Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Bálint gazda a Fórumon
Létrehozva: 2011. augusztus 18. 13:34
Kedves fórumozók!
Lassan vége a nyárnak, és készülődhetünk az őszi kerti munkálatokra - hogy pontosan mikre és hogyan, arról kérdezzétek a legilletékesebbet, mindannyiunk Bálint gazdáját: Dr. Bálint György kertészmérnököt!
Dr. Bálint György augusztus 22-én, hétfőn délután 1 és 2 között válaszol a kérdéseitekre a Fórumon!
Lejárt az egy órás idő, amíg Gyuri bácsitól, mindannyiunk Bálint gazdájától, Dr. Bálint Györgytől kérdezhettetek.
De nem kell elbúcsúznotok tőle, mert a közeli jövőben jelenik meg - éppen a Sanoma kiadásában - könyvének új kiadása, a Szívügyünk, a kert címmel, ott további hasznos információkat találhattok.
Minden jót!
Adrián
Kedves Ildikó!
Minden jóban van valami rossz is. A komposzt önmagában nagyon hasznos dolog, de a pajorok rendkívül kártékonyak, és ezért csak üdvözölni tudom azt a szándékát, hogy a pajoroktól meg kíván szabadulni.
Az utóbbi évben megjelent rendelet a talajfertőtlenítő szerek jelentős részét kiiktatta, ennek ellenére azonban vannak az üzletben is kapható és legálisan használható talajfertőtlenítő szerek, amelyek a pajorokat tökéletesen elpusztítják. Ezeket kellene a komposzt anyagába bekeverni és a pajorok elpusztuása néhány nap alatt bekövetkezik.
A komposztot azonban rendszeresen keverni kell, mert a növényi hulladékok korhadásához oxigénre van szükség, ezt pedig csak a komposzt anyagának rendszeres keverésével lehet elérni.
Örülök annak, hogy komposzt készítésével foglalkozik, mert ez lehetővé teszi, hogy ne kelljen vásárolnia szerves trágyát, hanem a komposzttal, és az ezt kiegészítő műtrágyával a növényeinek a tápanyagszükségletét teljes mértékben tudja biztosítani.
Az erősen agyagos talajok természete az, hogy szárazon szinte megművelhetetlenül kemények, darabosak lesznek.
Az ilyen talajokat termékennyé lehet tenni talajlazító anyagok bekeverésével. Ezek közül a legegyszerűbb és a legkönnyebben hozzáférhető a folyami homok, amely fellazítja és levegőssé teszi a talajt.
Ugyancsak alkalmas erre a célra a tőzeg is, amelynek az az előne a homokkal szemben, hogy fokozza a talaj víztartóképességét és az elbombló tőzeg szerves anyaggal is dúsítja az agyagtalajt. Ezért bár az utóbbi megoldás költségesebb, mégis inkább a tőzeg bekeverését ajánlom, mert az jobb és több eredményt fog nyújtani a vetemények fejlődésében, mint a homok használata.
Lehet erre a célra házilag készített komposztot is hasznélni, de ebből többet és a talaj összetételének megfelelő szerkezetű komposztot kell választani.
A komposztot 20-25 centi mélyen kell bekeverni a talajba, tehát abba a talajrétegbe, ahol a termelt zöldségfélék és virágok gyökerének a zöme helyezkedik el.
Minden díszbokor szinte egymástól eltérő metszési módszert igényel. Az általános szabály azonban az, hogy a koratavasszal virágzó díszbokrokat elvirágzás után, tehát a nyár elején kell megmetszeni, a később virágzókat pedig koratavasszal, rügyfakadás előtt.
Ugyancsak általános szabály az is, hogy a megmetszett vesszők azok erősebben nőnek, mint azok, amelyek teljes hosszukban maradtak meg. Ezért a metszésnél arra kell törekedni, hogy a bokrok tövéből előtörő hajtásokat megritkítsuk, és csak annyitr hagyjunk meg melőlük, amennyi a kedvező helyzet kialakulásához feltétlenül szükséges.
Érdekes megfigyelés, amelyet írt, hogy a bokorsor az alsó részén túlságosan sűrűnek, felül pedig ritkának látszik. Ez azonban olyan természeti törvényszerűség, amelyet el kell fogadni, és nem szabad erőszakosan megváltoztatni, mert a növények természete az, hogy a talajközeli részek mindig tömöttebbek, a magasabban állók pedig majd a további években fognak hasonlóak lenni.
