
Hadházy kikérte a pontrendszert
Továbbra sem csitul a vita a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, az NVVH új vezetőjének kiválasztása körül. Az Országgyűlés augusztus 28-án titkos szavazással, 137 igen, 7 nem és egy tartózkodás mellett választotta meg Unger Anna Róza politológust a hivatal elnökének. Megbízatása szeptember 1-jén kezdődött, és hat évre szól. Hadházy Ákos azonban azt szeretné tudni, pontosan milyen értékelés alapján jutott el Unger a pályázók közül a végső jelölésig.
Az NVVH elnöki posztjára összesen 96 pályázat érkezett. A jelentkezőket az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságának tagjai és az Országgyűlési Hivatal munkatársai értékelték, majd a folyamat végén négy név került előtérbe. Jancsics Dávid később visszalépett, így végül Unger Anna, Ligeti Miklós és Sárvári Nicholas vett részt a nyilvános bizottsági meghallgatáson.
A Tisza-frakció korábbi tájékoztatása szerint Ligeti, Unger és Jancsics kapta a három legmagasabb pontszámot, Sárvári pedig negyedik lett. A részletes pontszámokat és az értékelőlapokat azonban nem hozták nyilvánosságra. Hadházy ezért közérdekű adatigényléssel fordult a Miniszterelnökséghez és a Parlamenthez. Azt írta, meg akarja ismerni azt a pontrendszert, amely alapján a pályázókat rangsorolták, és ellenőrizni szeretné, hogyan választották ki a végső jelölteket. Ha az adatokat nem adják ki, pert indít értük.
A bizottság eddig nem hozta nyilvánosságra a pontokat
Hantosi István, az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság tiszás elnöke az Átlátszó érdeklődésére azt közölte, hogy a zárt ülésen elhangzottakat és az ott tárgyalt dokumentumokat az információszabadságról szóló szabályok alapján kezelik, ezért nem áll módjában kiadni a pontozólapokat.
A bizottság ugyanakkor arra hivatkozott, hogy a jelöltek nyilvános meghallgatását bárki követhette, így megismerhetőek voltak a hivatal működéséről alkotott elképzeléseik.
A Tisza Párt álláspontja szerint a kiválasztási folyamat átlátható volt. Magyar Péter miniszterelnök az Unger megválasztását követő kritikákra úgy reagált, számítottak arra, hogy bárkit választanak, támadások érik majd a döntést.
Hadházy szerint sikertelen pályázók is megkeresték
Hadházy vasárnap azt írta, hogy azóta több, a tisztségre pályázó, de a végső körből kimaradó jelentkező is kapcsolatba lépett vele. Saját állítása szerint ezek a beszélgetések tovább növelték a kétségeit azzal kapcsolatban, hogyan kerülhetett Unger Anna a legjobbak közé.
A volt képviselő korábban azt is állította, hogy „nyugtalanító információkat” kapott a pályáztatásról, és felvetette, hogy a jelentkezések egy részét esetleg nem vizsgálták meg megfelelően. Ezek Hadházy állításai: bizonyítékot vagy az információk forrását nyilvánosan nem mutatta be. Hadházy szerint éppen ezért lenne szükség a teljes pontozási rendszer nyilvánosságára.
Ligeti Miklóst tartotta volna a legjobb választásnak
A vita másik fontos szereplője Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója. Hadházy már a bizottsági döntés után azt mondta, szakértelme és korrupcióellenes munkája alapján Ligetit tartotta a legerősebb jelöltnek.
A bizottságban azonban Unger Anna kapta meg a jelöléshez szükséges támogatást: hat igen szavazatot kapott, egy képviselő ellene voksolt, egy pedig tartózkodott. Ligeti Miklóst négyen támogatták, négyen tartózkodtak, így nem kapott többséget.
Unger Anna később azt közölte, hogy a hivatalban minden rendelkezésre álló tudásra szükség lesz, és külön is jelezte, hogy Ligeti Miklóst szívesen látná az NVVH munkájában.
Hadházy attól tart, hogy túl sok idő telik el
A volt képviselő kritikája már nemcsak Unger Anna személyéről szól. Azt is kifogásolja, hogy szerinte túl lassan indul el az elszámoltatás, miközben azok, akiknek esetében később vagyonvisszaszerzési eljárás indulhat, időt kaphatnak a vagyon átrendezésére vagy eltüntetésére. Ez szintén Hadházy politikai értékelése, nem bizonyított tény.
Az NVVH jogkörei ugyanakkor kiterjednek a közvagyonból jogellenesen kikerült vagyon felkutatására, azonosítására, biztosítására és visszaszerzésére, a hivatal pedig más hatóságok eljárását is kezdeményezheti.
Unger Anna korábban arról beszélt, hogy az első konkrét vizsgálatok még 2026-ban elindulhatnak, miközben a hivatal saját vizsgálati módszertanát december végéig kell kidolgoznia. Azt is hangsúlyozta, hogy az egyik legfontosabb feladatuk éppen az lesz, hogy a felkutatott vagyont biztosítsák arra az időre, amíg a jogi eljárások zajlanak.
Hadházy ettől függetlenül kitart amellett, hogy a kinevezés körülményeit nyilvánossá kell tenni. Vasárnapi bejegyzésében úgy fogalmazott: Unger Anna lehet jó elnök, Ligeti Miklós viszont szerinte biztosan jó elnök lehetett volna.
Fotó: Hadházy Ákos Facebook