Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Pánikroham...
Torolt_felhasznalo_502111
Létrehozva: 2005. január 12. 15:05
Sziasztok!
2 hónapja ízelítőt kaptam ebből a nem túl kellemes élményből és hát elégé megijesztett. Elmentem egy pszichiáterhez és még el kell mennem néhányszor. Ha valakinek volt ilyen nyavajája, elmondhatnátok nektek mi volt a tapasztalatotok és hogy hogy lett vége.Együtt könnyebb... köszi :-)
2 hónapja ízelítőt kaptam ebből a nem túl kellemes élményből és hát elégé megijesztett. Elmentem egy pszichiáterhez és még el kell mennem néhányszor. Ha valakinek volt ilyen nyavajája, elmondhatnátok nektek mi volt a tapasztalatotok és hogy hogy lett vége.Együtt könnyebb... köszi :-)
Nem a könyvtől fogsz meggyógyulni, hanem attól, hogy megtanulod megérteni a gondjaid forrását, a könyv segít abban, hogy elvégezz számos önismereti gyakorlatot és számos olyan tanácsot ad, amely segítségével felszámolsz egyes rossz szokásoddal, pl. önmagad ijesztése, önmagad alulértékelése, perfekcionizmusoddal, túlzott megfelelésigényeddel stb. stb. Tehát a könyv egy irányt mutat, hogy elindulj egy olyan úton, ahol jobban odafigyelsz magadra és környezetedre, ahol könnyebben felismered a támadó tényezőket és kivéded őket. Egy könyv igenis sokat segít, többet, mint amikor elmondja valaki konyhanyelven, hogy "vazze, ne gondoldolkozz annyit", mert a könyv (ha jó) TANÍT - olyanokat, amit a szüleid elmulasztottak vagy a rossz tapasztalatok miatt megváltoztattál magadban. Ez a könyv biztosan segítene, lépésenként. . .
Melyik könyvről beszélsz? Nekem megvette a férjem a "szorongások, fóbiák, pánik" c könyvet nem tudom ki írta, de állandóan nyúz vele, hogy olvassam el hátha segít. . . az a baj, hogy nem hiszek abban, hogy egy könyvtől meggyógyulnék.
Nem hiszem, hogy pszichésen voltam rosszul, mert ennek komoly fizikai jelei voltak 80-as vérnyomás pl.
Ennyire nem vagyok "agyas" hogy dupla gyógyszertől bepánikoljak. :)
Tényleg nagyon megterhelte a szervezetemet. Nem is tudom mi lesz ha valóban majd emelni kell. . .
Én most 0. 25-öt szedek reggel-este de olyan fáradt vagyok állandóan és álmos, hogy szinte alig élek. Szóval valamit biztos ér, hiába mondja a dokid, hogy az olyan, mint egy bögre tea :)
De amit most szedek, az túl kis adag, úgyhogy előbb utóbb meg kell emelni.
Az orvosom azt mondta hogy este vegyem be, mert akkor "átalszom" a mellékhatások nagy részét.
Üdv
Ui: ma minden gond nélkül utaztam Hévvel!
Szerintem nem a Rivotril okozza, inkább a gondolat, hogy most többet vettél be. Ez az önhergelés, amit én is magas szinten tudok űzni. A pszichológus, mikor mondtam, hogy gáz esetén 0, 25 Rivotril szoktam bevenni, azt mondta, hogy ahelyett akát ihatnék egy zöldteát is. Valszeg arra célozva, hogy nem egy nagy dózis. És a 0, 5 mg sem, mert van Rivotrilból 2 mg-os is. Biztos pszichésen idegesített a tudat, és ettől lettél rosszul. Én is, hogy száz év után rászántam magam a gyógyszerre, azonnali eredményt akarok:)) Tillárom, haj:)) Nem lepődöm meg persze, hogy nincs így, de jó lenne. A könyvet is olvasom, egyenlőre átfutottam, most kezdem módszeresen, de azt már látom, hogy nagyon jó, és rengeteg segítséget adhat. Majd beszámolok róla részletesebben is. Épp eszembe jutott, hogy a NL pszichiátere azt ígérte, hogy ellátogat a topicra. Na, azóta is jön. Nem választanám orvosomnak:))
Vissza minden!
Tegnap reggel bevettem 0. 5 Rivotrilt, (most lett felemelve 0. 25-ről) és olyan rosszul lettem tőle (gyengeség, végtagzsibbadás, szédülés, alacsony várnyomás) hogy mentőt kellett hozzám hívni. (még sose kellett az életem folyamán) most visszaálltunk mától a 0. 25-re de ettől is hulla fáradt vagyo egész nap és le vagyok lassulva. . . 7 napja szedem a Rivotrilt, remélem hamarosan elmúlik ez az álmosság, fáradság érzés, mert alig bírom a munkám elvégezni.
