Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Kertet építünk.
Létrehozva: 2012. február 16. 09:52
Sziasztok!
Egy másik topikban ajánlottam fel segítségem kerttervezésben, kertépítésben. Azt gondoltam hátha érdekelne mást is a téma, ezért javasoltam, hogy egy a témára utaló topikcím alatt nyissunk egy új teret a kertépítésnek.
A cím tehát árulkodik a témáról. Kertépítésben, kerttervezésben igyekszem segítséget nyújtani azoknak, akik szeretnének belevágni kertjük rendezesébe, átalakításába, megépítésébe, vagy csak érdeklődnek a téma iránt.
Kedves Edath!
Nem a nembeli különbségben kell a problémát keresni, mivel ilyen fenn sem áll a lilaakác tekintetében.
Hasonlóval már találkoztam munkáim soron, igaz ott 15 méteres különbség van egy kerten belül.
A probléma sokkal inkább a környezetben, gondozásban keresendő. Mivel feltételezem, hogy ugyanazt a gondozást kapja mindkettő, ezért szűkítek a környezetre. Környezeti problémák közül is kettőt emelnék ki, melyek a virágzásra erősen hatnak az pedig a fény, és a talaj kémhatás, és mikro,- makroelem tartalam, hétköznapi nyelven a tápanyag tartalma. Ha a talaj nem megfelelő számára, akkor azt a levelin mutatja barnulnak rosszul fejlődnek, netán nekrotikusak lesznek, sárgulnak. Legtöbbször a talaj magas mésztartalma akadályozza meg a megfelelő tápanyag felvételében a növényt. A fényhiányra pedig akkor gyanakodj, ha a növény közelében van egy nagyobb fa, vagy bokor, ami árnyékot vet a lilaakácra. A lilaakác nagyon fényigényes, ezért nem elég neki, ha csak délelőtt, vagy csak délután kap napfényt.
A gondozás során főként a metszéssel tudunk nagy kárt okozni a lilaakác virágzásában. Nevezetesen a virágrügyeket simán eltávolítják egyes kertgondozók a metszés során. A blogomban van egy cikk a lilaakác metszéséről Ott a virágrügyet is bemutatom, az alapján könnyű felismerni még télen is.
Kedves Kertember!
Van egy kérdés ami rég foglalkoztat ,van a kertembe két tő lilaakác kb.2 méter távolságra egymástól ,az egyik tele van virággal a másikon egy sincs csak levél,a kérdés egyértelmű miért?? Vajon itt is a hím és nő nemű példány esete él??Csak tippelni tudok,esetleg Ön tud nekem válaszolni.
Kedves Kertember!
Először is nagyon köszönöm a kimerítő válaszodat. Bár ha lehet most még jobban össza vagyok zavarodva...
Hogy jobban helyzetbe hozzalak, hoztam a területről egy képet. Talán ez segít.
Azok az akác-cölöpök le lesznek vágva egyforma magasra. A kertítés és köztük fel lesz töltve az utca szintre és a férjem oszlop tuját tervezett. Vagy esetleg van más növény ami viszonylag gyorsan nő és örökzöld, amit ajánlanál kerítés mellé?
Amiről viszont a tanácsodat kértem az a térkő melletti kis rész. A hely olyan félárnyékos. Szeretném ha virágozna is néhány növény. Locsolni tudjuk. Az anyagi része sajnos korlátozott a kert hátsó részéhez pont emiatt még hozzá se kezdtünk.
Nekem azok a kertek tetszenek mikor igazán természetesen nőnek a növények. Mármint meg van csodálatosan kombinálva, de nem sorba nőnek a tulipánok, másik sorba a jácintok, következő rózsa...
Hanem hagyjuk a természtet kibontakozni. Mintha egy kis édenkert volna... na ennek a megkonponálásához nem értek. Sajnos.
Na nem tudom, hogy így érthetőbb voltam-e.
Válaszod előre is nagyon köszönöm!!!!
Kedves Kertember!
Egy kis segítséget kérnék én is: az előkert lesz a virágoskert a tervek szerint és úgy szeretném összehozni, hogy minden hónapban virágozzon valami. Ehhez elkezdtem nézni a környező kerteket, hogy mely virágok mikor nyílnak, de szívesen veszem egy hozzáértő tanácsát is :)
A kert ezen része délután kap napot egész estig, tehát figyelembe kell vennem, melyik bírja a tűző napot, árnyék nincs ott.
A talaj agyagos, de erre még hozatunk termőföldet.
Amiket eddig összeírtam, hogy lehetne: jácint, nárcisz, tulipán, árvácska
Nagyon köszönöm a válaszod!
Kedves Eda!
