Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Vers anyák napjára
Létrehozva: 2010. Április 19. 19:08
Sziasztok! Közeledik az anyák napja. Ha van talonban szép versed, idézeted, kérlek, hogy oszd meg. Én most ezeket találtam:
Pósa Lajos: Ha rajzolni tudnék
Ha rajzolni tudnék:
Képed lerajzolnám,
Imádságos könyvbe
Beköttetném, anyám.
Ahányszor ránéznék.
Mindig imádkoznám.
Mért nem csókolhatom
Szelíd orcád rája,
Imádságos könyvem
Aranyos lapjára?
Még az imádság is
Jobban égbe szállna!
Nincsen a gyermeknek olyan erős vára,
Mint mikor az anyja őt karjaiba zárja.
Nincsen őrzőbb angyal az édesanyánál,
Éberebb csillag sincs szeme sugaránál.
Nincs is annyi áldás amennyi sok lenne,
Amennyit az anya meg ne érdemelne.
Édesanyám
Sebesen száll a felhő az égenNem láttalak édesanyám régen.
Ha én szállni mint a felhő tudnék,
Édesanyám csak tehozzád szállnék.
Tavasz lesz már, a hó kezd elmenni,
Be szeretnék kék ibolya lenni.
Kivirítnék az anyám kertjében,
Hadd tűzne fel dobogó keblére.
Sem felhő, sem ibolya nem vagyok,
Elhagyatott árva gyermek vagyok,
Messze van az édesanyám gáza,
Csak búsulok, sóhajtok utána. Donászy Magda: ÉdesanyámnakTe vagy a napfenn az égen.Én kis virágmeseréten.Ha nem lenne nap az égen,nem nyílna ki a virág.Virág nélkülde szomorúlenne ez anagy világ. Osvát Erzsébet: Meséltél és meséltél Velem voltál örömömben,
velem voltál bajban,
velem voltál, ha sírtam,
velem, ha kacagtam.
Meséltél és meséltél
igazakat, szépet,
kívántam, hogy a meséd
sose érjen véget.
Mit adtam én cserébe?
Te azt sose kérted,
de talán a két szemem
elárulta néked.
Ez gyönyőrű. Beleborzongtam.
(Sajnos eddig nem találkoztam ezzel a verssel.)
Ez pedig egy kicsit fajsúlyosabb idézet, "nagyobbacska" gyerekek figyelmébe:
"Az ember szereti az anyját, nem is tudja, nem is érzi, mert ez olyan természetes, mint maga az élet, és csak a végső válás pillanatában vesszük észre, milyen mélyek a szeretet gyökerei. Semmiféle más érzést nem lehet ehhez hasonlítani, mert a többi csak később támad, de ez a születéssel kezdődik. A többi érzést mind az élet véletlene hozza, de ez ott él velünk az első naptól kezdve, szinte vérünkké válik."
- Guy de Maupassant: Erős, mint a halál -
Olyan szépeket írtatok... Itt zokogok magamban, úgy elérzékenyültem
Íme egy "örök klasszikus" is:
Orgona ága, barackfa virága,
öltözzetek új ruhába
anyáknapja hajnalára
illatosan.
Zúgja az erdő, susogja a szellő,
üzenik az ágak-lombok
légy Te mindig nagyon boldog,
Édesanyám!
Anyák napjára
Úgy repültem, mint a madár!
Pedig szárnyam sincsen.
Hoztam Neked virágot,
Pedig kertem sincsen.
A szeretet az én szárnyam
Szívem az én kertem.
Anyák napján köszöntelek,
Édesanyám, lelkem!
Amíg ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.
Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
Imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.
Köszönöm a szívét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban!
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!
Te tudod, Istenem, milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!
Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!
Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!
Olyan jó, hogy Anyukámnak (Apukámnak) is van Édesanyja
Reggel, mikor felébredtem, az jutott eszembe,
Anyák napján legyen virág mind a két kezembe
Egyik csokrot Neked szedtem, odakinn a réten
Te is sokat fáradoztál évek óta értem
Kimostad a ruhácskámat, fésülted a hajamat
Jóságodat felsorolni kevés lenne ez a nap
Köszönöm, hogy ilyen sokat fáradoztál értem,
és hogy az én jó Anyámat (Apámat) felnevelted
nékem
Mikor kicsi voltam, ki vigyázott reám
Patyolat pólyába Te takartál, Anyám
Te tanítottál meg a legelső szóra
Óvtál minden rossztól, tanítottál jóra.
