Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szeretőből pár
Torolt_felhasznalo_287237
Létrehozva: 2006. október 19. 10:24
Sziasztok!
Érdekelne, hogy van-e olyan köztetek, akinek szeretői kapcsolatból végül sikerült-e normális, együttélős párkapcsolatot kialakítania. Csak én gondolom, hogy majd minden szeretői kapcsolat eleve halára van ítélve? Természetesen engem érint a téma és gondolom, hogy jópáran majd kiokítanak az erkölcsös, helyes viselkedésről, amiben igazuk is van, csak most engem a fenti kérdés érdekelne!
ez így van!
csak nem mindegy hogy a másik nővel esetleg azok a szürke hétköznapok is sokkal színesebbek mint az exel...........
nekem meg nem egy olyan ismerősöm van ahol a pasi elvált és elvette a szeretőt és tök jól élnek azóta is
szóval van ilyen is meg olyan is..........nem lehet általánosítani
Szia!
Nálunk egy baráti házaspárnál fordult elő ilyen szitu.A férj elment a szeretőhöz.Aztán kb 3-4 hónap együttélés után már sírt vissza a feleséghez.Neki volt egy mondata, érdemes megjegyezni:
"A másik nővel is eljönnek a szürke hétköznapok!"
azt már nem tudjuk meg folytassuk más szereplőkkel
Semmi baj, velem is megesik!
Igazad van, mert érdekes a téma, csak nem értem, hogy miért ás elő valaki egy négyéves témát!
Ó bocsánat nem akartam kiabálni:)
nEM BAJ, ATTÓL MÁST MÉG FOGLALKOZTATHAT A TÉMA
Sose értettem, hogy válaszolhat valaki egy 4 évvel ezelőtti hozzászólásra!
Miért ástad elő ezt a régi témát? Andi nem fogja elolvasni a válaszodat, ugyanis utolsó belépésének ideje:
2010-02-08 14:35:49.Igaz....
Akkor várj vele :)
vagy elmúlik vagy megerősödik az érzésed - és végülis úgy a megfelelő, ha kölcsönös az érzés, mert ha nem , akkor meg is ijedhet a másik fél, mivel ő csak szórakozik, nem akarja összetörni a szíved, vagy hasonlók...
Van egy nagyon jó idézet (?) bölcsesség (?), miszerint aki felvállalja, hogy szerelmes lesz, felvállalja a sírást is. Szerintem gyönyörű. És azt már én teszem hozzá, hogy "de szerelem /vagy mély érzelmek/ nélkül mit ér az élet?"
Szóval nehogy már sz.rul érezd magad, hogy érzéseid vannak.. :)
És később játékosan/viccesen mégis felhozhatod :) - mondjuk szex után :)
Persze, megbeszélünk tényleg mindent, de ez most kicsit más.
Volt egy tiszta alapunk-szerelemről szó sem volt. Most ezzel mit kezdjek?
Ráadásul régimódi nőként nem érzem, hogy szerelmet kellne vallanom:)
micinéni: Szerintem a boldogság mindenkinek jár :) legyen akármennyi idős, legyen akármennyi gyereke :)
Ha mindent megbeszéltek, nehogymár erről ne merj beszélni vele .... (nem?)
Nem olvastam vissza, hogy eddig kik miket írtak, de lehetséges:
egy ismerősöm szeretője volt egy hapsinak, akinek felesége és gyereke volt. (ha nem velem csalja meg, megcsalja mással) A nő "elszerette" a férfit - válás, új házasság, gyerek, boldogság.
Aztán a hapsinak szeretője lett, és elhagyta. A nő egyedül neveli gyerekét.
Szerintem egy ilyen férfi, aki elhagyja azt a nőt, akihez anno úgy ment hozzá, mint élete szerelméhez, és később megunja, mert már nem olyan fiatal, nem olyan csinos, vagy egyszerűen talál jobbat, - mert mindenkinél van jobb - , és el is hagyja az új nőért, akkor az addigi szerető is évek múltán könnyen válhat eldobandó kolonccá.
Utálom a megcsalás témát egyébként :(
Hát látom nekem senki sem segít..
Szeretői kapcsolat az is, ha nem a hagyományos értelemben alkalmazzuk?
Régen az volt legalábbis.
