Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Szexfüggőség
Létrehozva: 2007. október 31. 15:40
Érdekelne, hogy szerintetek létezik-e olyan, hogy valaki szexuálisan függ egy embertől. Pont úgy, mintha kábítószeres lenne, vagy alkoholista, stb...Szóval annyira, hogyha eszébe jut az illetőnek az a másik személy, máris csak a szeretkezésre gondol és szinte fájdalmat érez a hiánya miatt és bármire hajlandó lenne, csak hogy megkapja az "adagját".
Lehet, hogy ez így hülyeségnek tűnik, de gondoltam megkérdezem, ha már eszembe jutott.
Szerintem a topikindító nem a szerelemre gondolt okként, bár józan fejjel logikus lenne.
Nekem erről a témáról a 9 és 1/2 hét című könyv jutott eszembe (a film a könyvhöz képest nagyon vacak volt). Abban a nő került olyan helyzetbe, hogy mindent megtett a pasinak, teljesen függővé vált irányába a szex miatt, a pasi pedig kiélte a "perverz" vágyait rajta. Idegösszeomlás lett a vége, de nagyon jól bemutatta, mire képes egy nő, hogyan viseli el a megaláztatásokat, hogyan bújik ki az énjéből a pasitól kapott, számára igazán felszabadító és örömteli szex miatt, amit a pasitól kapott.
Szerintem ez a fajta szexfüggőség, mint betegség, nem az érzelmekre épít, hanem a kihasználtáságra, a kiszolgáltatottságra, a hatalomra.
Persze szerencsés, ha valaki a meglévő párkapcsolatában szexfüggő, már persze ha nem tart évtizedekig, mert az baromi fárasztó lehet...
De az első időszakban nagyon jó átélni 
Gondoltam.
Elmegyünk?
Nem voltam.
Hmm, amit topikgazda felvázolt, inkább a kapcsolatfüggőség jelei, illetve annak egy része, mert a kapcsolatfüggőség nem csak a szexre szűkül...
" bármire hajlandó lenne, csak hogy megkapja az "adagját" "
...Méghozzá emiatt a BÁRMIRE HAJLANDÓ LENNE miatt gondolom így. A bármireugyanis lehet normál kereteken túlmutató cselekvés is.
voltál már ilyen gyűlésen?
Milyen volt? Érdemes lemenni? Milyen csajok vannak?
Ezt csak Te tudod eldonteni - illetve az, aki abban a cipoben jar - , hoyg neki mar több-e ebben a kín, mint az öröm.
Segithet az anonim szexfüggők oldalan talalhato teszt:
http://www.slaa.hu/
Az Irodalom menupont alatt.
Igen létezik. Legalább az életben minden ivarérett egyed átéli. Szerelemnek hívják, nem szexfüggőségnek. Ha házasságban manifesztálódik, akkor nem olyan nagy tragédia és idővel a tünetek is szünnek majd...
Ha esetleg más konstellációban ahol a felek nem eléggé függetlenek akkor bizony komoly bonyodalmakhoz vezethet...
Ps: A szexfüggőség általad vázolt definiciója inkább a szerelemre hajaz. Ugyanakkor a szexfüggőség azt jelenti, ha valaki pont a személytelen szexet létesíti előnyben... Ez bármi lehet. Szélsőséges promiszkuitástól kezdve addig, hogy állandóan pornót néz és arra maszturbál, de normális kapcsolatot már kiépíteni se képes...
Én sem értem, mire vársz... A házasságodban nem találsz boldogságot, így még egyedül is boldogabb lennél, az tuti. A helyedben megpróbálnám a jelenlegi szeretőddel, még az is lehet, hogy tényleg boldog leszel, ha nem, akkor arra jó volt, hogy megszabadított a férjedtől. Gondoltál már arra, hogy ha együtt maradsz a férjeddel -érthetetlen miért, mert a múlt emlékeire építeni a maradék éveidet nem lehet, hiszen most már nem érzed partnerednek- akkor mi vár rád? Ennyi volt az életed, ennyi jutott neked?
Ha elválsz -már szerető nélkül is eszembe jutott volna- akkor lehetőséged van egy jobb életre. Most szerencsés helyzetben vagy, mert van valaki aki valóban akar téged, nem csak éjszakákra, hanem felvállal a gyerekeiddel, a hétköznapi gondjaiddal, stb. és a társad akar lenni.
Tudod néha azon agyaltam én is, mikor valami rossz helyzetben voltam, és jött valami/valaki aki más lehetőséget rejtett magában, hogy talán nem véletlen találkoztam vele. Lehet, hogy neked is a szeretőd a "jel" vagy a "segítség", hogy ki tudj szállni ebből a megromlott életből. Én nem gondolkodnék, még ha 20 éve is vagyunk együtt...
Van erre egyéb okod is, mint hogy a férjeddel nem úgy alakult ahogy vártad?
-ne higgyelek meggondolatlannak,
-lépj végre és éld az életed úgy ahogy szeretnéd
Nem mindenkinek van második esélye, és nem biztos, hogy nem szalasztod el nemsoká... bánni fogod halálodig.
Nincs mit vesztened, nem értelek.
NEm árultad el, mitől félsz...
Pontosan erre szeretnék rájönni, hogy mi ez? Mindent szeretek vele csinálni. Sétálni, filmet nézni, beszélgetni, enni, aludni. És ő is. Ő már nagyon szeretne velem lenni, és tervez.
Csak én nem tudom, hogy tényleg szerelmes vagyok-e, vagy csak azt gondolom, hogy igen és félek, hogy megint majd jól átvernek. Beleadok mindent és aztán rá kell jöjjek, hogy az egész egy lufi. Ha arra gondolok, hogy ő eltűnne az életemből, olyan érzés kerít a hatalmába, mintha elveszíteném a jobb kezem és a jobb lábam.