Szerettél, neveltél, fáradoztál értem
Mikor beteg voltam, virrasztottál értem
Lázas homlokomat kezed hűsítette,
De amikor fáztam, zimankós hidegbe
Két meleg tenyered védett, melegített,
Ha Te simogattál, nem is volt már hideg
Mindig erős voltál, és én mindig a gyenge
Ha csak ruhád szélét fogtam a kezembe
Erős voltam én is, így múltak az évek
Gyönge gyermekkori gyönyörű emlékek.
És most Anyák napján mit adhatnék Néked?
Két fáradt kezedért szóban köszönetet?
Úgy érzem, most is kicsi vagyok, gyönge,
ennél több, ennél szebb nem jut az eszembe
De az első emlék mindent elmond talán
Patyolat pólyába Te takartál, Anyám
Nekem ez a kedvencem :)
Várnai Zseni: Szeretni
Anya tanítsd szeretni gyermeked!
Első fogalma legyen
a szeretet
Mikor még bölcsőjét
Ringatod,
erről szóljon meséd
és dalod.
Hogy együtt nőjön ez az
érzelem
minden gyerekkel, minden
téreken,
s hogy mint tavasszal
a virágos ág,
úgy boruljon virágba
a világ,
közel és távol,
ahol ember él!
E szót röpítse szárnyin
a szél,
szálljon a széles tengerek felett….
Anya tanítsd szeretni
Gyermeked!
Add a kezedAdd a kezed,mert beborult,
Add a kezed, mert fú a szél,
Add a kezed, mert este lesz.
Add a kezed, mert reszketek,
Add a kezed, mert szédülök,
Add a kezed, mert jó nagyon.
Add a kezed, mert álmodom,
Add a kezed, mert itt vagyok,
Add a kezed, mert egyebem
rajtad kívül nincs nekem.
Add kezed anya,
Add a kezed tartsd fogva,
Add és én is adom nap, mint nap mosolyom.
Anya, kellesz nekem!
El ne engedd a kezem!
Lukács Angéla: Csak egy vanSok - sok levél van a fán
mind hasonló forma.
Milliónyi levél köz
még sincs két egyforma.
A földön sok - sok gyerek él
milliárd is megvan,
de az egész világon
belőlem csak egy van.
S ha egy nagy tér közepén
tenger sok gyerek állna,
közöttük az anyukám
mégis rám találna.
http://www.youtube.com/watch?v=wnUQkkAY6hU
http://www.youtube.com/watch?v=wQDgDWWeVqM&feature=related
Sziasztok !
Nem olvastam el az osszes hozzaszolast ,bocsanat ha mar irtak elottem.Nekem ,ez a legkedvesebb anyaknapi versem....
A 6 eves fiamnak most tanitottam meg .Nem tul hosszu es nagyon aranyos.
Donaszy Magda:
Anyak napja van ma!
Üres a kis csóka fészek
Egy májusi reggel.
Az öt vidám csókagyerek
Tán világgá ment el.
Csóka mama szívdobogva
Keresgette őket,
De nem látták sem a nyuszik,
Sem a fürge őzek.
Jönnek! Szólt a kakukk,
Ki a legmesszebbre látott,
Kis csőrében mindegyik hoz
Egy-egy szál virágot
Hol voltatok? Szólt az anyjuk,
S megcsuklik a hangja.
Neked hoztunk virágot,
Mert ma van anyák napja.
Anyák napi köszöntő
Reggel, mikor ágyamhoz jössz,
Suttogod a nevemet.
Ujjaiddal cirógatod
Arcomat és kezemet.
Álmos szemem nyitogatom
Mosolyodra ébredek,
Ez a legszebb ajándékom
Ameddig csak élhetek!
Május első vasárnapján
Átadom a virágom,
Szívem szerint mindent adnék
Ami szép a világon!
Köszöntelek Édesanyám,
Hiszen ma van ünneped,
Nekem pedig az-az öröm,
Ha öledben ülhetek.
Édesanyám anyák napja
Ünnep kis szivemnek-
Hosszú verset nem tudok még,
Inkább megölellek .