Én a válásom után(!) az egyik legjobb barátom karjaiban kötöttem ki. Messze lakik és meg is beszéltük, hogy nincs távkapcsolat-komoly kapcsolat sem-meghagyjuk a másik szabadságát-tényleg fogalmam sincs van e valaki rajtam kivül?/tartós biztos nincs/-viszont sok mindent megbeszélünk egymással sokszor azt is, amit mással nem. De oda jutottam, hogy én azt hiszem kezdek szerlmes lenni-de ez eddig egy tiszta helyzet volt-most mi lesz? Én megmondani sem merem. Tiszta vicc közel 40 évvel és 3 gyerekkel a hátam mögött egy gyáva kukac vagyok. íItt is felmerül-szeretőből lesz e szerelmi kapcsolat?
Szerinted egy "szeretoi" kapcsolat NEM "normalis ???????
Ha ebbol a kapcsolatbol, amelyrol beszelsz, egy kis ido multjan nem valik oszinte szeretet es ragaszkodas, akkor ugyis VEGE a dolognak.
Fuccs!
Hát én is szerető voltam, és már 5 éve egy pár vagyunk:-) De ez természetesen itt sokaknak nem jelent semmit, mert ez elég sok fórumozónak kevés... Legalábbis úgy vettem észre, majd ha 20 év múlva beírom, hogy még mindig együtt vagyunk, akkor talán elhiszik, hogy lehet szeretőkből egy pár...:-)))De addig mint már sokszor kioktattak, engem is meg fog csalni, és borzasztóan fogok szenvedni, ha elhagy. és magányosan fogok meghalni...:-))
Bocs, hogy a tiédre válaszoltam, de mivel a topic indítója 4 éve gondolkodott ezen talán már ő is tudja a választ...:-)
Egyébként komolyan gondoljátok, hogy egy 2006-os hozzászólásra válaszolva az írója még reagálni fog???
Az a pasi egy skalpvadász!
Egy ilyen csak megsebezhet. Lennének vele szép napjaid, de a végén csak vesztesként jöhetnél ki a kapcsolatból.
Csak az izgalom van benne? Milyen a házasságod?
Húh,inkább felejtős!
Szia!!
Priviben nem tudtunk írni egymásnak,sztem nálam van valami .. hogy alakult az életed azóta? Arra emlékszem,hogy újra egymásra találtatok, de te talán picit csalódtál akkor?
Mi van veled,alakult valami?
Nincs másik útvonal, mert a munkahelyemről küldenek oda minden nap. :( És mást sem küldhetnek, és máshová sem.
Felejtős-e? A másik nőre gondolsz? Hogy őt elfelejti-e? Nagyon azon van...én segíthetnék neki ebben, ha akarom. De nem tudom, akarom-e, illetve akarom, de nem tudom meg fogom-e tenni végül. Nem kellene, de szenvedek így is már lassan egy éve attól, hogy de jó lenne vele, mert olyan jól érzem vele magam, vicces, kedves, izgató és neki sem vagyok közömbös. Hosszú idő óta valaki nőt lát bennem. Bár elmúlna már.... de nem múlik, ha eddig sem. Ettől félek, és talán pont ez kellen hozzá, hogy végre helyrejöjjek, hogy lássam, mennyivel nem jobb.
Szia!
Szerintem, ahol melletted még két nő vár rá, akkor ne csinálj hülyeséget. Nem éri meg, ez tényleg csak kockáztatás a semmiért..............
Ha ennyire szeretsz szemvedni és sorbanállni, akkor állj.
Ezt szólóm.
Sziasztok!
Ez azért érdekes, mert ha valaki csak "szeretői" kapcsolatot folytat, ami kizárja ugye az érzelmeket, akkor azt mondom, hogy : nem. Viszont, ha vannak érzelmek és őszinte igazi érzelmek, akkor nem tudom, hogy hogyan lehet a mindennapok nehézségeit huzamosabb ideig elviselni. Volt nekem is egy kapcsolatom a férjem mellett, ami most ért véget a hétvégén. Illetve én döntöttem úgy, hogy nem bírom tovább már így. Az így alatt nagyon sokmindent értek. Leginkbb azt, hogy nnincs jogom ahhoz, hogy a 2 éves kislányom életét bármilyen formában is megváltoztassam vagy, hogy a férjemnek sznvedést okozzak és persze ugyan ez lenne az ő oldaláról is. Valamelyikőtök azt írta, hogy mennyire nehéz "szeretőnek" lenni.................. teljesen igaza volt - van. Elmondani sem tudom, hogy mennyire fájt, ha nem tudtam hozzábújni akkor amikor szerettem volna............. vagy csak felhívni, mikor szükségem lett volna rá. Ezek voltak azok a dolgok amelyek tönkretettek mindent. Nehéz lesz a végleges szakítás.......... de muszáj, mert nagyon rosszul érzem már így magam és nagyon fáj őket még csak 1 autóban is látni ..............stb. Arról nem is beszélve, hogy ha már együtt lennénk, akkor is bántana egy csomó minden amit az elmúlt egy év során "el kellett viselnem", bár senki nem kényszerített rá. Hát ennyi.