Csatlakozom az előttem szólókhoz, én is nagyon örülök, hogy felgyógyult.
Kérdésem az lenne, hogy a múlt héten a kutyának sikerült letörnie tőből egy ágat a magnólia kettő ágából. Érdemes a letört ágat valahogyan hajtatni? Lehetséges, hogy tőről hajt majd, ahol az ág eltört?
Köszönöm a szívélyes üdvözletet és önöknek is jó egészséget és sikeres kertészkedést kívánok!
A gomosodást csak rendszeres talajműveléssel, a gyomok kihúzásával, illetőleg kapálással lehet megakadályozni. Tudom, hogy ez idős korban már sokszor nehezen teljesíthető, de enélkül eredményes kertészkedést lehetetlen folytatni. A gyomok rendkívül sok nedvességet, tápanyagot fogyasztanak el, helyet vesznek el a termelt növényektől, sőt: sok esetben köztes gazdái a termelt növények betegségeinek és kártevőinek, ezért a kertészkedés alapvető feltétele a gyomok elleni folyamatos és alapos küzdelem.
A füvesítés legjobb időpontja éppen most következik el.
A szép pázsit létesítésének előfeltétele, hogy a talajt 25-30 centiméter vastagságban alaposan megmunkáljuk, és ezt a talajréteget elegendő tápanyaggal lássuk el, amely érett istállótrágya, feljavított komposzt vagy szárított marhatrágya alkalmazásával érhető el.
Ha a talajt apró morzsásan jól elékészítette, akkor következik a gyomosodás elleni előzetes védekezés, amely totális gyomirtószer kiöntözésével vagy kipermetezésével kezdődik. Erre a célra a Glialka nevű gyomirtószer a legalkalmasabb és az üzletekben ez szerezhető be.
A kipermetezés után 10-12 nappal a kicsírázott és kikelt gyomnövények sárgulni kezdenek és néhány nap múlva elpusztulnak. Csak ekkor kerülhet sor a fűmag elvetésére, amelyre négyzetméterenként 30-35 gramm fűmagot használjon. Ha a vetésben nincs gyakorlata, akkor azt ajánlom, hogy a járdán vagy teraszon jelöljön ki egy négyzetméteres területet, mérjen le 30 gramm fűmagot, és ezt szórja el egyenletesen a kijelölt próbaterületen. A vetést az így szerzett tapasztalat alapján kell elvégezni, azzal a finomítással, hogy a terület szélén a gyakrabban taposott, jobban igénybe vett területeken egy kicsit több, a kevésbé látogatott helyeken pedig kicsit kevesebb vetőmagot is elegendő kiszórni.
A fűmag csak akkor csírázik, ha nyirkos talajba kerül, és a talajmorzsák alaposan körülveszik a magot - ezért az elvetett fűmagot gereblyével be kell munkálni a talajba, ezt követően pedig a talajt meg kell hengerezni, vagy henger hiányában lapátnak a fonákával le kell döngölni. Ez után már csak arra lesz szükség, hogy az őszi időszakban állandóan nyirkosan tartsa a talajt, tehát ha nem esik az eső, akkor naponta egyszer vagy kétszer öntözze meg a fűmagvetést, de törekedjék arra, hogy víztócsák ne álljanak össze.
A fűmag 10-12 nap alatt csírázik, és 3 hét alatt már az új gyep ki fog zöldülni, sőt: az őszi hideg idők beállta előtt már le is kell nyírni. Az első nyírásnál ügyeljen arra, hogy legaláb 4-5 cm magas tarló maradjon vissza, mert ha mélyebben nyírja a pázsitot, akkor az a tél folyamán könnyebben kifagy, illetőleg kiszárad.
Nem ön az egyetlen, aki azzal a panasszal él, hogy a drága pénzen vásárolt vetőmagjából nem a megfelelő növény fejlődött.
Az én szomszédassznyom is éppen tegnap hozott át hozzám egy kosárka uborkát, amely csupa apró, gömbölyű vagy tojásalakú uborkából állt. Szegény el volt keseredve, hogy valamivel megmérgezte a növényeit, amelyek ezt ilyen korcs gyümölcsökkel viszonozták.
