Kevesebb adminisztrációt és nagyobb szabadságot ígérnek a tanároknak
Szeptember 1-jén megkezdődött a 2026/2027-es tanév, előző nap pedig Nagykanizsán, a Dr. Mező Ferenc Gimnáziumban tartották az országos tanévnyitót. Magyar Péter miniszterelnök és Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter egyaránt arról beszélt, hogy a kormány jelentősen változtatni szeretne a magyar iskolák működésén. A hangsúly az intézmények és a pedagógusok nagyobb önállóságán, a bürokrácia csökkentésén, valamint egy gyermekközpontúbb oktatási rendszer kialakításán volt.
Lannert Judit szerint olyan iskolarendszerre van szükség, amelyben nem az újabb és újabb követelmények előírása kerül a középpontba, hanem az, hogyan lehet a gyerekeknek és a pedagógusoknak egyaránt megfelelő fejlődési lehetőséget biztosítani. A tervek között szerepel az iskolák szakmai és vezetői autonómiájának erősítése, a pedagógusokra nehezedő adminisztráció csökkentése, a taneszközkínálat bővítése és a feleslegesnek ítélt kötelező mérések visszaszorítása. A miniszter úgy fogalmazott, olyan iskolákat szeretnének, amelyekben a tanulás nem a gyerekkor örömét elvevő teher, a tanítás pedig nem gépies, lélekpusztító munka.
Ezeknek a változtatásoknak a pontos részletszabályai és ütemezése azonban egyelőre nem minden területen ismertek. Vagyis abból, amit a tanévnyitón elmondtak, nem következik például az, hogy már szeptembertől minden iskolában kevesebb kötelező mérés lesz.
Magyar Péter: az iskola tanítson meg gondolkodni
A miniszterelnök beszédében kevésbé a konkrét tantervi változtatásokra, inkább arra helyezte a hangsúlyt, milyen tudást és készségeket kellene az iskolának átadnia.
Magyar Péter szerint az iskola egyik legfontosabb feladata az, hogy a gyerekek megtanuljanak gondolkodni és kritikusan gondolkodni. Emellett azt is fontosnak nevezte, hogy megtanuljanak együttműködni, kiállni egymásért és segítséget nyújtani annak, akit bántanak.
A kormányfő arra biztatta a diákokat, hogy kérdezzenek sokat és olvassanak, és azt mondta: nem az a legfontosabb, hogy valaki minden tantárgyból a legjobb legyen.
A kormány oktatáspolitikai kommunikációjában ezzel egyértelműen nagyobb hangsúlyt kap a kreativitás, a problémamegoldás és az önálló gondolkodás. Az viszont egyelőre nem derült ki, hogy mindez milyen konkrét tantervi változtatásokban jelenik majd meg.
A tankerületi rendszer átalakítása már elkezdődött
Van olyan változás, amely már nem pusztán ígéret. A kormány július végén döntött a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer átalakításáról. A Klebelsberg Központ jelenlegi középirányítói szerepe megszűnik, és a tervek szerint kutatási, fejlesztési és szakmai háttérintézménnyé alakul. Az oktatás központi irányítása 2027. január 1-jétől közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
A tankerületi igazgatói állásokra augusztus 20-án valóban kiírták a nyílt pályázatokat. A jelentkezési határidő szeptember 20., a vezetőket pedig öt évre neveznék ki. A kormány azt ígéri, hogy a kiválasztásban a szakmai program, a vezetői tapasztalat és az elért eredmények számítanak majd.
A korábbi rendszerhez képest több döntést szeretnének helyben meghozni, és a tankerületeknek, illetve az iskolák vezetőinek nagyobb mozgásteret adnának.
A diákokat is megkérdeznék arról, milyen iskolát szeretnének
Újdonság a „Gyermekek és diákok hangja” elnevezésű őszi projektnap is. A programhoz önkéntesen csatlakozhatnak óvodák, általános és középiskolák, valamint szakképző intézmények. A részt vevő gyerekeket többek között arról kérdezik majd, milyen iskolában érzik jól magukat, mit és hogyan szeretnének tanulni, illetve szerintük min kellene változtatni az intézmények mindennapi életében.
A minisztérium azt ígéri, hogy a válaszokat összegyűjti, és „Gyermekek és diákok hangja 2026” címmel nyilvános jelentést készít belőlük.
Béremelést is ígértek, de a számokat még nem mondták meg
A tanévnyitó másik fontos bejelentése az oktatást és nevelést közvetlenül segítő dolgozókat érintette. Lannert Judit azt mondta, hamarosan béremelést kapnak ezek a munkatársak. Magyar Péter az ünnepséget követően úgy fogalmazott, rövidesen bejelentik a béremelés ütemezését és várható kezdő időpontját.
Magyar Péter szerint a cél nem egyetlen nagyobb béremelés, amely után hosszú évekre megállnak a fizetések, hanem kiszámítható életpályát szeretnének kialakítani az oktatásban dolgozók számára.
Forrás: MTI/Fotó: MTI/Katona Tibor