98 %-ban nem, de beleeshetsz abba a 2-be.
Ki tujda.
Szia! És mondd ez ilyen egyszerű volt? Hogy kisétált az előző családból és újat teremtett veled? Ne haragudj kíváncsi vagyok! Én is most arra várok, hogy a szeretőm végre lezárja az előző életétét, de közben iszonyú lelki csatát vív magával, aminek elég sokszor én esek áldozatul! És néha úgy érzem, hogy nincs erőm kitartani (még hónapok mire befejeződik az új ház felépítése és addig én véletlenül sem derülhetek ki!), hiszen nekem is van egy gyerekem, egy munkám ahol helyt kell állnom, miközben őt próbálom megtartani. Úgy érzem minden nap penge élen táncolok... És nem azért mert nem szeret! Volt, hogy kételkedtél a szeretetében? A válasz jöhet priviben is!
Köszönöm
Sok mindenben igazad van, de sajnos a szeretőség nem ilyen fekete-fehér. Igen én is szerető vagyok és előtte voltam megcsalt feleség. És amíg megcsalt voltam azt hittem milyen egyszerű szeretőnek lenni. Hogy amíg én mososm a koszos gatyát őuraságára és főzök, mosok, vasalok rá, addig ő máshol okoz kellemes perceket. És milyen jó a szeretőnek aki csak a sok jót kapja belőle.
Elváltunk, megszenvedtem a magam módján és azt hittem az élet majd kárpótol a sok csalódás után! SOHA legvadabb álmaimban sem merült fel bennem, hogy valaha szerető leszek! Az lettem!
Egy baráti kapcsolatból alakult ki a mostani szeretőségem! Így alakult és azok kövezzenek ezért meg akik tűzbe mernének menni, hogy velük ez nem történhet meg. Én is ezt gondoltam! Szépen égtem volna boszorkány máglyán!
És most el kell mondanom, hogy NAGYON NEM egyszerű szeretőnek lenni! SŐT! Sokkal több szenvedés van benne, mint amikor kiderült, hogy a férjem rendszeresen félrelép. Most biztos azt kérdezed akkor miért csinálom? Mert borzasztóan szerelmes vagyok... és nemes egyszerűséggel nem tudjuk egymást elengedni. Megpróbáltuk és viszzatáncoltunk. És most ugyanúgy szenvedünk, annak ellenére, hogy éppen válnak (már) ők is. Csak az én szeretőm pont abból a fajtából való, akinek egyáltalán nem mindegy, hogy a gyerekei mit szólnak és aki évekig tűrt el sok mindent miattuk (és igen miattuk nem lépett!), abban reménykedve, hogy a felesége szeme majd csak felnyílik és rendbe tudják tenni a dolgaikat. Hát nem így történt! És annak ellenére, hogy alaposan végiggondolta a dolgot és mindent megad számukra az újrakezdéshez, ő az akit lelkileg taccsra vág ez a történet! Mert ő lelkis és igen vannak ilyen férfiak! És mindez rajtam csapódik le, mert én ápolgatom a lelkét (amit nem mindig enged, mert szerinte férfiatlan, hogy maga alatt van!), és mostanában elég keveset kapok ebben a kapcsolatban és csak reménykedek, hogy egyszer vége lesz ennek a mélypontnak. Látom ahogy bünteti magát azért amit tesz, nem meri jól érzeni magát, fél a boldogságtól, a szeretettől, mert gyötri a lelkiismerete. Pedig nem miattam válnak, hanem az évek alatt elmérgesedett helyzet miatt, amit egyébként a feleség sem ellenez, sőt úgy tűnik talán ma már neki fontosabb is lett a különválás.
