Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
HArap a gyerek! :(
Torolt_felhasznalo_908407
Létrehozva: 2007. július 1. 22:55
Sziasztok!
Pár hét alatt többször is előfordult, hogy drága lányom (20hónapos) annyira megszeretgeti kisbarátait, hogy megharapja az arcukat. Erősen szorít, volt, hogy a haját is meghúzta. De a pusziból harapás lesz! Kb.saccolom, hogy elég fáradt már, amikor ez történik, néha velem is megcsinálja, de én elhúzódom, nem lesz baj. Féltem a piciket és tartok, mit lesz a bölcsiben? 
Aki tud, kérem, segítsen!
Drága anyukák, ne essetek már egymásnak!
Ajánlották ezt a szádraütök módszert, eddig nem vitt rá a lélek. De az is félelmetes, hogy puszta szeretetből lila nyomot hagy a kedvenc barátnője pofiján és csak a szülői tolerancia ment meg. Nem szeretném, ha ezért kiközösítenének, vagy menekülne előlünk a játszótér...
Egyébként érdekesen választ, csak annak jut, akit nagyon szeret. És jellemzően akkor, ha már elég fáradt!
AMúgy köszönöm a babanetes cikket, elég tipikus.
Zita sok mindent megért, ha elmagyarázom és magas a fájdalomküszöbe.
Viszont valóban megszeppen az igazi haragtól. Köszönöm a jótanácsokat, írjatok még, ha tudtok hasznosakat. Az elvekért meg ne itt harcoljatok, kérlek!
Nem termeszetes a veres,nem is irtam,hogy verem.Es engem sem vertek.Racsaptam a szajara,oka volt.Nem indulatbol,nem nagyot.
Nyivan egy 16-20 honapos nem erti meg ugy a magyarazast-nem szabad,blabla,mint mondjuk egy felnött ember.Teszem hozza,ha a boltos vagy a kollegam varatlanul belemharapna,lenne következmenye.;-)
De a ket dolog ket különbözö szituacio es eletkor.
Na,jo nevelest a szent anyaknak.
Utólagos bocsánatkérést ugyancsak nem ajánlják.
1. A gyerek biztosan nem utánzásból harap, merthogy mi nem szoktuk egymást és őt harapdálni.
2. Én pontosan gyerekpszichológustól hallottam, hogy a nevelési céllal adott pofon, verés káros (amikor higgadtan, hideg fejjel, "büntetésből" adjuk), míg az indulatból adott a gyerek számára és érthető. Csak meg kell vele beszélni, ahogy én is tettem. "Ne haragudj, nem akartalak megütni, de nagyon fájt, hirtelen nem is tudtam, mit csinálok."
Ki játszik mit? Te mentegeted magadat és a szüleidet. Kaptál és itt vagy. De jó neked! És mi lett volna ha nem kapsz, sőt te sem ütsz? A gyerekverés Mo-n olyan de olyan természetes dolog. Vannak olyan társadalmak ahol szinte ismeretlen nevelési eszköz és lám felnőnek a gyerekek.
Én sajnállak benneteket. A nevelés-fegyelmezés millió más formájáról semmi ismeretetek nincs. Csapjunk az jó!
Majd ha a kollégád is mérges lesz rád, vagy a sarki boltossal nézeteltérésed támad, fenekeljétek el egymást, vagy tudod mit, csapj a szájára! A gyerek fejét megütni a legmegalázóbb dolog.
(Többgyermekes anya, így jobb?)
Én nem lennék büszke arra, hogy az agressziót agresszióval kezelem... Harapni nem pofozni szabad????
(pszichológus)
Ellenben párom is harapott: anyukáját, ki tudja miért. No, ő egyszer (máig nem büszke rá
Az talán másnál is úgy van, hogy a fájdalom érzését a gyerekek máshogy kezelik: párom se a fájdalomtól döbbent meg, hanem magától a csattanástól. Teljesen ledöbbent, "átértékelte a helyzetet" amennyire ezt a kétéves meg tudja tenni, és soha többet nem csinálta. Megértette hogy ez nagyon fáj anyának.
(Furcsa hasonlat, de nálam már többszörösen bejött a kutya-pszichológia. Tegnap a kutyakölyköknél hallottam ugyanezt a problémát: ott felsikítok, hogy TUDJA hogy fáj megoldásra jutottak. Ugyanis néha nincsenek az ifjoncok tisztában azzal, hogy milyen érzést okoznak. Lehet vissza kéne harapni?
SZerintem az kevés, ha büntiből csak az ágyba teszed, tisztába kell hozni a saját erejével, képességeivel, és hogy mit mikor szabad, illetve nem szabad használni.
Nekem nem voltak harapósak, de két ismerősöm egy-egy gyerkőce igen. Ami bevált, határozottan rászólni, és tudatni vele, rosszat csinál. Egy idő után kilátásba helyezte ez az anyuka, hogy rácsap a szájára.
Én nem vagyok az erőszak híve, de nekik segített, és hamar leszokott a két éves kissrác.
Kitartást,
G.
Szerintem minden gyerek átesik ezen (vagy ehhez hasonló
korszakon. Az a kérdés, hogy le tudod-e szoktatni róla. Amikor az én fiam harapott vagy ütött, megbüntettem. Semmi komoly, csak két percre betettem az ágyába, és magára hagytam. Mielőtt kivettem, elmagyaráztam neki miért volt büntetésben. Nem mondom, hogy a második alkalom után, de leszokott róla.
Próbálgatja ki a főnök, meddig mehet el. Sztem az a lényeg, hogy következetes legyél, és ne túl szigorú. De erre úgyis rájössz magadtól
Ja! És állítólag a bölcsitől nem kell félni, ott még tudnak rájuk figyelni, mert kevesebben vannak. Az ovi már bajosabb.
www.babanet.hu/faq/pszicho/agressz01.php