Az uniós átlagnál 70 százalékkal több magyar hal meg évente a KSH szerint. A franciákénál háromszor magasabb a magyar adat. A legrosszabb statisztikát produkáló Bulgáriánál viszont 56 százalékkal alacsonyabb. Portugáliában és Csehországban a Magyarországnál félmillióval nagyobb lélekszámú két országban 107 ezren és 109 ezren hunytak el, míg a háromszázezer fővel kevesebb lakosú Svédországban szintén 107 ezren – szemben a magyar 126 ezerrel. Magyarországon 2015-ben 4,2 százalékkal többen hunytak el, mint egy évvel korábban.
Budapesten jobb a helyzet
A magyarok közül a leghosszabb életre a Budapesten lakók számíthatnak, de az élet várható hosszát a lakóhelynél jobban befolyásolja a legmagasabb iskolai végzettség. Az alapfokú és a felsőfokú iskolát végzettek várható élettartamának különbsége 2013-ban a nőknél 5,6 év, a férfiak esetében 11,9 év volt. Ez azonban nemcsak Magyarországra jellemző, a végzettség élettartamot befolyásoló hatása a volt szocialista országokban a legerősebb a KSH szerint.
Számít az iskolázottság
Az országos átlag alapján az alapfokú végzettséggel rendelkező férfiaknál a születéskor várható élettartam 65 év, míg a nőknél 76 év. A felsőfokú végzettségűeknél a várható átlagos élettartam magasabb a nők és a férfiak esetében is. A nőknél ez 81, míg a férfiaknál 77 év. A fővárosi nők egy évvel, a férfiak az átlagnál két évvel élnek tovább, mint a vidékiek. A budapestiek az Észak-Magyarországon lakóknál 2-4 évvel élnek tovább.
A 2014-es adatok szerint az abban az évben elhunyt 126 ezer ember felének keringési betegség okozta a halálát. Ezek ötöde agyi érbetegség következménye miatt következett be. Ez a halálozási ok az uniós rangsor utolsó negyedébe sorolja az országot.
További cikkek a témában az NLC oldalán:
- Riasztó születési statisztikák
- Lassabban fogy és szívesebben házasodik a magyar
- Magyarország népessége: születés és halálozás