Jó anyukám anyák napra
Szívemben száz rózsa nyílt,
Ebben az egy forró csókban
Odadadom neked mind!
Reggel óta
Reggel óta tanakodtam,
Mit mondhatnék Teneked.
Olyan szépet gondoltam ki,
Elmondani nem lehet!
Nem leltem rá szavakat,
Még verset sem tanultam!
Minden, amit elmondhatnék,
Itt van egy szál virágban.
Majtényi Erik: Csokrok
Kicsi csokrom, tarka csokrom
úgy kötöm,hogy mosolyogjon.
Minden egy szál virágja
kacagjon rá anyámra.
Minden kelyhe neki nyíljon,
csillag üljön minden szírmon,
harmatcseppek fénylő gyöngye,
valamennyi őt köszöntse.
Sziasztok!
Én ezt tanítottam a 3évesemnek:
"Reggel óta tanakodom,
Mit mondhatnék Teneked.
Olyan szépet gondoltam ki,
Elmondani nem lehet.
Nem találtam a szavakat,
Még verset sem találtam,
Minden amit elmondhatok,
Itt van egy szál virágban!"
Ez is gyönyörű!
Mentovics Éva: A legdrágább anyukának
Ezernyi kis apró jellel
tudattam, hogy létezem.
Számlálgattad a napokat,
vajon mikor érkezem?
Később aztán ágyam mellett
álmot hozott szép dalod.
Hogyha néha nyűgös voltam,
karod lágyan ringatott.
Mint napfény a fellegek közt,
szivárvány a rét felett,
úgy hinted szét éltet adó,
melengető fényedet.
Akárhányszor születnék is,
nem kellene más nekem,
azt kívánnám századszor is,
mindig, mindig légy velem.
Kezemben e kis virággal
tiszta szívből kiáltom:
Te vagy nekem a legdrágább
Anyuka a világon.
Én a mamámnak régen mindig ezt a verset mondtam:
Nagyanyónak
Édes-kedves Nagyanyókám!
Anyák napja van ma!
Olyan jó, hogy anyukámnak
is van édesanyja.
Reggel mikor felébredtem
az jutott eszembe,
anyák napján legyen virág
mind a két kezembe.
Egyik csokrot neked szedtem,
odakünn a réten,
Te is sokat fáradoztál
évek óta értem.
Kimostad a ruhácskámat,
fésülted a hajamat,
jóságodat felsorolni
kevés lenne ez a nap.
Köszönöm, hogy olyan sokat
fáradoztál értem,
és hogy az én jó anyámat
felnevelted nékem.
Szavakat keresek anyák ünnepére,
az én jó anyácskám
felköszöntésére.
Szavakat keresek
virágfakadással,
nyári napsütéssel,
boldog aratással.
Madár csicsergéssel,
szellő suttogással
fehér tubarózsa
mézes illatával.
Szálló hópihéknek
patyolat zenével
duruzsoló kályha
édes melegével.
Szavakat keresek.
Egy is elég lenne,
amiben ezekből
egy csöpp benne lenne.
Meg van ez az egy szó
amire úgy vágytam
„Édesanyám! ”-ebben
mindent megtaláltam.
Nagyanyának
Mint madár az ágra,
napsugár a rétre,
úgy repülök én ma
Nagymamám ölébe.
A dalos madárral
itt csicsergem én el:
Isten áldja nagymamámat
mind a két kezével.
Álom
Az éjjel álmomban
Jaj de szépet láttam!
Zöldbe borult erdőn,
Virágok közt jártam.
Sok tarka virágból
Csokrot kötögettem,
Annak közepébe
Gyöngyvirágot tettem.
Gyöngyös gyöngyvirággal
Hazáig szaladtam,
Drága jó nagymamámnak
mind ölébe raktam.
Mind ölébe raktam.
Hisz mind neki szedtem!
Ő megcsókolt érte
S erre felébredtem...
Az egyik kedvencem, szerintem nagyon szép!
Dsida Jenő: Édesanyám keze
A legáldottabb kéz a földön,
A te kezed jó Anyám
Rettentő semmi mélyén álltam
Közelgő létem hajnalán;
A te két kezed volt a mentőm
S a fényes földre helyezett.
