Mire szolgált egyáltalán az adattörlő kód?
A Miniszterelnökség korábbi szerződéseinek átvizsgálása során került elő az az ügy, amely miatt a kormány még július elején feljelentést tett. A rendőrség most ismeretlen tettes ellen rendelte el a nyomozást. Egyelőre tehát nem állapították meg, hogy történt-e bűncselekmény, és azt sem, hogy kit terhelhet büntetőjogi felelősség.
A vizsgálat középpontjában egy 2021-ben elindított, ingyenesen használható állami adattörlési rendszer áll. A rendszer célja az volt, hogy amikor valaki telefont, laptopot, merevlemezt, pendrive-ot vagy más tartós adathordozót vásárol, kapjon mellé egy egyszer használható kódot. Ezzel később olyan szoftvert aktiválhatott, amely az eszközön tárolt személyes adatokat véglegesen és visszaállíthatatlanul törli.
Az intézkedést azért vezették be, mert egy egyszerű fájltörlés vagy bizonyos esetekben még a formázás után is visszaállíthatók lehetnek adatok egy háttértárról. Ez különösen akkor jelenthet kockázatot, ha a régi telefont, számítógépet vagy merevlemezt később eladjuk vagy másnak adjuk. Az állami szolgáltatás használata a fogyasztók számára ingyenes volt.
2021 végétől először papíralapú matricákon kapták meg a vásárlók a kódokat, később már elektronikusan, például a számlán is feltüntethették azokat. 2024-től kizárólag elektronikus kódokat adnak ki.
Több mint 15 millió kód után fizethettek
A mostani vizsgálat nem elsősorban magának az adattörlésnek a szükségességéről szól, hanem arról, hogyan fizetett érte az állam. A Miniszterelnökség tájékoztatása szerint 2021 decembere és 2026 júniusa között több mint 15 millió adattörlő kódhoz kapcsolódóan összesen közel nettó 31,2 milliárd forintot fizettek ki. Ez áfával együtt megközelíti a 40 milliárd forintot.
Az ügyben előkerült szerződéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kötötte az Antenna Hungária Zrt.-vel, a rendszerhez használt szoftvert pedig a Certus Software Zrt. biztosította. 2025-től az Antenna Hungária általános jogutódjaként a 4iG vett részt teljesítési közreműködőként.
Akkor is fizethettek, ha senki nem törölt semmit
A mostani nyomozás szempontjából ez a konstrukció egyik kulcskérdése. A Miniszterelnökség által feltárt dokumentumok szerint a kifizetés nem attól függött, hogy a fogyasztó ténylegesen letöltötte-e a szoftvert, elindította-e az adattörlést, vagy sikeresen végre is hajtotta-e azt. A díjazás már akkor esedékessé válhatott, amikor az adott adattörlő kódhoz tartozó licenc használatának lehetősége megnyílt. Vagyis ha valaki vásárolt például egy új telefont, megkapta hozzá az adattörlő kódot, majd éveken keresztül használta a készüléket, és a kódhoz soha hozzá sem nyúlt, az állam a konstrukció alapján ettől még fizethetett a licencért.
A Miniszterelnökség szerint ezért merült fel annak gyanúja, hogy olyan tételek után is történtek kifizetések, amelyek mögött nem állt valódi adattörlési tevékenység. Fontos ugyanakkor, hogy ez jelenleg gyanú, amelyet a nyomozásnak kell tisztáznia.
Évi 10 milliárd forintot különítettek el erre
A konstrukció méretét jól mutatja, hogy az NMHH költségvetésében külön tételként évente 10 milliárd forintot irányoztak elő az adattörlési szolgáltatás finanszírozására.
A Telex korábbi háttéranyaga szerint az Antenna Hungária az NMHH és a szoftvert biztosító Certus között közvetítőként vett részt a rendszerben, és az adattörlő licencekhez kapcsolódó díjazás kódonként alakult. A lap már júliusban arról írt, hogy nem nyilvánvaló, hány kiadott kódot használtak fel tényleges adattörlésre. Ez azért lényeges, mert a kiadott kód és a ténylegesen igénybe vett szolgáltatás két külön dolog.
Az NMHH jelenlegi tájékoztatója is úgy fogalmaz: a kód a fogyasztónak lehetőséget biztosít az alkalmazás használatára. A vásárlónak nem kötelező később felhasználnia.
Most azt vizsgálják, keletkezett-e vagyoni hátrány
A veglegestorles.hu oldal jelenleg is elérhető, az NMHH hivatalos honlapja pedig továbbra is tájékoztatást ad az adattörlő kódok használatáról. Az NMHH 2025-ös országgyűlési beszámolójából az is kiderül, hogy a rendszerben továbbra is biztosították az adattörlő alkalmazást, és a fogyasztók a kód segítségével aktiválhatták azt.
A mostani büntetőeljárás tehát nem azt jelenti, hogy maga az adattörlő program bizonyítottan szabálytalanul működött volna. A nyomozás elsősorban a szerződéseket, a díjazási konstrukciót és a közpénzből történt kifizetéseket vizsgálja.
A Nemzeti Nyomozó Iroda különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanújával folytat eljárást. A nyomozás jelenlegi szakaszában ismeretlen tettes ellen zajlik. Ez azt jelenti, hogy a nyomozóknak többek között azt kell tisztázniuk, indokoltak és jogszerűek voltak-e a kifizetések, megfelelően ellenőrizték-e a teljesítéseket, illetve okozott-e a konstrukció vagyoni hátrányt az államnak.
Fotó: illusztráció, Getty Images