Nem ön a hibás tehát a cukkini és a pattiszon rossz növekedésében, hanem a nem megfelelő vetőmag. Ami engem illet eddig is, és ez után is küzdeni fogok a vetőmagot termelő és forgalmazó cégekkel, hogy megbízhatóbb és örömet hozó gyümölcsöket termő magvakat hozzanak forgalomba. Ez szigorúbb ellenőrzést követel a vetőmagtermelőknél és a kereskedknél is - én remélem, hogy az ön véleményének és az én igyekezetemnek is meglesz a méltó eredménye.
Köszönöm a jókívánságokat és a továbbiakban is igyekezni fogok az olvasók és az érdeklődők kérdéseire válaszokat adni.
Önnek is és kertbarát ismerőseinek sok örömöt kívánok a kertjeik ápolásához!
Nem akarom válasz nélkül hagyni azt a kérdését, hogy milyen virágokat ültessen a kertjébe.
Erre azonban a helyi körülmények ismerete nélkül nem tudok konkrét választ adni, de azt javaslom, hogy tanulmányozza a rendelkezésre álló szakkönyveket, olvassa a Nők Lapja Cafét és szerezzen be katalógusokat, amelyek alapján a hosszú téli estéken össze tudja állítani azt a növéyvilágot, amely az ön igényeinek a legjobban megfelel.
Leveléből nem tűnik ki egyértelműen, hogy mi okozza a növények fejlődésének a visszamaradását.
Én leginkább arra gyanakszom, hogy kertjének a szeretett növényei nem jutnak elegendő vízhez. A nálunk szokásos szárazságokat különösen a délebbi országokból származó növények nehezen viselik el, ezért ezeket szinte minden nap öntözni kell.
A tuják barnulását viszont nem a vízhiány idézi elő, hanem annak ellenére, hogy ön nem lát rajta kártevőt, mégis valószínűleg a levéltetvek vagy a tripszek (ezek a levéltetvekhez hasonló, de más természetű kártveők) idézik elő.
A levéltetvek fertőzésének jellemző tünete, hogy a hajtásoknak az alsó részén levő tűlevelek barnulnak meg, és a hajtás csúcsa egészséges. Ha ezt a tünetet tapasztalja, akkor szükség van a permetezésre, amelyre a Decis nevű rovarölőszer 0,1 %-os oldatát javaslom.
A leander nagyon kedves és egész nyáron virágzó növény, amellyel érdemes gondosan foglalkozni.
Előfordul, hogy a leander virágait a levéltetvek megtámadják. Ezt elég nehéz észrvenenni, de ha alaposan megnézi a virágot, és a szirmait szétválasztja, akkor azoknak a tövében megláthatja a zöld, vagy szürke 1 mm nagyságú levéltetveket. Ebben az esetben a leanderbokrot alaposan meg kell permetezni rovarölő szerrel, amelyek közül a kiskertekben is engedélyezett Decis vagy a Chinetrin nevű rovarölő szer használatát javaslom.
Jó módszer a tetűvel fertőzött virágzó hajtáoknak a visszavágása is ebben az időben, mert a telelőbe készülő leanderbokrokat amúgy is vissza kell metszeni.
A rododendron évente egyszer, április végén-május elején virágzik. Akkor azonban gyönyörű a virágpompája, ezért olyan kertekbe érdemes ültetni, ahol a talaj nem tartalmaz meszet. A meszes-lúgos talajokon a rododenron csak nagyon gondos ápolás mellett hajlandó megmaradni, egyébként a levelei sárgulnak, lehullanak és a növény nagyon bánatos képet mutat. Általános szabály az, hogy mindenütt azokat a növényeket kellene ültetni, amelyek az adott körülményeket kedvelik, mert a számukra kedvezőtlen feltételek között a növények sokszor még a legszakszerűbb gondozás mellett is elpusztulnak.