Igen. Jó helye lesz ládában, és olyan növények között, amiket szeret. Ha 40-60 centis ládába teszed, akkor inkább olyan növényeket tegyél emllé, amik lefelé mennek, csüngenek, mert a felső rész a musi hamar benövi. Nagyobb láda esetén már választhatsz felfelé törő növényt is mellé. Fontos még, hogy hasonlóan szeresse a meleget és napfényt. Jó kontúrt képezhet egy erős lombozatú zöld csüngő (pl. plectrantus), vagy egy egyszínű eltérő, de élénk színű csüngőpetúnia (apró virágú fajtája). Vagy egyéb mások. Nagyon sokfélét lehet mostanság kapni.
Diaszciával illetve balkon aranyával kapcsolatban van valakinek tapasztalata?
Balkon ládába ültetném az ablakba,muskátli vagy árvácska mellé...
Kedves Peli!
Leylandi ciprus jó választás gyorsan növő örökzöldnek. Ha gyökeret ereszt, akkor nő mint a bolondgomba és mellé nem is annyira igényes, mint a többi örökzöld.
Valóban több fajtája van és más néven is nevezik a fajtákat. A zöld változata az alapfaj, azaz a Cupressocyparis leylandii névre hallgat.
Fiatal korukban eléggé nyüzügék, amolyan egyszálasak, de az idő haladtával oldalra is nőnek sűrűsödnek. Nem tudom mekkora méretben vennétek meg, de azt javaslom, hogy ha eléri 150-200 centis magasságot a csúcsa, akkor a hajtásai végét (szinte az összes hajtásának a végét) csípjétek vissza, körülbelül 15-20 centit vágjatok le belőle. Erre elkezd bokrosodni, és oldal irányba nőni, sűrűsödni. Ettől kezdve évente kétszer érdemes nyírni az oldalát. A tetejét csak akkor vágjátok legközelebb vissza, ha eléri azt a magsságot, amire nektek szükségetek van. Ettől kezdve a tetejét is évente kétszer kell nyírni. Ha jól érzi magát, akkor évente egy métert maghaladóan nő.
10 méterre maximum 10 darabot vegyetek, és ne a netről, hanem kertészeti árudából. Ott látjátok, hogy mit vesztek, és ráadásul nagyobb méretben is megkapjátok, mint a neten.
Kedves Kicsimanó!
Jegecske néven számtalan növény fut a köznyelvben. Nem tudom melyikre gondolsz. Ha a begóniára, akkor azt inkább félárnyékba vidd.
Nem tudnál képet feltenni, vagy a latin nevét leírni?
Kedves Domi!
Nagyon nehéz az ilyen kérdésekre válaszolnom, mert se eleje, se vége azoknak a növényeknek, amiket oda ültethettek. A fejemben keringenek a nevek, de fogalmam sincs, hogy melyikeket írjam ki belőle ide. Talán legjobb lenne úgy kisorsolnom őket, mint, ahogy a lottót sorsolják. Egy gombnyomás és máris írom ide ki a neveket. Nem könnyű. De azért megpróbálak közelebb vinni a jó megoldáshoz.
Először is a hely nagysága adott, amit egyrészt korlátoz a kerítés, másrészt pedig a járda, ahol gondolom közlekedni szeretnétek. Tehát valamilyen kisebb helyigényű, alacsony, max. középmagas növekedésű, vagy karcsú oszlopos habitusú növény jöhet számításba.
Másodszor el kell döntenetek, hogy mit szeretnétek. Milyen magasra nőjön? Határolnia kell a kerítés felől, pl. korlátozza a kinti belátást? Lombhullató, vagy örökzöld a kedvenc? Tudjátok-e öntözni? Mennyi pénzetek van rá? Virágozzon, vagy sem? Egy növényből álljon, vagy változatos összetételű legyen? Szúrhat, vagy nem? Sok-sok kérdést át kellene vennetek, mert nagyon fontos, hogy a végén nektek tetszen, és ne másnak, mondjuk pl. nekem.
De, ha már engem kérdeztél.
Nem vagyok híve az örökzöldeknek, ezért én cserjében gondolkodnék. Járda, térkő közvetlen közelébe nem tennék magasra növő növényt, mert az nagyon korlátozza a térhatást. Én alacsony, középmagas cserjében gondolkodnék. A 7 méter elég rövid ahhoz, hogy sokféle növényből álljon össze, ahhoz viszont elég hosszú, hogy egyféle növényből kialakuljon egy szép kis sor. A 1,5 méter épp annyira széles, hogy egy alacsony, közepes cserjesor elé a burkolat felőli részre bekerüljön még egy sor évelő virág is, ami viszont már lehet több fajtából is. Ez egyrészt kétszintűvé teszi a beültetést, másrészt változatossá is. Szóval én cserjék közül egynemű beültzetésnek javasolnám az alábbiak közül valamelyiket: törperózsa, cserjés pimpó, kékszakáll, törpe gyöngyvirágcserje, törpe gyöngyvesszőcserje, törpe aranyvessző, törpe rózsalonc, orbáncfű, levendula, törpe mandula, törpe orgona, vagy igazán exkluzív, de egy kicsit drágább beültetés a savanyú földet kedvelő rododendron lehetne. A cserjesor elé pedig szépen össze lehet válogatni sokféle évelő virágot, amik között szép számmal lehetnek hagymások is.
