Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Alkohol, depresszió....
Létrehozva: 2008. december 2. 01:46
Sziasztok!
A fenti téma sajnos érint engem, tudom "kényes " téma, de ha hallgatunk róla attól még létező probléma sokaknál, segítene talán többünknek, ha megírnánk hogyan lehet a betegen segíteni. Mik a tapasztalaitok, esetleg a kiút vagy az emberibb élethez recept, tanács.
A netet kiolvasom lassan, de nem sokkal lettem okosabb.
Gorombaság, rengeteg alvás /mintha egy szuszogó bútorral élnék/, sértődések és semmi normális kommunikáció. Ez kikésziti a másikat is, a környezetét.
Van megoldás? Nálunk ötödik éve tart, és egyre rosszabb.
Több dokinál volt, kap pár bogyót, és ha iszik rá, hát tegye, mit tehet a társa? Beszéljünk erről őszinén, ez nem szégyen, ez betegség, tétlenül nem nézhetjük a másik vegetálását.
Várom az ötleteket, tapasztalatokat.
Csak őszintén. Kösz.
B.
Sziasztok!
Én is egy oldalt ajánlanék, ahol segítséget kaphattok a problémával kapcsolatban, szakemberektől.
www.empatiakor.hu
Szia!
"társfüggőségen még sokat kell dolgoznom, hogy újra "normális" legyek."
és Te hogy csinálod,angolul most tanulok,nem fogom tudni elolvasni.
Köszi
Sziasztok.
Ajánlok egy oldalt angolul tudóknak:
www.soberrecovery.com
ezen belül is a fórumok közül a friends and family of alcoholics címűt.
Nekem sokat segített/segít, mert bár már nem élünk együtt, az élettársam alkoholizmusa miatt bennem szépen kifejlődött (vagy felszínre tört) társfüggőségen még sokat kell dolgoznom, hogy újra "normális" legyek.
Magamért. És a fiamért.
Sajnos mindenki csak önmagát tudja gyógyítani. Az alkoholista is és a társfüggő is.
SAKK-MATT?
JÓ JÁTÉK!JÁTSZMA!?!
én már nem sakkozom,és ez a jobb,sokkal jobb,mindkettőnknek!
Remeront és Frontint, Betaloc és májra valamit.
Ő is a sötétet szereti, de eszik.
Nem hány, ha ilyen lenne könnyebb lenne elküldeni/vinni valahova.
Tudod, ha éppen iszik és gyógyszer, eltompult, minden mindegy, ilyenkor ha tiszta, nem kell segítség, mert kibirja egyedül.
Sakk-matt.
Szia, jajjjjjjj, az nlc megint ujított, atyaég!!!!
Jézus milyen pofák ezek!
Egyformák ezek, többnyire.
Mármint a piások. Kedvesek amikor nem isznak, okosan levezetik minden hátrányát az alkoholizmusnak, és na mostantól másképpen élünk, aztán "csak" 1 pohár és vége, végünk.
Már szinte szó nélkül elfogadtam, néha lebuktattam, ha kötekedett, de a depi kicsinált.
Na ezt nem is láttam? Az internet semmilyen formában nem érdekli csak tv-t néz, kizárt, hogy fórumozna nem is olvas bele semmibe, bekapcsolni sem tudja a gépet.
Hidd el a konok nem én vagyok, aki eltitkolja ha dokihoz megy, ha vérvételre stb. azzal rettentő nehéz minden, ő bortalmasan zárkózott volt mindig és olyan konok mindenben, hogy az apám azt mondta rá, hogy ha vki konok az oké, de ha a falnak megy az hülye, pedig akkor még nem az italról volt szó és szerette őt.
A mai eszemmel tudom, sérülten "kaptam meg", a két tesó mellett mellőzve érezte magát, és ettől szenvedett, de semmit nem tett azért, hogy őt jobban szeressék, ezt velem is eljátsza a fiam és közte kész verseny van részéről, a FIAM szándékos volt, ő mondja így.
A fiam felnőtt, és szeretem őt, a férjemet, a kutyámat egyiket sem helyettesíti a másik, nem vagyok hülye.
Ő sérült, konok és függő genetikailag is.
Tudod, ez amit az ember itt ír, a jéghegy csúcsa, ezer dolog van amire nem tud és akar az ember kitérni.
szió!
Szia, kimondja amikor éppen leszokik, és ha vissza akkor kus van, és jól esik neki, na meg jön a dugi.
Le akar ő szokni az egészsége miatt is, és miattam is sőt az önbecsülése lassan nulla emiatt mert ha visszaesik akkor az is kudarc neki, úgy éli meg.
Rettentő nehéz ez, de én már azt nem bírom, ha iszik és bogyók, kókadt, álmos mindig és felpuffad az arca, rémes látni is.
Most hogy kb 1 hónapja nem iszik totál normális, jól néz ki, nyüzsgő stb.
Nincs akaratereje, anyám is eldöntötte sokszor, nem sikerült, feladta de él és 79 éves.
szia!!!
kár hogy nem a férje olvassa ezeket,és még mindig csak bienebaba akarja hogy változzon.
vajon hogyan lehetne rávenni a férjet hogy változtasson,segítséget kérjen,és menjen el AAba
"de nem tudom elvinni sehova"
és ha ő fórumozna?ha már nem megy el egyenlőre sehova,ő olvasgatná azokat amiket ajánlottunk?arra se képes?pl index fórum-mátol nem iszom,ott egymást segítették a leszokóban lévők,ott szembesülne,hogy ők is küzdöttek,küzdenek,és mondanának neki jótanácsokat.
csak kiváncsi lennék mit szed.