Kedves Gyuri Bácsi!
először én is szeretném kifejezni örömömet,hogy sikerült meggyógyulnia a baleset után.további jó egészséget és hosszú életet kivánok szeretettel!
a kérdésem a következő lenne: jó pár éve kaptam egy koktélparadicsom tövet,amiből mára már egy egész kis erdő alakult ki a kertben.fantasztikusan édesek a pici termések.viszont kezelhetetlenek a tövek.próbáltuk karózni,de akkor is ágas-bogas lett a végeredmény,úgy futnak,mintha húzná valami őket.
azt olvastam,hogy ezt a fajtát nem kell ritkitani.viszont valamit kellene velük kezdeni,mert hatalmas területet elfoglal akár 1-2 tő is.
köszönöm szépen:tipy
Nagyon sok embert foglalkoztató kérdést vetett fel, mert a kertészkedők jelentős része ültet a kertjébe paradicsomot.
Akinek a paradicsommal kapcsolatban tapasztalatai vannak, az tudja, hogy a fitoftóra nevű gombabetegség előszeretettel megtámadja a paradicsomtöveket. Ezért nem győzöm hangoztatni, hogy április végén, május elején, amikor a jól fejlett paradicsompalántákat kiültetik, azonnal és késlekedés nélkül meg kell permetezni jó alaposan a paradicsompalántákat bordói lével. Ez annyiban kapcsolatos az ön kérdésébek a második részével, hogy a bordói lé hatóanyaga a rézgálic (réz-karbonát), amelynek a réztartalma valóban ellenállóvá teszi a paradicsomot a fitoftóra fertőzésével szemben.
A rézdrót-módszer azonban teljességgel hatástalan. A növények ugyanis nem képesek elemi rezet felvenni, csak a réz-karbonátot, illetve az ehhez hasonló vegyületeket. Ne kísérletezzen tehát ezzel a módszerrel, hanem tessék vásárolni bordói levet és 1 százalékos oldattal permetezze meg a paradicsompalántákat.
Ha az időjárás csapadékosra fordul májusban, ami nálunk gyakran előfordul, akkor a permetezést kéthetenként mindaddig meg kell ismételni, amíg az első paradicsomgyümölcsök a bokron megjelennek.
Köszönöm szíves érdeklődését és közlöm, hogy most már munkaképes vagyok, amit az is bizonyít, hogy most az ön kérdéseire készségesen és ha lehet, részletesen válaszolok.
Az első kérdés az öreg gyümölcsfákkal kapcsolatos.
Az a javaslatom, hogy nagyon becsülje meg az öreg gyümölcsfákat - egyrészt ezek sokat és jó minőségű gyümölcsöt képesek teremni, esetleg olyat, ami most nincs a közforgalomban.
Csak példaképpen mondom, hogy az elmúlt hetekben valaki hozott nekem csörgőalmát. Ennek az a tulajdonsága, hogy ha az ember a füléhez emeli és megrázza, akkor a benne levő érett magok csörgő hangot adnak ki. Na, ilyen almafajtát a faiskolák ma nem állítanak elő.
Azt tanácsolnám önnek, hogy ha nincs olyan közeli ismerettége, aki tanácsokat tudna önnek adni, akkor kölcsönözze ki a könyvtárból Bálint György: Gyümölcsöskert című könyvét, amely önálló fejezetként tárgyalja az öreg gyümölcsfák rendbehozását.
Az őszi hónapokra mindenesetre azt ajánlom, hogy tessék a gyümölcsfák száraz ágait tőből levágni, és ha túl sűrűn állnak az ágak, gallyak és vesszők, akkor azokat ritkítsa meg. Ha ez megtörtént, akkor permetezze meg a fákat 1 százalékos bordói lével, amely minden szaküzletben megvásárolható. Ennek semmiféle környezeti ártalma nincs, és akár a biokertekben is engedélyezett és szívesen használt, igen jó hatású növényvédőszer, amely szinte valamennyi gombakártevő ellen hatékony.
Tavasszal újra neki kell majd látni az öreg gyümölcsfák gondozásának, de erről jobb lesz majd későb önt tájékoztatnom.
Ami a leanderbokrokat illeti: ezek mediterrán növények, amelyek a nálunk szokásos zord téli hidegeket a szabadban nem viselik el. Ezért az ősz beálltával a leanderbokrokat kissé vissza kell metszeni, és amennyiben a evelek fonákján levéltetű vagy pajzstetű fertőzést tapasztal (ezeket 1 mm-es kerek fehéres szürke foltok formájában fedezheti fel), akkor permetezze meg Decis nevű rovarölőszer 0,1 százalékos oldatával. A permetezés hatékonyságának fokozása céljából keverjen a permetlébe tapadást fokozó szert is, amely különböző neveken a szakboltokban kapható.