Tegnap villamoson ültem este, az elején borzasztó rosszul voltam, de az utazás végére a légzéstechnika segítségével sikerült megnyugtatni magam. Szóval most örülök.
Ma délután bankba kéne mennem, hát kíváncsi leszek, előtte én is bedobok egy fél xanaxot, biztos ami biztos.
Szóval haladok, lassan is, de legalább jobb már mint volt.
Üdv.
Szerintem a 6 nap alatt még semmit se hatott mégis tegnap elmentünk a férjemmel a Pólus centerbe (régen oda a lábam be nem tettem) de mielőtt beléptünk volna, bevettem 1/2 Rivotrilt még a parkolóban. Utána rögtön már léprünk is be az áruházba és mindenféle pánikroham vagy akár még csak kis gyomorideg nélkül is 40 percet(!!) bent töltöttem, sőt ékszereket próbálgattam kb 6 különböző ékszerboltban (ékszert akartunk venni nekem) és tök jól voltam. . . pedig akkor a gyógyszer még tuti nem hatotott és 0. 25 Rivotril nem is ér sokat, csak a TUDAT, HOGY BENNEM VOLT A GYÓGYSZER!!!!
Hát örülök most én is, mert végre nincs az a kemény szorongásom, mielőtt az utcára lépek, és egyre inkább érzem, hogy képes lennék bemenni egy bevásárló központba is akár, vagy bkv-zni. Lehet hogy ez ilyen pillanatnyi dolog, ha odakerülne a sor, akkor meg bepánikolnák, de legalább a magamban próbálom elhinni, hogy képes vagyok rá.
Amúgy nálam is hangulatfüggő, főleg ha rosszabb az idő, akkor depisebb is vagyok akkor rosszabb. De legalább már olvastam a gyógyszeremről, hogy nagyszerű eredményeket értek el vele.
Szép napot!
a rászokás nagyon egyénfüggő. Aki gyenge jellem az rászokik, mert nem meri nem bevenni.
Én már 2x magamtól álltam le anno a Xanax-al (egyszer csak úgy ébredtem, hogy mától nem veszem be és lehúztam a wc. n a gyógyszert)
most megint visszaestem, most Rivotrilt szedek, de amint jobban leszek, az is a wc csészében fogja végezni. . . . :)
Az jó, ha minden oldalról körbejártad a témát.
Nálam még folyamatban van a "barátkozás". Szerintem teljesen nem lehet megszokni, hogy mindaz amit egy bizonyos ideig gondoltál, nincs, vagy egy kissé másképp van. S ennek a tudásnak a birtokában már nem is tudsz úgy gondolkozni, érezni mint azelőtt. Megváltoztatja az egész lényed és a szemléleted.
Néha visszasírtam a régi időket, hogy miért nem az egyszerűbb anyagiasabb de mégis álomvilág életet élem és értem meg, de ennek így kell lennie, már nem kesergek annyit, hanem megköszönöm Odafönnt, hogy itt az ideje, hogy kezembe vegyem a sorsom, megismerjem azt a bizonyos dimenziót és kitáruljanak a lényeges dolgok.
Ezek megértése és feldolgozása nem megy egykönnyen, hatalmas kihívás és erő szükséges hozzá. De érzem, van bennem annyi:-)
szóval én ezt a parapánikőrületet - hát minden lehetséges szempont szerint megvizsgáltam. . . . és minden irányból rakosgattam helyre a dolgokat. . . . szóval volt ott a gyerekkorból is pár szilánk, meg a démonokkal is meg kellett barátkozni: ))))
viszont tetszik, hogy sokkal nagyobb - tágasabb az a világ amiben élünk, és örülök annak, hogy van még valami a 3D-n túl ; ))
ja és nem mellesleg Niceszti örülök, hogy 2 hét után már ilyen bátor vagy. . . . . : )))) fog ez menni. . . . : ))))
Na most van végre időm a gép elé ülni, és elolvasgatni a sorstársak tapasztalatait.
