt szabályszegések és a bekövetkezett baleset között – a törvény által megkívánt büntetőjogi felelősséget magalapozó – közvetlen ok-okozati összefüggés nincs.”
– írja a 24.
A közlemény szerint
az „Adaptív Védelem” program szükségességének megítélése nem az ügyészség feladata. Hangsúlyozták: büntetőjogi szempontból annak van jelentősége, hogy nem maga a program vagy a kiképzés jellege vezetett közvetlenül a robbanáshoz, hanem a sértett – a határozatban részletesen ismertetett – önhibáján kívüli fegyverkezelési hibája.
A főügyészség a panasz nyomán ismét átvizsgálta az ügy iratait, és arra jutott, hogy a tényállást megfelelően feltárták, további bizonyíték beszerzésére alkalmas eljárási cselekmény nem indokolt. Álláspontjuk szerint továbbra sem állapítható meg senkivel szemben megalapozott bűncselekmény gyanúja, ezért az eljárás megszüntetése jogszerű volt.
Azt is kiemelték, hogy a panaszos nem nevezett meg olyan személyt, akinek büntetőjogi felelőssége felmerülhetne, és nem hivatkozott új bizonyítékra sem. Ugyanakkor a nyomozás során feltárt hiányosságokat és szabályszegéseket az ügyészség jelzés formájában továbbította a Honvéd Vezérkar főnökének, hogy a szükséges intézkedésekkel megelőzhessék a hasonló tragédiákat.
A feltárt hiányosságok
A vizsgálat több hiányosságot is feltárt. Egyebek mellett megállapították, hogy
- a képzés szabályai katonák számára készültek,
- nem dolgoztak ki külön oktatási tematikát a civil résztvevők számára.
- Nem volt egységes szabályrendszer a kézigránátdobásra,
- a dobatást irányító katonák feladatait sem határozták meg megfelelően,
- és több előírást sem tartottak be az éles kézigránátdobás során.
- Az is kiderült, hogy a résztvevők nem gyakoroltak úgynevezett éles-gyakorló gránáttal, amely segíthetett volna megtapasztalni a biztosítókar működését.
A közlemény szerint ugyanakkor a baleset közvetlen oka a gránát nem megfelelő kezelése, vagyis a biztosítókar felengedése volt. Hozzátették:
bár a vizsgálat számos hiányosságot tárt fel a szabályozásban és a képzés lebonyolításában, ezek nem alapoznak meg büntetőjogi felelősséget.
A főügyészség hangsúlyozta, hogy a büntetőjogi felelősség hiánya nem jelenti azt, hogy fegyelmi, polgári jogi vagy erkölcsi felelősség ne merülhetne fel, ezek tisztázása azonban nem a büntetőeljárás feladata.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter ugyanakkor korábban úgy fogalmazott: nem maradhat következmények nélkül egy olyan eset, amelyben valaki mindkét kezét elveszíti, ezért belső vizsgálatot rendelt el.