A kerti virágok többsége nem viseli el a téli fagyokat, ezért védett fagymentes helyen kell átteleltetni őket. Például a mskátlikat, fuksziákat és sok más egyéb nagyon kedvelt, nyáron virágzó növényt. Természetesen öntözésre it is szükség van, de mértékletesen. Vagyis arra kell ügyelni, hogy a növény földlabdája ne száradjon ki, de ne is álljon a pangó vízben. Ez azt jelenti, hogy átlagos körülmények között 2-3 hetente kell a növényeket megöntözni. Közben a téli hónapokban a száraz leveleket és az elszáradt hajtásokat távolítsa el, mert ezek sokféle betegséget és kártevőt terjeszthetnek el.
Kedves Bálint gazda!
Nagyon örülök, hogy felépült!
Kérésem a következő lenne: gyönyörű szép őszibarackfánkon óriási, egészséges gyümölcsök termettek. A fa nem tetves, rendszeresen permetezzük. Azt vettük észre, hogy a fára hangyák másznak fel, rámennek a barackokra, kikezdik -és ott elkezd rothadni a gyümölcs.
Mi lehet az, ami vonzza a hangyákat? Mint már említettem nem tetves a fa. (Mécgás folyás sincs rajta.)
Válaszát köszönöm.
Üdvözlettel: Zsuzsa
Köszönöm szépen a jókívánságot, kereken egy fél évvel ezelőtt voltam elszenvedője egy súlyos közúti balesetnek, de az orvosok és feleségem, meg családom többi tagjának segítségével sikerült talpra állnom és most már szeretném a szép őszi napokat teljes munkakészséggel szolgálni.
Kedves fórumozók!
Örömmel tettem eleget annak a szívélyes felkérésnek, hogy válaszoljak a fórumozók kérdéseire. Természetesen én eslsőrorban a kertészetről, de hasonló módon az agrárium bármelyik ágáról tudok a kérdésekre válaszolni.
Őszintén megígérhetem máris, hogy ha valamire nem tudok biztos választ adni, akkor utánanézek, és valamiképpen pótlólag válaszolunk a kérdésekre. Ez ritkán szokott előfordulni, de őszintén szólva én nagyon örülök azoknak a kérdéseknek, amikre nem tudok válaszolni, mert azoknak a megoldására specialistákkal való beszélgetés során az én ismereteim bővülnek.
Nagyon remélem, hogy hasznosan fogjuk eltölteni az előttünk álló egy órás időt!
Drága Gyuri Bácsi!
Én kérdeztem a golgotavirágról!
Ma délután ismét három bimbót találtunk rajta!
Lehet, hogy csak nagyon ritkán virágzik???
Ennek is nagyon tudunk örülni, kék-fehér fajta virágú , meseszép!
Jó egészséget kívánok!
Ha mégis Agárdon jár, szívesen megmutatjuk, közel vagyunk az Ön volt szálláshelyéhez.
Szeretettel:Éva.
Tisztelt Báling Gazda!
Én is jó egészséget kívánva tértem be a fórumba, mellékelve két kérdést is.....remélem tud nekem segíteni, mert nagyon fontos ám.
Egyik a Vérborbolyával kapcsolatos....mert hogy volt nekem egy csodálatos bokor ami hatalmasra megnőlt, és idén tele volt sárga virágokkal...de egyszer csak a levelek, szárak el kezdtek száradni...lehet lekötöztöm az ágakat ezzel tettem rosszat neki? Vagy valami elrágta? Igaz próbáltam a tövéből kiásni, lehet akkor bolygattam meg.
Én akkor úgy döntöttem, mivel úgy is rossz helyen van, hisz szúrós tüskéi vannak és éppen elmúlóban volt hirtelenjében, hogy átültetem...na azóta egy levélke sincs rajta, hát lehet nem élte túl...nem vágtam vissza.
Kérdés: vissza kéne vágnom tövig? És van még esély rá, hogy megmarad vajon?