Hát jelentem, egész jól vagyok, ma egyedül voltam boltban, és képes voltam kivárni a sort is. A gyógyszernek már nincsenek szerencsére mellékhatásai, most lesz 2 hete hogy szedem. Ja, villamosra is majdnem felszálltam, csak jött értem a barátom kocsival, pedig most éreztem, hogy ment volna. Kezdenek irreálisnak tűnni a félelmeim, csak kicsit mintha türelmetlenebb lennék (pl boltban miért nem halad már a sor!!!) A vizsgák sem okoznak már túl nagy szorongást, pár perc után el is múlik. És végre működik az hogy ha azt mondom magamnak, hogy "ugyan már, mi a fenétől lennél rosszul???", tényleg megnyugszom.
Szóval most ennyi, de ennek is nagyon örülök már.
Szép estét!
Akkor beszélgessünk!
Igen, kicsit másképp látom a dolgokat, Miertisne is más szemszögből szemlél. De így a jó, s örömteli, mikor másban is felébred egy olyan világ ami mindig is ott volt, csak nem vette észre:-)
Értem amit írsz. Nálam a rohamok elég "sokszínűek" voltak. Nem véletlenül írom múlt időben. Ha azt írnám, hogy beteg vagyok, nyilván elhinném és a szervezetem is. De nem írom. Múlt időben. Ez így megfelel:-)
Szóval tudom milyen amikor mint a villámcsapás érkezik, s azt is tudom milyen, amikor lassan viszi véghez amit eltervezett.
A negatív gondolatokra írok egy jó kis technikát.
Mikor negatív gondolatunk támad ami elindítja a lavinát, gondoljuk azt, hogy egy dobozba zárjuk és elküldjük az univerzum olyan részébe, ahol senkinek soha sem árt és nem talál meg senkit sem.
Kész. Gondolat volt, nincs. Elküldtük, mert nincs rá szükségünk. De fontos, hogy elgondolkodjunk azon, vajon mi volt az üzenete.
Szeretettel Mindenkinek!
egy kis lelkesítésként, a "szárazon gyógyulóknak" is meghát mindenkinek: )))))
szóval már egy hónapja dolgozni járok. . . . előtte persze volt szorongás meg azért most is van a korán kelés miatt, de határozottan jól érzem magam, és már alig várom, hogy mehessek a melóhelyre. . . szóval szépen lassan, de tágul ki a világ: ))))))
Desue és Miertisne!
az írásaitok nagyon elgondolkodtatóak, és asszem inkább megerősítettek a tiétekhez hasonló nézetemben: ))))) asszem erről biztos tudnánk -és lehetne is- sokat beszélni: ))))
na mindenkinek minden jót, se ne ragaszkodjatok ehhez a tudatállapothoz, sem pedig ne utasítsátok el: ))))
Meg kell osztanom Veletek a fejleményeket.
Múlt hét csütörtökön elmentem a vadiúj doktornőhöz, és kaptam gyógyszert.
Coaxil 12. 5 mg / reggel-délben-este
Rivotril 0. 5 mg reggel és 0. 25 mg este (bár az estire úgy érzem nincs szükségem)
most jól vagyok. Bár egyedül még mindig nem tudok megmaradni se otthon se máshol, de már hétvégén elmentem két olyan helyre (Pólus center, Obi áruház) ahova régen még kisérővel se tudtam bemenni.
Nem vagyok már feszült, jó a kedvem, tudok nevetni és van étvágyam (mint a farkasnak). . . a gyógyszereknek az álmosságon kívül semmi mellékhatása sincs nálam. . . ÉRZEM, HOGY MEG FOGOK GYÓGYULNI.
Csak kell még egy pár hónap mire újra a régi leszek.
Este 8? Hú az jó hosszú, reggeltől? . . Szegény. Én olyan lusta vagyok sportolni, pedig mindig mondja az orvosom, legalább az úszást. . Tényleg jó hatással lenne a pszichére is, ahogy írta valaki.
Nálam ez így történik.
Ha túlpörgetem magam, mint pl. most a vizsgaidőszakban, mikor még ezen kívül számtalan dolgot is meg kell csinálnom, túlfeszítem a húrt.
Másnak lehet, meg sem kottyan ez a tempó, sőt normális, én este felé érzem, hogy már feszültebb és fáradtabb vagyok. És ilyenkor van a legnagyobb az esély egy rohamra.
Ilyenkor mondhatnám magamnak, hogy milyen szerencsétlen vagyok, hogy nem vagyok képes megcsinálni a dolgaimat, miért engem ver az Isten, stb.
Ehelyett inkább azt mondom, hogy oké, akkor lassítok, másként szervezem meg a feladataimat, hagyok időt önmagamra is, kicsit okosabban osztom be az időmet.
Mindenki másként éli az életét, és mindenkinek van mit tanulnia. Ha ezt elfogadja és belátja, akkor talán már másként fog ezekre a történésekre gondolni az ember.