Geotextília jó ötlet. Ugyan kicsit körülményesebb lesz a beültetés, sőt geotextíliás megoldásnál a kisebb évelőkkel nem is lehet számolni, mert azok nem tudnak előtörni alóla.
Nem kell a növényeket körbekeríteni, mehet a tövükhöz a kavics. Ha lesznek évelő virágok is, akkor javaslom a közepes méretű kavicsot. A nagyméretű közül ugyanis nem tudnak előtörni.
Egy ásonyom kiszedése soknak tűnik. Bár nem tudom mekkora az ásótok. Elegendő a 10 centiméter kiszedése.
Ha jobban helyzetbe hozol, akkor még konkrétabban tudok segíteni. Azaz, ha pontosabban megfogalmazod, hogy mi lenne az elvárásotok a beültetéssel kapcsolatban, akkor konkrétabban is tudok növényeket ajánlani.
Kedves Kertember, a jegecske virággal kapcsolatos lenne a kérdésem. A napsütéses ablakban vészelte át a telet a jegecském, de eszméletlen gyönyörű és hatalmas lett!
Most már szeretném kivinni az udvarra, az lenne a kérdésem, hogy napos helyre, vagy árnyékosabb helyre tegyem?
Köszönöm, ha válaszolsz!
Kedves Kertember!
nagyon örülök, hogy rátaláltam erre a topicra.
Leylandi ciprus ültetését tervezzük egy olyan részére a kertünknek, ahol fontos lenne, hogy minél előbb takarásban legyünk a szomszédtól. Ezért javasolták ezt, mert ez gyorsan nő.
Ma elmentünk egy kertészetbe körülnézni, és több kérdés is felmerült bennünk.
Láttunk szép zöld, de kékes fajtákat is - ezeket vajon nevekben is megkülönböztetik? Azt tervezzük, hogy netről rendelnénk majd meg a bokrokat, de nem szeretnénk kékeset kapni, nekünk a zöldek tetszenek. Ráadásul azoknak finom citromillatuk volt a levelek megdörzsölése után. De úgy láttuk, mindegyiket ugyanúgy hívják, semmi megkülönböztető jelző nem volt.
A másik kérdés, hogy ezek elég nyúlánk fácskák voltak, vajon hogy kell őket majd jól metszeni, hogy tényleg bokrosak legyenek és takarjanak? A neten nézelődve mindenhol csak annyit írnak, hogy évente kétszer kell metszeni őket, de hogy hogyan, azt sajnos sehol nem részletezik. Mi pedig elég kezdők vagyunk, nem szeretnénk elrontani egy 10m-es sövényt első évben.
Előre is köszönöm, ha válaszolsz a kedzdő kérdéseimre
Peli
Kedves Kertember!
Van egy 1,5 m x 7 m területünk a kerítés és a térkő között. Befelé a térkő felé lejt, így mindig bemossa az eső a koszt. Ezért a férjem egy kb. ásónyomnyit földet kiszedett és azt tervezi, hogy rak le geotextiliát és rak rá mosott kavicsot. Kérdésem, milyen növényt, örökzöldet vagy bokrot tudnék ide ültetni vagy mit ajánlasz? És hogyan? A kerítsem körbe ágyássegélyel, vagy nem baj ha a tövénél is kavics van? Bocsánat, de nagyon kezdők vagyunk a kertépítésben. Eddig még a szobanövények egy részét is kipusztítottam.
Kedves Mammi!
Ha ilyen szép a szegélye, akkor valami igényes kialakítás igazán passzolna hozzá. Szerintem jól fontold meg azt a beültetést, válogasd össze a növényeket, esetleg még követekt is helyezhetsz el közéjük, mint ahogy a képen van. Önmagában a meglévő szegély már ad egy olyan kiemelő keretet a kertrészletnek, amire érdemes építeni, maivel érdemes számolni. Ez a beülteteés a kert egy központi dísze lehet.
Kedves Evunyo!
Én is örülök, hogy találkoztunk.