Másik kérdésem a mai nappal kapcsolatos...vettem mulcsot és egy kertrészt leterítettem vele, alatta nincs fólia...és ma azt látom, hogy nem hogy a pernye nől ki alóla, közte mindenhol, még valami gombás képződés is van...láttam már valakinél ilyen fotót, valami penészgomba lehet, olyan kerek forma, kimagasodik a mulcson...szétszedtem, nem volt benne semmi..fotót nem tudok hát mellékelni...mit lehet ellene tenni és mitől alakult ki vajon a mulcson?
Szeretnék máshová is teríteni a mulcsból jövőre, nem szeretnék így járni.....és lehet vastagabban kéne, hogy a pernye ne jöjjön elő?
Harmadik kérdés: a pernye ellen, ami vékonyszálú fű, és a föld alatt terjed, mit lehet tenni, mert kiásni és kihúzni képtelenség, viszont így a virágágyásokba keveredik folyton.
A válaszokat előre is nagyon szépen köszönöm és várom.
És további jó egészséget kívánok!
Kedves Gyuri bácsi!
Nagyon örülök,hogy felépült és aktívan részt vesz segítségével az életünk ben.További sok boldogságot kívánok.
Szoktam olvasni Bálint Gazda honlapját is,igaz nem regisztráltam ott,mert így is választ szoktam kapni. A tavalyi nagy árvíz minket is ért,ezért szeretném kérdezni,hogy a törpe barckfáink az idén minden termést lehullatták,hogyan kezeljem őket,ősszel permeteznem kell valami más szerrel is?Táp anyagot?Egyébként csodálatos a természet,mert szinte mindenünk a kertben megújult idén tavasszal az is előbújt,amiről azt hittük befúlt a földbe,tavaly nem hajtott ki.
Kedves Gyuri Bácsi!
Örülünk, hogy teljesen sikerült meggyógyulnia!
Régen láttuk Önt Agárdon!
Kérdésem:
Idén vásároltunk kertészetből két golgotavirágot.
Az egyik három, a másik egyetlen virágot hozott.
Szép, teljesen egészséges mindkét növény.
Hetente tápot kaptak, harsogóak, szépek, épek.
Hogyan lehetne őket virágzásra serkenteni?
Délelőtti napot kapnak.
Tisztelettel:Éva.
Kedves Bálint gazda!
Nagyon örülök, hogy felépült! S remélem tud segíteni, hogy egy fiatal kedves cseresznyefám is rendbe jöjjön. Az 5-6 éves fa idén nagyon kevés, de gyönyörű egészséges cseresznyét hozott, ez még nem lenne gond, de idén levele is alig van, s ami van, az is nagyon kedvetlenül lóg rajta. Az egész fa színtelen, s elképzelni se tudom mi baja lehet. Nem tűnik tűzhalálnak... de azért aggasztóan néz ki szegényem. Kérem segítsen. Mi lehet a baja? Mit tehetnék érte?
Válaszát előre is köszönöm!
Jó szüretet!
Üdvözlettel:
Vanda
Kedves Bálint gazda! Nagyon örülök, hogy itt van a fórumon, és jó egészséget kívánok!
A kérdésem a következő lenne:
A kerítésünk mellett a kert előző gazdája tujasort telepített, ami az évek folyamán nagyon magasra és szélesre nőtt. Szeretnénk megnyírni, de félünk, hogy ha teljesen lenyírjuk, csak a kopasz belső ágakat fogjuk látni. Hogyan kellene a tujákat folyamatosan úgy nyírni, hogy végül olyan szép, tömör, de zöld kerítést kapjunk? Egyáltalán van rá esély, ha az elmúlt 10 évben biztos, hogy nem foglalkozott vele senki? Vagy érdemesebb lenne az egészet kivágni, és új fákat telepíteni?
Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Bálint gazda!
Öömmel látom, hogy töretlen lendülettel tér vissza, hogy továbbra is hasznos tanácsokkal segítse kertéskedésünket.
Kedves Bálint Gazda!
Örülök hogy felépült, és ilyen aktív, hogy még nekünk is segít a gondjainkat megoldani.
A komposztommal vagyok gondban kicsit, mert ősz óta van egy kb. 2x2 m-es lombtárolónk, amibe leveleket, füvet teszünk. A tetejét forgatni szoktam, mert nagy mennyiségű fű kerül néha bele, de legutóbb mélyebbre nyúltam az ásóvillával, és hemzsegtek a hatalmas pajorok.