És amit üzenek a topic indítónak: Vannak csodák, de ritka... és ha teheted inkább ne számíts arra, hogy párként élhettek majd együtt. Mert nagyon göröngyös út vezet addig, sok-sok sérüléssel, amit nem biztos, hogy be lehet gyógyítani. Romos alapokra nehéz új, stabil, mindennek ellenálló házat építeni. Pedig mi szeretők ezzel próbálkozunk, már ha eljutunk az alapokig.
Szép estét azért mindenkinek!
Nekem az a véleményem,ami abszolut szubjektiv,hogy az az ember aki egyszer megcsinálta,ergó,átlépett egy gátat,az meg fogja csinálni máskor is ,NEM ELKESERETINI AKARLAK
A féltékenysége valóban nevetséges,és frappánsan oldottad meg ,én sem csinálhattam volna jobban,de tudjuk,hogy a féltékenység az "emberböl magából ered",a saját maga komplexusaiból.mert az ilyen helyzet a tipikus "tükör effektus"
hát ez is tipikus, gondolom a kedves 3. is ezt súlykolja az agyába
néhány nőt, na meg pasit is úgy meg kellene egyszer pofozni
Elolvasva a hozzászólásodat. Arra gondoltam, hogy ha nem tudod hogy mi a mostani párod gondolata rólad vagy a helyzetről, akkor miért nem kérdezed meg. Beszélgess vele, hisz ő is ember biztos meghallgatna, beszélj az érzéseidről. Hogy Te most mit érzel az eltelt idők után. Az őszinteség mindennél fontosabb.
Abban sem vagyok biztos, hogy nem e a saját kis családoddal kellene ezt az kialakult helyzetet megoldanod ha nem akarsz elválni. Valami csak nem működik a családoddal, valamiért más felé nyitottál. A férjeddel is elkellene beszélgetned. Félre ne érts nem azt kellene elmondanod, egyenlőre hogy megcsalod. De arról kellene beszélni, hogy más iránt kezdtél el táplálni érzéseket. Kitartást kívánok és jó megoldást!
skylie, szerintem ennél jobban nem lehet megfogalmaznak a "lejátszódó folyamatokat"
hogy tudja egy szerető elhitetni a pasival, hogy milyen unalmas és rossz a házasága, és a pasi kapva kap rajta, jhiszen ez egy jó érv a félrelépésére...
Helló "hogylegyen" topicos!
Az a helyzet hogy én is hasonló helyzetben vagyok mint te, szégyen nem szégyen én is szerető vagyok. Nagyon sok okoskodó ember van itt aki biztos jobban tudja mi lenne a helyes a mi helyzetünkben de más az amikor tanácsot kell adni és más amikor te magad éled át a helyzetet. Nos válaszolva a kérdésedre én csak annyit tudok mondani hogy nem egy leírt kérdés az hogy lehet e szeretői viszonyból valódi felvállalt párkapcsolat. Szerintem igen. Persze csak ha mind a két félnek komolyabb a szándéka és nem csak a szexen alapul.. Az biztos hogy nem könnyű döntés az éppen "csaló" félnek kilépni az esetleges házzasságból a szerető miatt de ha erre képes és megteszi akkor az már jelent valamit s esély egy boldog nem titkos és bújkálós kapcsolathoz...
Mai nap, azon gondolkoztam, hogy persze mindenki kerülhet ilyen helyzetbe. Ha nekem egy pasi elkezdené tenni a szépet, felhívja magára a figyelmet, biztosan én is eljátszanék a gondolattal (függetlenül hogy jó-e a kapcsolatom vagy sem), hogy milyen is lenne vele. Természetesen biztos előjönnének a párom hibái és hogy vajon a másiknak vannak-e ilyenek. És biztos ekkor rájönnék egy csomó problémára, hogy jé milyen rossz házzaságban éltem én eddig, csakhogy védjem magamat, hogy miért is megyek bele a szeretősdibe.
Jelen pillanatban úgy gondolom, hogy nem csalnám meg a páromat. (Még így sem tudom, hogy ő már megcsalt.) Nem hinném, hogy egy pár hónapos kalandból kiderülhet, hogy a másikkal mennyivel jobb lenne. Ugyanúgy lehet jó és rossz vége is. És ha rossz lesz, akkor megint jön a megcsalás?
Egy másik topicban olvastam, hogy tudni kéne kompromisszumot kötni, ez ami hiányzik az emberekből. Mennyi mindent megteszünk azért, hogy jobb állásunk legyen, küzdünk a jobb élet reményében, de a kapcsolatunk úgy legyen jó, ahogy van. Azért nehogy már tennem kelljen valamit...