Nagyon sok mindent lehet már vetni. Szinte az összes saláta, fejes, tépő, tölgylevelű, kötöző, rukkola, jég, madárbegy, római, hogy csak a közismeretbbeket említsem. Káposztafélékből mehetnek a koraiak, karalábé, kelkáposzta helybe is vetehető, de a karfiol, fejes, kínaikel egyenlőre zártabb melegebb helyre, ahol éjszaka nem lesz fagy (mondjuk egy garázs) palántának. Mehetnek a retkek jégcsap, piros, húsvéti, müncheni, nyári, a fekete retekkel a megnyúlt hosszúval még várj egy picit. Sárgarépa, petrezselyem, pasztinák, zellerrel még várj egy hetet, hogy melegebb legyen a talaj, de a sárgarépának van egy gömb változata, talán Párizsi korai a neve, ha jól emlékszem, no az már mehet vetésre. Sóska, spenót, mángold szintén vethető. Hagymák közül a zöldhagymák és a póréhagyma szintén, valamint a fokhagyma, és dughagyma is. Különleges hagyma a snidling szintén vethető.
Borsók korlátozás nélkül, de célszerű a hidegtűrőbbekkel kezdeni, pl. Rajnai törpe, Debreceni korai.
Korai burgonyák szintén a földbe kerülhetenk, de ezeket célszerű rögtön feltölteni, így biztosabb a védelem a kisebb fagyok ellen.
Fűszernövényekkel is várnék még egy-két hetet, melegben jobban kelnek, esetleg lehet őket is palántának vetni garázsos körülmények közé.
Amivel még várni kell az a bab, kukorica, kabakosok (uborka, tök, dinnyék), és a palántázandók paradicsom, paprika, padlizsán, késő káposztafélék stb. A palántázni valókat célszerű már elvetni benti körülmányek közé. Sokan már rég elvetették őket, de még most sem késő.
Ha valóban nagyon sivatagos a kerted, akkor fontold meg a talaj takarásos kertészkedési módszert. Nagyon jót tud tenni a talajjal, pláne a rosszabb talajokkal.
Remélem minden zöldségfélét említettem. Ha nem légyszi kérdezz vissza rá.
Még annyit, hogy a frissen trágyázott körülményeket nem kedvelik a pillangósok (borsó, bab, lóbab, csiscseriborsó, lencse), valamint a saláták a nitrogénhalmozás miatt. Őket próbáld meg olyan helyre tenni, ahová kevesebb trágya jutott. A tűző napot szinte minden zöldség szereti. A koraiak (borsó, saláták, retek) kevésbé, de ők beérnek addigra mire igazán nagy kánikulák jönnek.
Szia!
Aki tud,az tud,vagyis Te.
Látod,ennyire béna vagyok,pedig tényleg logikus hogy ha özönvíz van,belefolyik a sok eső és annyi a virágaimnak.
Találtam egy képet a neten,kiteszem.A mi medencénk körül is hasonló betonperem van.Arról is lesz kép,ígéretemhez híven.
Kertember!
Abban kérnék tanácsot , hogy van e olyan hortenzia faj ami nem annyira igényes? Ha van akkor mi a neve? Nagyon szeretem a hortenziát de csupán egy bokorkám van ami már három éve megvan , viszont sannos sosem szaporodik, nőni sem sokat..(Pedig minden tavasszal teszek köré savanyú talajt. Várom az okosságod:)
boldog vagyok,hogy megtaláltam ezt az oldalt és rögtön meg is kérdezem
tőled,mit vessek a kertemben.2.évegondozom.miután kitakarítottam a hatalmas gaztengerből ősszel be is trágyáztam tehéntrágyával. a talaj lejtős, homokos és semmi árnyék nincsen egy kis szeles idő után olyan minha sivatagba mennék.spenótot,sóskát,vágópetrezsejmet vetettem már de az idő miatt még nem mertem mást vetni Légyszives adjál tanácsot hogy mihez kezdjek.
Kedves Mammi!
Örülök, hogy sikerült segíteni.
Én a kert szintjébe tölteném, azért, hogy ne üssön el szintben a környezetétől. Másrészt az se lenne hátrány, ha nem ide gyűlne össze az összes felesleges víz.
Természetesen segítek a későbbiekben is.
Kedves Kertember!
Nem is gondolod milyen sokat segítettél, köszönöm a válaszodat.
A medencéről még annyit hogy 3.60x0.80-as méretü lemez.Úgyhogy alul föld van,fólia volt a betét ami a vizet tartotta.Gondolom,így már ismerős.Szerinted az udvar szintjével egy síkban töltsük fel földdel vagy valamivel lentébb?Vagy nincs jelentősége?
Javaslatod alapján az évelőket és törpe, alacsony cserjéket választottam.
Ha kiválasztom amilyen virágot szeretnék,kérhetek segítséget abban hogy melyiket mikor kell elültetni?
Képet később teszek fel a medencéről.
További szép napot!
A vitorlavirágomat, a fokföldi ibolyámat, a (dísz v valamilyen)csalánomat és a chilipaprikáimat érinti. És egy idő után az egész levél elbarnul.
Hozzáteszem, hogy panelban lakunk.