De jó, hogy ilyen normális válaszokat kaptam... nem tudom ő mit érez. Jó neki velem. Tudom, érzem és mondja. És tényleg mindig visszahúzunk egymáshoz. 3 éve mindig visszatáncolunk.
Egyelőre megfelel ez mindkettőnknek úgy néz ki... majd előbb utóbb lesz ebből újra beszélgetés biztosan. Szeretném is, meg nem is.
Mindazonáltal szerintem az, amit leírtál, még csak köszönőviszonyban sincs a függőséggel. Max erős fizikai vonzalom, kötődés és ragaszkodás...esetleg egy kis kiszolgáltatottsággal fűszerezve. Bocs, ez csak az én véleményem
Mekkorák a gyereked? Attól félsz hogy egyedül maradsz a végén?
Nem tartom valószínűnek, hogy 2 éven keresztül be tudja valaki mesélni magának, hogy szerelmes, miközben csak vakon megy a hormonok után.
Ráadásul Nyilas vagy. Agyonvágod a lelked, ha megfosztod magad az összes örömforrástól, és a lehetőségtől, hogy boldog légy.
Nem gondolom, hogy ovis vagy, de nézd kívüről magatokat: mi tart vissza?
Nyilván nem tartom jó megoldásnak, hogy otthagyd a gyerekeidet (említettél ilyet, mint fiktív történet), de ha a férjedhez már nem köt semmi, és megtalálnád a helyed egy másik férfi mellett, akkor nincs kérdés.
Fájdalmas, ha nem lehetsz vele, épp azért, mert elvileg tiltva van. Mindig az kell ami nincs, ilyenek vagyunk, így működünk pszichésen.
Gondold át, hogy a szexen kívül egyéb téren is társak tudnátok-e lenni, vagy csupán a szex köt össze? Ha erre tudod a választ, akkor megoldottad a problémát.
szia!
szerintemez nemsexfüggőség,hanemszerelem!
Az én párom,nagyon-nagyon szereti a sexet,minden napkétszer elvárná tőlem. sajnos vannakolyan napjaim,amikor nincs eröm még megmozdulnisem,nemhogy szeretkezni.őezt nagyon nembírja elviselni,éshaegyhétenkét napotkihagyunk,akkor már gond van. nemakaromazt,hogy azértbujjakhozzá,hogynelegyen balhé,szeretnékúgyodabújni,hogy kívánomőt.különben 5 éve élünkegyütt,nemvagyunkházasok,van egy3éves kislányunk,akit mindketten nagyon szeretünk,csak ez asex témaagáz.
Ő szeretné, ha már végre együtt lennénk, akarja, hogy váljak el és éljünk együtt. De én eddig nem mertem elhatározni magam, mert nem is tudok megfelelő indokot mondani, hiszen már a férjemmel is megbeszéltük, hogy a mi házasságunk már csak egy rossz egymásmellett élés.
Napról- napra élek. Annyira fáj ha nincs velem, és én arra gondoltam, hogy a szex hiányzik. Én még ilyet sosem éltem át, nekem ember még így nem hiányzott. Voltam szerelmes, de nem éreztem ezeket. Akkor nem is voltam szerelmes? Vagy most csak bemesélem magamnak, hogy az vagyok, hogy végre elhatározzam magam, vagy mi a jó fene van velem?
Tisztára, mint egy ovis.
Úgy tűnik, hogy végülis a legtöbben a szerelem érzésére vezettétek vissza. Ilyen a szerelem?
Azt hiszem, nem sok értelme van tovább általánosítani, mert akkor nem jutok sehová. Természetesen rólam van szó. Látszik a bememen, hogy hézas vagyok, és egy pár topikban már írtam a ramaty házasságomról, és egy helyen megemlítettem, hogy két évtized után, megcsaltam a férjem. Most nem írok arról, hogy milyen életem volt a férjemmel, csak annyit, hogy rajta kívül még egy férfival volt dolgom, de nem is hiányzott, mert a szex jól működött közöttünk. Ráadásul én nagyon szerettem a férjemet, 10 évvel ezelőttig halni kész lettem volna érte, akkor viszont halálos döfést mért a szívemre, és aztán már nem is tudom, hogyan jutottunk el eddig. A gyerekeimért éltem. Most viszont elegem lett, és most már magamért is szerettem volna. Ez kb két éve kezdődött. Valami kezdett kitisztulni, majd jött ez a férfi. Azt hittem, hogy csak azért olyan jó a szex vele, mert más, mert kedves és aranyos, figyelmes, türelmes, önzetlen, gyengéd. Jó fej, vicces és okos, elfogad olyannak amilyen vagyok, és én is elfogadom őt. Jó volt vele lenni, mert nem kellett a férjem és aktuális barátnőire gondolnom és saját gyengeségemre, mert nem tudok kilépni a házasságomból. Félek.
Aztán elkezdtem furán érezni magam, ha nem voltam vele. Már akkor nagyon rosszul éreztem magam, mikor még csak öt perce váltunk el, és szinte napról-napra rosszabbul lettem. Csak akkor kezdtem javulni, mikor tudtam, hogy pár nap múlva együtt leszünk. Azt hittem, hogy csak a szex hiányzik, mert hát az eszméletlenül jó vele.
Folyt.
Egyelőre sex, két egyenlő pózban
Van aki naponta többször igényli, s van aki csak hetente. Ha két ilyen különbséggel rendelkező ember akad össze, akkor kezdődnek a bajok.