Igen oltári konokfejűek,és már tényleg szervileg is betegek,de csak a gyógyszer nem segít,mert mint mindenhol olvashatod,agyi kémiai folyamatok is szerepet játszanak az igaz,de az is,hogy az agy akaratközpontját támadja az alkohol,sokszor az ital utáni sóvárgás is megakadályozza az ivásban.
Nekünk csak Dudits módszere segített,ő valami külföldi módszert alkalmaz,van járóbeteg ellátása,és most indította a2.csoportos terápiáját januárban elérhető áron(sajnos mint a többi magán(Pl.Csernus)elég húzós áraik vannak).
A férjem tavaly olyan depi volt,hogy a sötét szoba,evés semmi,kommunikáció semmi,hányt,rossz volt látni.Veszekedés árán ment pszichiáterhez(prozac,anxion)majd később jutott el Duditshoz,heti 1x megy.
www.jozansag.hu
Szerintem ezt még érdemes elovasgatni,az ingyenes hírleveleket lekérni.
www.feluton.hu
ezt is sokan dicsérik,ezt is olvasgasd,itt is a minnesota módszert alkalmazzák,mint az AAban
Jól érted, a bogyók nélkül nem tud létezni. Ha iszik felpuffad és kóvályog, levert rémes látvány, de nem tudom elvinni sehova.
Most pár hete nem iszik, így a gyógyszerrel normális, májvédőt is szed, gyógyteák ő végletes, ilyenkor betart mindent elege lesz és semmi nem számít.
Nem tudom, hogyan érjem el nála hogy végleg ne igyon, iszonyatosan konok ember, büszke, befolyásolni nem lehet, csak "ajánlani" neki lehetőséget és vagy csinálja vagy nem, most hogy már beteg, emiatt szigorú vagyok, ha iszik megint, kemény leszek, mert nem akarom, hogy meghaljon. Együtt maradunk, ő ragaszkodik és én betegen már végképpen nem hagyom el, kivéve ha iszik mert akkor bizony kirakom, én nem asszisztálok egy lassú öngyilkossághoz, de ezt neki is mondtam.
Megmagyaráztam neki, hogy ilyet senkitől nem várhat el. A végén állok a sírjánál? Ez aztán" jövőkép" Lelkileg sem bírom, felpuffad ha iszik és gyógyszer na ezt nem, kikészülök, kinek jó az?!
Sok évig ivott, viseltem, de ezt nem vállalom, mert sokkolt amikor a topicot nyitottam.
Most normális, kérdés meddig.
Szia!
-a legelső és legfontosabb kérdés volt számomra tavaly"hogyan érjem el nála hogy belássa segítségre van szüksége,és segítséget kérjen"szerintem erre kapnál választ az AAban volt alkoholistáktól.
-a társfüggőségről ha olvasol,nem csak erről szól,és bizony ő is az
-és minden nap számít nektek,ahogy timae írja
-nálunk tavaly augusztusban az öngyilkosságát kellett megakadályozni,meg azon gondolkodtunk a fiammal,hogyan zárassuk be pszichiátriára,és ha akkor azt mondják,hogy normális lesz(ahogy most az)lehülyézem az illetőt,az biztos!
mondjuk az én esetem kiverné a biztosítékot mindenkinél,és egy kicsit más mint az átlag,de a lényeg,hogy még mindig nem késő tenned érte,és magadért,még ha nem is maradtok esetleg együtt.
Többször írtad már, hogy gyógyszert szed, depis, iszik.
Jól értem, hogy antidepresszánst szed és erre iszik? Ez még súlyosabb így. Alkoholfüggőség, gyógyszerfüggőség ...
Gondolom, hogy nehéz hatással lenned a párodra, de minden nap számít. Ne várj, ne várjatok.
Folyt. köv.
Ilyenkor nem "bútordarab", csak ha iszik és a gyógyszer, ettől akadtam ki, de nyilván türelmetlenebb is vagyok, ezt sem kalkulálja bele az ember, elmúlik a szerelem, még nálunk sokáig is tartott, mert hullámvölgyekkel persze de 15-20 évig kimondottan jó volt, és összetartoztunk, utána volt egy megcsalása, nekem műtétem, és az teljesen elrontott mindent. Ugyanis ez egy időben volt és rettentő ocsmány dolog. Akkor váltunk el, bár érdekes, nem rázott meg akkor, a gyógyulásom öröme elnyomta de hosszutávon ez a bélyegét rányomta.
Nem jellemek ők, többnyire, hat a tudatra ezt tudjuk, a korlátokat kitágítja, mármint az ital és máig nem tudom, minek közölte velem a csalást a műtét előtt, ma már tagad mindent.
Nem találtam jobb társat, pedig kerestem, nősek voltak, ittak stb.
A békülés után jobb volt én is kiszórakoztam magam, ő aranyos volt és jött a depi, ami miatt újból megértő és türelmes voltam, de 5 év baromi sok!!!
Na az előbb kb. ez szállt el. Legalább képben vagy, nem csak félig.