Vízforralót vennék, de nem tudom, megéri-e, h csak növénylocsolásra használom. (v vegyek sima klórtartalom nélküli ásványvizet?)
Kedves Mammi!
Ne haragudj meg azért, amit most írok, de nem képezik a szívem csücskét az ilyen jellegű kérdések. Azért nem mert nem tudok rájuk lelkiismeretesen válaszolni. Olyan sokat kellene ugyanis írnom rá, ha mindenről szót ejtenék, ami ide tartozik, hogy egyy kisebb könyv keletkezne belőle. De azért igyekezni fogok.
Ha jól értem, akkor ez a medence le van ásva a földbe, és nem akarjátok onnan, felvenni, hanem feltölteni. Az ötlet nem rossz, valamennyi munkát biztos megspóroltok azzal, hogy nem veszitek ki. Viszont mielőtt feltöltenétek földdel lyukasszátok ki az alját, hogy a bejutó csapadék ki is tudjon jutni. Lehetőleg ne csak egy lyuk legyen, hanem sok.
Bármilyen virágot, sőt még kicsi, illetve közepes méretű cserjét is ültethettek bele. A 3,6 méter olyan nagyság, amibe már lehet egy ízléses kertecskét tervezni. Egynyári,- évelő virág tulaljdonképpen mindegy, csak a ti elvárásotoknak feleljen meg. Az egynyári macerásabb, minden évben ültetni kell, igényesebb, viszont egész nyáron virágzik, ami nem mondhatón el az évelő virágokról. Évelő virágból jól össze kell válogatni a fajtákat ahhoz, hogy folyamatosan nyíljanak. Az évelőket elég egyszer elültetni, onnatól csak ápolgatni kell.
Én az évelőket és törpe, alacsony cserjéket javasolnám. Jó lenne tudni, hogy milyen a medence környezet, hol vannak növények, épület, fa stb. mert úgy jobban tudnék növényeket javasolni.
Törpecserjék közül a törpe rózsalonc, cserjés pimpó, törpe rózsa, törpe aranyvessző, orbáncfű, terülő madárbirsek stb. Évelő virágok tárháza pedig végtelen. Tavasszal a kankalinok, hunyorok, kökrcsinek, később a törpe lángvirágok, pázsitszegfű, pázsitviola, madárhúr, később a szellőrózsák, szarkalábak, ligetszépe, kokárdavirág, varjúhájak, lángvirágok, sásliliomok, menyecskeszem st.stb.
De csinálhatsz speciális kertet is a medencéből, hisz feltöltehted speciális földdel. Lehet pl. savanyúkert belőle: hortenzia, rododendron, erika, csarab, kankalin, hunyor, kamélia összeállítás.
Vagy lehet belőle fűszerkert, vagy díszfűkert.
És még nagyon el sem engedtem a fantáziám. Egy picit elengedve akár dísztóvá is átalakulhat.
Sokat segítenél vele, ha láthatnám a környezetét. Esteleg egy képet feltehetnél ide.
Látod ezért nem szeretem az ilyen kérdést. Nem lehet rájuk pontosan, kimerítően válaszolni. Bocs.
Kedves Aranyanyam!
Ha jól értem a leveled, akkor ez a levélszél barnulás általában érint minden növényed. Ha ez így igaz, akkor bizony okozhatja a víz klórtartalma. Ha viszont csak részben érinti a növényeket, akkor nem mindegy, hogy melyikeket. A levélszél barnulás, száradás előidézője leggyakrabban a párahiány, de ez nem érinti az összes növényt, vagy okozhatja még gombás betegség is.
A klór ellen forralással tudsz tenni. Forraláskor a klór elillan. Ha tudsz esővizet fogni, akkor az is megoldás lehet. Vagy az egyre divatosabb vízszűrő kancsó.
Sziasztok!
Nagyon megörültem hogy idetaláltam.
Segítséget szeretnék kérni azoktól akik többet értenek a kertészkedéshez mint én.
Kert medencéket nem használjuk tovább,a gyerekek kinőtték.Arra gondoltam hogy feltöltenénk földdel----a felszíntől kb.10 cm-el lejjebb érne a föld---és virágokat ültetnék bele.
A medence 3.60 -as átmérőjü,merevfalú.Tulajdonképpen akár el is tüntethetnénk teljesen de mivel adva van egy szabályos kör alak,szerintem jól mutatna az udvaron tele virággal.
A kérdésem az lenne hogy milyen virágot ültessek,milyen elrendezésben .egynyári vagy évelő legyen?
Nyáron,14-15 óráig erőteljesen éri a nap,aztán lassan árnyékos lesz.Ezt csak azért jegyeztem meg mert gondolom az sem mindegy a virág választásnál hogy mennyire bírja a tűző napfényt.
Köszönöm a segítségeteket!