Add ide, - csak egy pillanata, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Ez a kéz áldja, szenteli meg
A napnak étkét, italát
Ez a kéz vállalt életére
Gyilkos robotban rabigát,
Ez tette értünk nappalokká
A nyugodalmi perceket.
Add ide, - csak egy pillanata, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Hányszor ügyelt rám ágyam mellett,
Ha éjsötétbe dőlt a föld.
Hányszor csordúlt a bánat könnye,
Amit szememről letörölt,
Hányszor ölelt a szent kebelre,
Mely csupa szeretet. -
Add ide, - csak egy pillanata, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Ha megkondult az est harangja
Keresztvetésre tanitott,
Felmutatott a csillagokra,
Ugy magyarázta: ki van ott;
Vasárnaponként kora reggel
A kis templomba vezetett.
Add ide, - csak egy pillanata, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Lábam alól, ha néha néha
EI is tévedt az igaz út,
Ujjaid rögtön megmutatták:
Látod a vétek szörnyü rút! -
Ne hidd Anyám, ne hidd, hogy
Egykor feledni birnám ezeket!.
Add ide, - csak egy pillanata, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Oh, hogy igy drága két kezeddel
Soká vezess még, adja ég;
Ha csókot merek adni rája
Tudjam, hogy lelkem tiszta még
Tudtam, hogy egy más, szebb hazában
A szent jövendő nem veszett! -
Add ide, - csak egy pillanata, -
Hadd csókolom meg kezedet!
Anyák napjára
Még a nap is szebben süt,
mert anyák napja van ma,
sok madár is fenn az ágon
folyton ezt csipogja.
Kezemben egy virágcsokor,
mit is mondjak néked?
Elmondom hát újból, újból,
hogy szeretlek téged!
Mesélj, hogy örültél,
mikor megszülettem?
Mesélj, hogy aggódtál,
mikor beteg lettem?
Azóta megnőttem,
ugye, édesanya?
Mégis beleférek
ölelő karodba!
Sziasztok!
Én 3-4 évesnek való verset keresek, a neten nagyon silány ami van, esetleg ha jár erre egy ovónő,akkor egy olyan amit oviban tanitanak nekik,vagy ilyesmi.
Köszönöm!
MENTOVICS ÉVA: SZÍNES VIRÁGCSOKOR
Tarka rétről kanyargós út
szalad be a vadonba.
- Ünnep van ma, ünnep van ma! -
Kismadár is dalolja.
Nyári lombok hajladoznak,
tarka lepkék szállnak.
Mit adjak e szép ünnepen
az édesanyámnak?
Ha a Napot fényes égről
kezembe foghatnám,
rákötnék egy piros masnit,
és ölébe adnám.
Hogyha a sok fénylő csillag
elérhető lenne,
nekiadnám azt is szépen
egy csokorba kötve.
Ha a fénylő, kerek Holdat
kezembe vehetném,
pislákoló kis lámpásnak
szobájába vinném.
De mivel az égbolt távol,
őket el nem érem,
kötök egy szép tarka csokrot
kint, a kerek réten.
Ez a színes virágcsokor
elsuttogja halkan,
amit neked Édesanyám
mondani akartam.
Becsukom a szemem,
Álmomban anyukám
Megfogja a kezem.
Reggel ha ébredek
Újra látom Őt,
Mint fészkére kismadár
Hozzám úgy repült.
Álmosan ölelem
És Ő símogat,
Rám nevet, öltöztet,
Kezdődhet a nap.
Vidáman indulok
Én az oviba,
Szerető szíve
El nem hagy soha.
Tudom hogy mindig
Csak érettem fárad,
Nagyon nagyon szeretem
Én az Anyukámat!
Úgy hívják: anya
A világon mindennél
Szebb a mosolya
A világon mindennél
Szebb az éneke
Este is, reggel is
Ölel két keze.
A világon mindennél
kedvesebb szava
Csak azt kérem ne legyen
Soha bánata!
Nevetése zene,
A szívemig ér,
Öröme legyen sok
Ameddig csak él!
Az én kedves anyukám
Olyan drága kincs
Szeretem Őt nagyon
Földön párja nincs!
Ha szemével rám nevet
Bánat tovaszáll
Ha kezével elringat
Édes álom vár.
Megölel, megcsókol
Mindig vigyáz rám,
Ilyen nagy kincs az én
Drága jó anyám.