Mit tegyek, hogy ne tenyésszem a cserebogarakat? Tudom vidéken a tyúkok megoldják a kérdést, de itt Pesten ez nehézkesebb. Egy ismerősöm szerint rózsabogarak is lehetnek. Erről nem sokat tudok, hogy mennyire kártékonyak azok. Kérem mondja el mi a teendőm, hagyjam-e benne vagy valahogy rostáljam-e ki őket?
Köszönöm válaszát előre is.
Ildikó
Kedves Bálint gazda!
Nagyon örültem, amikor megláttam, hogy Ön lesz a fórum vendége.
Szívből örülök, hogy felépült.
Jó egészséget kívánok!
Tisztelt Bálint György !
Őszintén csodálom azt a tudást, és tapasztalatot amit az évek során elsajátított.
Ez a tudás mindennél többet ér , a természet csodáival együtt érezni és mindenre tudni a választ, ez számomra az igazán értékes.
Kívánok nagyon jó egészséget, további javulást és boldog éveket!
Szeretettel: "varrólány"
Kedves Gyuri bácsi!
Elnezest kerek, eszembe jutott meg egy fontos dolog!
A kertemben van egy kis vetemenyes es a föld borzasztoan kemeny,kérges.Annyira,hogy a petrezselyem,kapor ki sem tud bujni.A szomszedom is erre panaszkodik.Ha megkapalom eleg,ha jön egy kis esö es maris olyan,mint a beton.
Lehet ezen valahogyan segiteni?
Azt hallottam,hogy komposzttal kell feljavitani,de mikor es mennyire melyen?
Köszönöm szepen a segitseget!
Heö
Tisztelt Gyuri bacsi,
en azt szeretnem megtudni, hogyan kell bokrokat ugy vagni, hogy necsak hosszaban hanem szeltebe is növekedjenek?
Es meg egy kerdes.
Tavaly visszavagtam jo par növenyemet a kertben (több fajta van), s bar iden tavasszal mindegyik kizöldült most megis nagyon latszik, hogy az uj hajtasok joval magasabbra nönek, migl a levagott ugy nem nö. Igy lent teljesen sötet es atlathatatlan a struktura, de fent transzparens es gyer.Ezt hogyan lehetne kivedeni?
Elöre is köszönöm valaszat es jo egeszseget kivanok!
S.
Tisztelt Bálint Gazda !
Mindenekelőtt örömmel látom, hogy a balesetéből hála Istennek felgyógyult.
Van egy 150 n égyszögöles kertünk, ami egyre jobban tele lesz gazzal. Van benne egy kevés rózsafa, kis paprika stb. és gyümölcsfák.
Mivel már idősek vagyunk, nem tudjuk rendben tartani, igy kérdezném, hogy milyen gyomirtót ajánl, hogy füvesiteni lehessen, és a virágok se menjenek tönkre ?
Kutyáink és macskáink is vannak, őket nagyon szeretjük.
További nagyon jó egészséget kivánok !
Margó
Kedves Bálint Gazda, mielőbbi teljes gyógyulást kívánok! Rendszeres olvasója vagyok a honlapjának, ott mindent megtalálok, amit keresek. Jó egészséget és sok erőt kívánok további munkájához!Drága Gyuri Bácsi!
először is nagyon örülök,hogy sikeresen meggyógyult a baleset után!egy ország szoritott,hogy minden jóra forduljon.
a kérdésem a következő lenne: a kertben cukkini és patiszon is van ültetve.az egyik bokor úgy tűnik "megbolondult",mert nagyon érdekes kis gubicsokat terem,ami zöld szinű és se nem cukkini,se nem patiszon.mi lehet ez a ki "mutáns"?
nagyon jó egészséget kivánok,sok sok szeretettel:selyemke
Gyuri bácsi, nagyon szeretem Önt, nagyon klassz :)
örülök, hogy hamar rendbe jött a baleset után, kívánok további jó egészséget, és még sok tapasztalat átadást :)
Tisztelt Bálint Gazda!