Üdv:mammi
szia!
azt szeretném megkérdezni, hogy a lakásban tartott növénykéimnek miért égettszerű a széle? mert valahol olvastam, hogy túl sok a klór a vízben, amivel öntözöm. tudsz tanácsot adni mit csináljak? úgy sajnálom őket, h barnulnak a levélkéik :(
köszi
Kedves Marghe!
A paradicsom melegkedvelő növény, ami azt jelenti, hogy alacsony hőmérsékleten semmit sem szeret csinálni. 5 fok alatt egyáltalán nem kle ki, a mag befullad. 10 fokon 43 nap, 20 fokon 8 nap, és 25-30 fok között kel a leggyorsabban azaz 6 nap alatt. A 10 nap nem tűnik hosszú időnek. persze a hőmérséklet mellett vízre is szüksége van. A fény kevésbé játszik szerepet a paradicsom csírázásánál. Ha 10 fok fölött van a hőmérsékleted, jó minőségű magot vettél, és mindig nedves a talaj, akkor hamarosan kikelnek a magocskák. Egy pici türelmed legyen még velük.
Kedves Kertember!
Paradicsom ültetésével kapcsolatban szeretném a segítségedet kérni. Magról szeretnék palántát nevelni, már kb. 10 napja várok az eredményre, egyelőre hiába. Ennyi idő alatt már ki kellett volna bújnia a növénynek, vagy van még esély, hogy lesz belőle valami? Tojástartóba raktam földet, abba a magokat, igyekszem meleg helyen tartani (radiátoron, de nem mindig meleg). Mennyi fényre van szüksége, és mennyit kéne locsolnom?
Köszönöm! M
Az igazi kerthez hozzátartoznak azok az állatkák, amik természetes körülmények között abban megélnének. Sajnos ma már egyre kevesebb ilyen állat él meg a méretileg zsugorodó kertekben, és amik megélnek azok jelentős része is kárt okoz a kultúrnövényekben.
De vannak hasznosak. Őket be kell csalogatnunk kertjeinkbe, meg kell próbálnunk ott tartani őket. Egyik ilyen a Süni.
Sün – Erinaceidae
A családot több faj képviseli szerte a világban. Hazánkban a kelet-európai sün – Erinaceus concolor, valamint ritkábban a barnamellű sün – Erinaceus europaeus lelhető fel.
A sün szinte mindenhol megtalálható hazánkban legyen az síkvidék, vagy dombság, házikert, vagy szántóföld.
A mesékkel ellentétben tápláléka zömmel állati eredetű. Almát a hátán csak nagyon kivételes esetben hordhat, pl. akkor ha, épp egy almafa alatt fogja el kedvenc egér csemegéjét, miközben a fáról egy alma épp a hátára pottyan. Rovaroktól a kistestű gerincesig mindent elfogyaszt, de előnyben részesíti a lassan mozgó állatokat. Nagy meztelen csiga pusztító hírében áll. A csupasz csigák, rovarlárvák, hernyók nemcsak lassú mozgásuk miatt váltak kedvenceivé, hanem lágy testük miatt könnyebben emészthetők, így szervezete többet is tud hasznosítani belőlük. Egy kifejlett állat napi táplálék igénye 50-150 gramm között van. Elsősorban a föld felszínén keresi táplálékát, de ínséges időkben a gilisztákat lótücsköket, földben pusztító lárvákat (cserebogár pajor) is felkutatja.
Apró pici szemével nem lát túl jól, az erős fény zavaró hatású is számára. Ellenben szaglása, hallása kitűnő, sőt környezetéből eredő rezgéseket is kiválóan érzékeli és azonosítja be. Fénykerülése miatt nappal ritkábban találkozni vele, de sűrű bokrok, sövények alatt gyakran láthatjuk napközben is.
Nappal zömmel sötét helyeken, búvóhelyén, vagy fészkében tartózkodik, onnan csak szürkületkor jön elő, és kezdi meg vadászó életét.
Márciustól júliusig tart párzása. Hatheti vemhesség után a nőstény 3-8 kölyköt hoz a napvilágra. A kicsik tüskéi ekkor még puhák, de a hamarosan megkeményednek. Az utódok egy hónapos koruktól már anyjukkal járnak vadászni.
Ősszel megkezdi intenzív táplálkozását, ami során megfelelő mennyiségű energiát raktároz szervezetében a téli álomhoz. Téli álmát jól kibélelt vackában alussza. Onnan csak tartós felmelegedéskor bújik elő, erősen lefogyva, legyengülve. Kellemetlen száraz hideg telek megtizedeli létszámukat. Sikeres telelését elősegíthetjük, ha a sünodút amiben telel megpróbáljuk kívülről is szigetelni falevéllel, szalmával.
