Augusztusra szinte eltűnhet a Velencei-tó egységes vízfelülete
Magyarország súlyos vízválsággal néz szembe: a Velencei-tó vízszintje történelmi mélypontra süllyedt, a Duna és a Tisza vízállása rekordközeli, az ország 89 százalékát pedig közepes vagy súlyos aszály sújtja. Az Élő Környezetért Felelős Minisztérium (ÉKFM) most először részletesen a Telexnek arról, milyen rövid és hosszú távú intézkedéseket terveznek a helyzet kezelésére.
„16 évig nem létezett környezetvédelemért felelős minisztérium, gyakorlatilag a semmiből kell létrehozni – mondta a Telexnek Orbán Zoltán, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium sajtófőnöke, aki azt is elmondta, megfeszített erőkkel dolgoznak azért, hogy a közérdekűadat-igénylésekre és a sajtó megkereséseire is válaszokat tudjanak adni”
A legsúlyosabb helyzet jelenleg a Velencei-tónál alakult ki, már a legtöbb helyen fürdeni sem lehet a tóban.

Forrás: MTI/Vasvári Tamás
A minisztérium a vízügyi főigazgatóság modellszámításaira hivatkozva korábban közölte: augusztusra a tó vízszintje akár a 20 centiméteres tartományba is csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy az egységes vízfelület több helyen megszűnhet, helyette egymástól elszigetelt tavacskák alakulhatnak ki, amelyeket szárazulatok választanak el egymástól.
A minisztérium szerint rövid távon már döntés született arról, hogy a víztestek között ökológiai folyosókat alakítanak ki, vagyis a szárazulatokat átvágják, hogy az élővilág számára biztosítsák az átjárhatóságot. Amennyiben tovább romlik a helyzet, mentőhalászatra is szükség lehet, mert a szakemberek szerint a vízszint további csökkenése után a halállomány legfeljebb egy-két hétig maradhat életben. A teljes rehabilitációról, illetve a vízpótlás módjáról ugyanakkor még nem született döntés, a tervezés és a szakmai egyeztetések jelenleg is zajlanak.
Országos vízleltár is készül
A minisztérium felméri, hogy optimális körülmények között mennyi víznek kellene lennie a hazai folyókban, tavakban és felszín alatti vízkészletekben, illetve ehhez képest mekkora a hiány. A vizsgálat nemcsak a felszíni, hanem a felszín alatti vízbázisokra is kiterjed, amelyek állapota a szakemberek szerint különösen aggasztó. A felmérés után azt is meghatározzák, hogy a mezőgazdaság, az ipar és a lakosság mekkora vízigénnyel számolhat a jövőben. Az eredmények legkorábban szeptember–októberre készülhetnek el.
A minisztérium hangsúlyozta: hosszú távon újra kell gondolni a hazai vízgazdálkodást, és akár olyan kérdésekről is dönteni kell, hogy a megváltozott klímaviszonyok mellett mely növénykultúrák termeszthetők gazdaságosan Magyarországon. A munkába több civil természetvédelmi szervezetet – köztük a WWF Magyarországot, a Greenpeace-t és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesületet – is bevonták.
Probléma lehet a vízelllátással?
Arra a kérdésre, hogy veszélybe kerülhet-e az ivóvízellátás, a minisztérium azt válaszolta: helyi fennakadások előfordulhatnak, ahogy ez a legutóbbi hőhullám idején Zala vármegyében is megtörtént, ugyanakkor a lakosság vízellátását szükség esetén lajtos kocsikkal biztosítják, így országos ellátási válságtól egyelőre nem tartanak.
A tárca arról is beszámolt, hogy az idén létrehozott Élő Környezetért Felelős Minisztérium szervezeti felépítése még mindig folyamatban van. A jelenleg mintegy 700 fős szervezet létszáma várhatóan 750–800 főre bővül, miközben több területen még zajlik a szakmai csapatok kiépítése. A minisztérium szerint ugyanakkor a környezetvédelmi feladatok nem várhatnak: a vízmegtartás, az aszály kezelése, az új klímatörvény kidolgozása és több környezeti káresemény egyszerre igényel gyors beavatkozást.
Nem mai probléma
Már 2022-ben foglalkoztunk egy nagyobb cikkünkben azzal, hogy Magyarország egyes területei, hogyan és miért küzdenek vízhiánnyal. A Tisza szabályozása miatt valójában már több mint egy évszázada zajlik például az Alföld kiszáradása, ami azt jelenti, hogy a talajvíz egyre mélyebbre húzódik, amit lassan már a fák gyökerei sem érnek el. Az Alföldet feldarabolták és felszántották, tározó- és öntözőrendszerek épültek ki, eltűntek az időszakosan a vízjárta területek. Kvassay Jenő, a magyar vízügy egyik kiemelkedő alakja már több mint száz évvel ezelőtt megjósolta, hogy míg az ő generációja a vizek gyors levezetésén dolgozik, addig az unokák már a vizek torlasztásán fognak serénykedni. Az előrejelzései nem tévedtek: az idei súlyos aszály mindenki számára megmutatta, hogy sürgős megoldást kell találni a vízhiányra.