Tavaly költöztünk új kertes házba, a talaj erősen meszes, ennek ellenére sok szép növényt örököltünk. Szinte burjánzanak a tiszafák és a fenyők, van sok tuja, azok már kevésbé dúsak, sőt, most több is elkezdett erősen rozsdásodni és ritkulni. Mit lehet tenni ez ellen? Egészen nagyok is vannak köztük, mi történhetett velük pont most? Semmiféle kártevőt nem látok...
Mivel szívesen műveljük a kertet, mit tanácsol, milyen dísznövényeket ültessünk a meszes talajba? (Hozattunk több kocsi "termőföldet" is, de ez tényleg csak a felszínen van.) Azt már észrevettem, hogy a szárazságtűrő növények vannak meg jól, a konyhakertemben a locsolás ellenére haldoklik a bazsalikom, a saláta, a zeller, de pl. hatalmasra nőtt a rozmaring, a zsálya, a levendula...
Nagyon köszönöm válaszát előre is!
Üdvözlettel:
Éva
Kedves Bálint Gazda!
Napos teraszon tartok többféle mediterrán növényt is. A leandereim nagyon fiatalok, de gyönyörűek, és állandóan virágzanak. Az egyiken, egy dupla sötét rózsaszínűn annyi virág van, hogy lehajlanak vékonyka ágai a súlytól (több helyen rögzítettem már), és megfigyeltem, hogy szinte minden második előbb elszárad még bimbóként, minthogy kivirágozna. naponta 10-20 elszáradt bimbót szedek le. Először azt hittem, kezd pusztulni, de ez történik már 2 hónapja... A rododendron viszont a nyár elején egyszer teljesen virágba borult, 2-3 hétig gyönyörű volt, azóta viszont egyetlen bimbó sincs rajta, de a levélzete látványosan fejlődik. Tényleg csak egyszer virágzik évente?
A növényeket naponta bőven locsolom és 2 hetente ú.n. mediterrán virágtápoldatozom, illetve annál, amelyiken túl sok virág van, beszüntettem. Mit kéne velük tennem?
Válaszát előre is köszönöm!
Kedves Bálint Gazda!
Mióta kertművelésre adtam a fejem rendszeres és lelkes olvasója vagyok a honlapjának. Rengeteg remek tanácsot és ötletet kaptam eddig.
A kérdésem a paradicsom fitoftórás megbetegedésével kapcsolatos lenne. Igyekszünk a kertünkben minél kevesebb vegyszert használni, így nem permetezünk, csak ha nagyon muszáj. Az összes paradicsomunk megkapta a betegséget és lassan de biztosan mind a 60 tő tönkrement. A környékbeli gazdák ugyanígy jártak, függetlenül attól, hogy permeteztek-e megelőzésként vagy sem.
Olvastam egy módszert, miszerint a paradicsom tövébe rézdrótot szúrva megelőzhető a betegség (sőt állítólag minden gombás betegség), mivel a drótból kioldódó réz folyamatos védelemmel látja el a növényt.
Vajon ez működik a gyakorlatban is? És ha igen, a fogyasztó számára nem mérgező?
Előre is köszönöm megtisztelő válaszát!
Jó egészséget és sok erőt kívánok további munkájához!
Kedves Gyuri bácsi!
En is teljes felepüles es egeszseget kivanok!!!!!!!!
Nagy kertem van es tele van regi gyümölcsfakkal (almak,cseresznye,körte),mi csak 2 eve lakunk itt es nagyon el vannak hanyagolva a fak.Tavaly nem termett semmi,iden rengeteg gyümölcs van,de a fele mar ugy esik le a farol,hogy félérett es rossz.Szeretnem egy kicsit rendbehozni öket,de fogalmam nincs mikor (ösz?) es hogyan?Nem szeretnek nekiesni,mert kar lenne ertük,ha azert pusztulnanak ki,mert hozza nem ertö tönkretette öket.:-(
A masik kerdesem: eddig barmit csinaltam,minden oleanderem (leander?) elpusztult..a nyarat kibirtak es telen mindig elpusztultak.Ugyanigy a muskatlik (pincenk van,sötet,hüvös,de fagymentes).Hogyan teleltessem a viragokat,hogy tuleljek a telet?Kell öket locsolni?Ha igen,mennyit?Mikor kell öket levinni a pincebe?
Nagyon szepen köszönöm a valaszat!
Tisztelettel:Heö