S végül: Könnyű Katit táncba vinni, ha ő is akarja! Milyen igaz, főleg ha van aki húzza a talp alá valót...
Ja, hogy otthon nem csináltam meg semmit, amit a feleségem kért, ja, hogy mindig kivertem a hisztit, ha nem úgy történt valami, ahogy én akartam, nem tudok kompromisszumot kötni... Persze ezek mind elfelejtődnek.
Nehogy már valaki 10 éves kapcsolat után jöjjön rá, hogy neki ez nem jó. Akkor álljon arrébb, hagyja a másikat is élni.
Arra meg külön mérges vagyok, amikor azt írják sokan, hogy a gyerek miatt ne maradjanak együtt. Miért ne? Hiszen azért hoztuk a világra, hogy felneveljük, biztosítsuk neki lehetőleg a legjobb jövőt, felelősséget vállaltunk érte. Ez csak a nő kötelessége? Persze arra lehet hivatkozni, hogy csak a gyerekek miatt maradtunk együtt eddig.
folyt. köv.
Szia!
15-évvel ezelőtt én is szerető voltam,
most 2-gyerekes családanya és feleség vagyok!!
Nekünk akkor bejött! Nem véletlenül voltunk megveszve egymásért (még a mai napig is)tudtuk a 3.-dik talákozás után hogy mi egymásnak vagyunk teremtve!!
És bevallom mind a ketten férj , feleség voltunk egy másik házasságban.
Szia!
Olvasgattam a topikot a sok dühös hozzászólást, hogy csak a szerető lehet a hibás, mert miért kell belemászni más házasságába.
Mindig azt mondom, ne itéllj, nem tudhatod, hogy mit hoz a sors. Te is lehetsz szerető.
Először én is azt mondtam - nem kezdek nős férfiaval - az nem én vagyok. És lehet, hogy úgy is lett volna, ha az ex férjem nem lett volna féltékeny és irigy. Történt ugyanis a volt férjem meglátott, hogy beszálltam az autójába, rögtön felírta a rendszámot és kinyomozta, hogy kié és hol lakik. Felhívta a feleségét a barátomnak levelet írt és hazudozott össze-vissza. Talán a házasságának ez tette be a kaput, de azt előtte is mondta, hogy csak élnek egymás mellett. A vagyon összetartotta őket. Eléggé magam alatt voltam akkor még egy lakásban éltünk a volt férjemmmel. Nem hittem, hogy képes leszek újra szeretni valakit. De Ő mindig meghallgatott, figyelt rám és végtelenül kedves. türelmes volt. Bizony lassan beleszerettem. Nem vált el, de külön élnek és én sem költöztem össze vele. Több mint 3 éve tart a kapcsolatunk és ez így mindkettőnknek megfelel. Tart ameddig tart.
A volt férjem legnagyobb bánatára, boldog vagyok és talán sose bocsátja meg magának, hogy végül is Ő hozott össze bennünket.
Kívánok Neked sok szerencsét és ha szereted ne add fel. Mindenkinek jár a boldogság.
Szerintem itt inkabb azon van a hangsuly,hogy MEDDIG VAGY SZERETO,mert egy ferfi tudja am ,hogy mi kell neki es gyorsan is kepes kilepni egy halodo kapcsolatbol,ha AKAR. . . .
En 3 honapig voltam szereto.Ennyi ido kellett,hogy a parom mellettem dontson.Nem hiszek az evekig huzodo szeretosdiben. . . . Mind arrol szol ,hogy a ferfi kihasznalja es hulyiti a szegeny csajt.
Igaz nalunk nem elettars volt ,sem feleseg a masik no,csak "hetvegi" baratno.Bar semmi nyomat neki nem lattam letezesenek a baratom lakasaba, pl. ;fogkefe,ruzs stb. . . . mint utobb kiderult mar alig beszeltek vagy talalkoztak,mikor en szinre leptem.Hat lehet ezert nem is vettem eszre,hogy van masik no 3 honapig.Aztan meg mar mindegy volt,mert onnantol kezdve csak en voltam.
Érdekes helyzet.A barátnőmet verte a férje, a szeretője meg nem kapta meg amire otthon vágyott.Elváltak mindketten és több, mint 20 éve boldogan élnek.Ehhez azért tudni kell, hogy mennyire él rossz házasságban a férfi.
Zsu