A süni sok türelemmel kézhez szoktatható. Tejet, csemegének számító rovarokat kitéve miden este meglátogat bennünket, idővel hozzánk szokik, és nem menekül. Ezzel meg is alapozhatjuk hosszú távú jelenlétét a kertünkben.
Kertünkbe akkor tudjuk becsalogatni, ha ott megfelelő búvóhelyet talál, és ritkán háborgatja kutya, vagy éppen mi magunk. Ha igazán tenni akarunk betelepüléséért, akkor készítsünk számára lakhelyet. Néhány olyan sünodu rajzot feltettem ide, amiket gyártok, forgalmazok.
Akit érdekel a sünlak az keressen meg bátran.
Kedves Zsuzsanca!
Ha van időm irogatok. Témám lenne rengeteg, csak, nem mindig tudom kiírni magamból:)
Számomra most az egyik legizgalmasabb a szaporítás. Sajnos egyre kevesebben engedehetik meg maguknak, hogy drága növényeket vásároljanak. Nem is lenne erre mindig szükség, hisz a növények könnyen szaporíthatók, ha tudja a kertész, hogy hogyan kell. Most tavasszal én is megpróbálkozok néhány új növénnyel.
Kérdéseid szívesen veszem.
Beindult az ültetés ideje. Ugyan mond még némi minuszakat egy-két éjszakára az előrejelzés, de az már a hideget tűrő növényeket kevésbé zavarja. Aki télen tervezhgetett, annak most kész koncepciója van, így már csak venni kell, és ültetni. Vásárlás helyett lehet szaporítani, annak is elérkezett az egyik fő ideje. Oltás, dugványozás, tőosztás, magvetés. Ki mit választ. Aki nem tervezett, és nem is tudja, hogy mit szeretne, gyorsan fogjon bele, mert lemarad.
Néhány kép kedvcsinálónak egy örökzöld típusú kertről.
Aki erre jár és olvas, megírná, hogy mit ültet, vet, szaporít, vagy épen mit szeretne, mi érdekelné bővebben?
Szia Feri !
Nagyon köszönöm a részletes leírást, mi is így fogjuk csinálni, ha már elolvad végre a hó és jön a tavasz . A mészport is felhasználjuk, hogy ne legyen savanyú a föld , ahová telepíteni akarjuk újra a füvet.
Továbbra is várjuk a kerttel kapcsolatos tanácsaid, na meg majd lesznek kérdések ne félj ! Beindul a kertezés , mindenkinek lesz valami megoldandó problémája.
Köszi, mégegyszer !
Az átgereblyézés után az eredmény szépen levegőzetett szinte moha mentes gyep lesz (1 kép) a kép bal oldalán még látni a kezeletlen mohás gyepet közeli képen látni a sok életképes gyeptövet (2 kép), amik gyorsan sűrű gyeppé állnak össze. Sok esetben erősen hiányos gyep marad vissza (3 kép). Ekkor sem kell kétségbe eseni. Jó minőségű földdel, és vagy komposztált marhatrágyával (4 kép) kell beszórni a területet, majd a hiányokba fűmagot vetni. A komposztált marhatrágya önmagában lugosító hatású, ezért gátló hatást fejt ki a mohára. Szórhatunk még mészport, ami szintén lugosít, vagy mohairtós gyeptrágyát. Attól függően válasszuk meg a kezelést, hogy mekkora a probléma.
A gyep levegőztetését, szellőztetését akkor is javaslom elvégezni, ha nem tapasztalunk problémát, mivel az eljárás megelőzheti a gondokat, erősíti a fű gyökerét.
A hópenész mellett a sók hó a levegőtlenséggel, viszonylagos melegséggel, és a sok nedvességével a mohák elterjedését idézheti még elő. Előfordulhat hogy egy kevésbé mohás gyep a hó elolvadására foltokban erősen mohássá alakul. A képek mohás gyepet mutatnak.
A moha nagy ellensége a gyepnek. Rövid idő alatt képes teljesen megfojtani a füvet. De nem csak az elfojtó hatás okozza a nagy gondot, hanem ami kedvező a mohának az sajnos kedvezőtlen a gyepnek. A moha a savanyú, levegőtlen, állandóan nedves, vizenyős talajt kedveli. A gyep ellenben nem. Azon túl, hogy elnyoja a füvet a kedvezőtlen adottságok még le is gyengítik. A két hatás együtt rohamos gyepleromlást eredményez, ami ellen azonnal meg kell kezdenünk a beavatkozást.
Mit tehetünk?
Levegőztessük át a gyepet. Legjobb egy gyepszellőztető gép, ami nemcsak átkeféli, de késeivel be is szaggatja a talajt. Ha ilyenünk nincs, akkor se essünk kétségbe. Vegyünk levegőzető gereblyét (képen), vagy hegyezzünk ki egy sima gereblyét. Ezzel jó erősen, minimum két irányból (egymsára merőleges irányokban) gereblyézzük át a gyepet. Ezek az éles fogak kitépik a mohát. A mohával kiszakad némi fű is, de ezzel ne foglalkozzunk.
