Közel 30 ezer nő életét követték húsz éven át
A Journal of Internal Medicine folyóiratban 2016-ban megjelent kutatásban 29 518 dél-svédországi nő vett részt. A Melanoma in Southern Sweden, vagyis a Dél-svédországi Melanóma Vizsgálat résztvevői 25 és 64 év közöttiek voltak, amikor 1990 és 1992 között bekerültek a kutatásba. Ezután húsz éven keresztül követték az egészségi állapotukat és a halálozási adatokat.
A kutatók nem azt mérték, hogy pontosan hány percet tölt valaki a napon. A nők többek között arról számoltak be, szoktak-e nyáron napozni, járnak-e napos helyre nyaralni, illetve használnak-e szoláriumot. Ezekből az adatokból különböző napfény-expozíciós csoportokat alakítottak ki.
Az elemzésben több olyan tényezőt is figyelembe vettek, amely befolyásolhatta a halálozást, például az életkort, a dohányzást, az iskolai végzettséget, a jövedelmet, a családi állapotot és bizonyos betegségeket.
A legmeglepőbb eredmény az volt, hogy a napfényt aktívan kerülő nők becsült várható élettartama 0,6-2,1 évvel volt rövidebb, mint azoké, akik a legtöbb aktív napfény-expozícióról számoltak be. A kutatók statisztikai modelljében pedig a napot kerülő nemdohányzók várható élettartama hasonlónak bizonyult a sok napfénynek kitett dohányzókéhoz.
A különbség főként nem a rákos halálozásban jelent meg
Fontos részlet, hogy a hosszabb élettartam nem azért alakult ki, mert a többet napozó nők körében kevesebb lett volna a bőrrák.
Éppen ellenkezőleg: az aktívabb napozási szokásokkal rendelkező nők között több bőrrákos megbetegedés fordult elő. A halálozási különbség elsősorban abból adódott, hogy ebben a csoportban alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri betegségekhez, illetve a nem daganatos, nem kardiovaszkuláris okokhoz köthető halálozás.
Ez azért is fontos, mert könnyű félreérteni azt az eredményt, hogy a többet napozók halálesetein belül nagyobb arányt képviseltek a daganatos betegségek. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy abszolút értelemben több ember halt meg rákban. Ha egy csoportban kevesebben halnak meg szívbetegségben vagy más okból, automatikusan nagyobb részarányt kaphatnak a fennmaradó halálokok.
De lehet, hogy nem maga a napfény a magyarázat
A vizsgálat egyik legfontosabb korlátját maguk a szerzők is hangsúlyozták: egy ilyen megfigyeléses kutatásból nem lehet megmondani, hogy valóban a napfény okozta-e a különbséget.
Aki rendszeresen van a szabadban, könnyen lehet, hogy többet sétál, sportol, utazik vagy társasági életet él. Az is elképzelhető, hogy eleve jobb egészségi állapotban van, mint az, aki ritkán megy ki a napra. Fordítva pedig bizonyos betegségek miatt valaki kevesebb időt tölthet a szabadban.
Különösen érdekes, hogy a kutatás kezdetekor nem állt rendelkezésre megfelelő adat a résztvevők fizikai aktivitásáról. Így a vizsgálat nem tudta teljesen szétválasztani a napfény lehetséges hatását attól az egész életmódtól, amely a rendszeres szabadtéri tartózkodással együtt járhat.
Egy másik, 38 472 svéd nő adatait 15 éven keresztül vizsgáló kutatás szintén talált összefüggést bizonyos természetes napfény-expozíciós szokások, valamint az alacsonyabb összhalálozás és szív-érrendszeri halálozás között. Ugyanebben a vizsgálatban azonban a rendszeres szoláriumhasználat magasabb összhalálozással és daganatos halálozással járt együtt.
A frissebb kutatások óvatosságra intenek
Azóta jóval több adat gyűlt össze a napfény és az egészség kapcsolatáról. Egy 2025-ben megjelent szisztematikus áttekintés 73 tanulmányt talált, amelyek hosszú távú napfény-expozíció és halálozás kapcsolatával foglalkoztak, ezek közül 55 eredménye került be a részletes összegzésbe.
A kép egyáltalán nem volt egyértelmű. Az összhalálozással foglalkozó vizsgálatok egy része kedvező, más részük kedvezőtlen összefüggést talált. Hasonlóan vegyesek voltak a szív- és érrendszeri halálozás eredményei is. A bőrrák esetében ugyanakkor a legtöbb vizsgálat a nagyobb napfény-expozícióhoz magasabb halálozási kockázatot társított.
A szerzők külön kiemelték, hogy az eredmények jelentős részénél magas volt a torzítás kockázata, többek között azért, mert nehéz pontosan mérni valakinek az évtizedeken át összegyűlt napfény-expozícióját, illetve kizárni az életmód és más tényezők hatását. Ezért a jelenlegi bizonyítékok alapján nincs elég erős tudományos alap a napvédelmi ajánlások megváltoztatására.
A tanulság tehát nem az, hogy napozzunk fényvédő nélkül
A napfénynek valóban vannak fontos élettani hatásai. Az UV-B sugárzás például szerepet játszik a D-vitamin képződésében, és kutatások vizsgálják a napfény más lehetséges élettani hatásait is. Ettől azonban az UV-sugárzás bizonyított kockázatai nem tűnnek el.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az UV-sugárzás a bőrrák legfontosabb kiváltó tényezője, a leégés és az ismétlődő, intenzív UV-terhelés pedig növeli a melanoma kialakulásának kockázatát.
Még a svéd hatóságok sem értelmezik úgy saját országuk kutatásait, hogy érdemes lenne védekezés nélkül napozni. A Swedish Radiation Safety Authority, vagyis a Svéd Sugárbiztonsági Hatóság azt javasolja, hogy 3-as vagy annál magasabb UV-index esetén a legtöbb ember már védekezzen a napsugárzás ellen. Elsősorban árnyékot, megfelelő ruházatot és kalapot ajánlanak, a fedetlen bőrfelületeken pedig fényvédőt. A szolárium használatát kifejezetten ellenzik.
A svéd vizsgálat érdekes kérdést vet fel, de nem azt, hogy napozzunk-e minél többet. Sokkal inkább azt, hogy a teljes napkerülés, a szabadtéri élet, a mozgás, a természetes fény és az egészség kapcsolata jóval összetettebb lehet annál, mint hogy a napfényt egyszerűen csak egészségesnek vagy károsnak nevezzük.
Fotó: illusztráció, Getty Images