A hasító gereblye után tompa végú gereblyével is húzzuk át a gyepet, ezzel még további mohát és száraz fűszálat távolítunk el, valamint a mélyen beszaggatott földet egyengetjük el. A munka végén lesz egy kupac hulladékunk, ami tele van mohával. Ez mehet a komposztra.
Sajnos nem fér ide több kép, ezért folytatás a következő hsz-ben.
Koratavasszal három nagy feladat köré csoportosíthatjuk a kerti munkákat:
- metszés,
- veteményezés,
- évelők rendezése, köztük is kiemelten a gyep.
Természetesen mellettük sok egyéb feladat adódik még, de ezek időkorlátok közé szorítanak bennünket.
Metszésről sokat írok, írtam a blogomba, de azért majd rövid cikkeket ide is igyekszem feltenni. De most ragadjuk ki a gyepet.
Idei évben volt szerencsénk sok-sok hóhoz. Ez a gyep szemszögéből kissé szerencsétlen volt, mert a sok hó alatt meleg van. Az ősszel hosszúra hagyott gyep befülled, a nagy súlytól a fűszálak elfeküdnek és kiváló élőhelyet biztosít a hópenésznek, amit az első képen látni. Távolról szemlélve fehéres foltokat látni a füvön. Közelről penészszerű bevonatot.
Ez a betegség, ha észnél vagyunk nem okozza a gyep pusztulását. A fűszálakat támadja, azt teszi tönkre, de a gyep tövét, ahonnan az új szálak erednek, csak akkor teszi tönkre, ha tétlenül szemléljük aa betegség terjedését.
Mit tehetünk?
Minél előbb távolítsuk el a beteg szálakat, akár kézzel tépkedjük le, de legjobb szellőztető gereblyézéssel megoldani. Mivel a betegség hatására a fűszálak vizenyősek, kenődnek, ezért ne hegyes gereblyével, hanem tompa végű gereblyével két irányból (egymásra merőleges irányokba) erősen húzzuk át. Ennek hatására a beteg fűszálak jelentős része leszakad, a gyep töve fellazul, levegőt kap, átszellőzik. A négyes képen látni, hogy az elhalt levelek alatt élő fűszálak vannak.
A lvegősség, szellőzöttség hatására a befülledt gyep kiszárad, ami kedvezőtlen a gomba számára, és ez önmagában már a gyógyulást eredményezheti.
Ha a gereblyézés ellenére egy hét alatt mégsem javul a helyzet, nem hajt megfelelően a ygep, akkor szükség lehet gombaölőszeres kezelésre. Dithane, és Fozát szereket összekeverve háti permetezővel kipermetezve kell a foltokat és szük környéküket kezelni. A permetlébe adagolhatunk lombtrágyát is.
A természet még a bolondját űzi velünk, épp mostanság záródnak a késői tél hatása nyomán indult fórumok, de a tavasz már kopogtat. Néhány nappal ezelőtt már megmutatkozott a jóidő. Aki tudott nekilátott a kerti munkáknak.
Az internet különféle helyeiről hozzám érkezett kérdésekből tudom, hogy sok kérdés foglalkoztatja ilyenkor a kertészkedőket. Több fórumot indítottam itt az nlc-n annak érdekében, hogy tematikussá tudjam tenni az írásaim, no és azért, hogy mindig legyen az aktuális topikok közé kitéve legalább egy. Sajnos ez nem jött össze. Próbáltam egyezkedni az nlc szerkesztőivel, de ebből sem lett semmi, viszont nagyon ötletesnek tartom az nlc kérdező részét.
Megpróbálom erre a topikra koncentrálni azt a kis időm, ami marad hasznos infók és válaszok írására, hátha így többször megjelenik a főoldalon.
Akit tehát érdekel valami a kerttel kapcsolatban, vagy a cikkekhez van véleménye, kérem ne tartsa magában.
Köszi.
Szia Anita!
A moha azért telepszik meg egy adott helyen, esetünkben a fű között, mert a talaj kémhatása savanyúba megy át. Ez a levegőtlen körülmények, a túlzott víz, és tápanyag maitt van. Ebből adódóan kiírtani rendszeres gyepszellőztetéssel (ez önmagában már nagyon sok mohát eltávolít), talajjavítással (meszezéssel, ez lúgosítja a pH-t), és olyan tápanyagok kijuttatásával lehet, amik nem savanyítják el a talajt. Pl. lassan oldódó hosszú hatástartamú műtrágyák, de a legjobbak a szervestrágyák, és a talajt is kondícionáló szerek, mint pl. az Em-Bio.