Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Waldorf negativ oldala
Torolt_felhasznalo_913021
Létrehozva: 2012. május 10. 18:44
Sziasztok!
A Waldorf-oktatasrol csak pozitivumokat hallottam es olvastam ezidaig. Mivel fontos dontes elott allunk, szeretnem alaposan korbejarni a temat.
Ezert olyanok velemenyere vagyok kivancsi, akik barmilyen negativumot tapasztaltak/nak ebben az alternativ oktatasi rendszerben.
Nem szeretnenk addig donteni, amig csak csupa szep es jot hallunk errol az iskolarendszerrol, mert az ugye tul szep, hogy igaz legyen.
Johetnek pro velemenyek is, de a kontra jobban erdekelne!!!
Koszonom!
Madison
Meglepődve olvasom a hozzászólásokat. Úgy tűnik a PR-ja még mindig jobb ennek a "módszernek"....
A "vallássosság" mindenhol jelen van. Ovi beíratás, szeptember 2. hét : miért nem akar a gyerek hittanra járni???...
Talán mert azt se tudom milyen vallás, heti hányszor, pap-nem pap tartja, jó lenne személyesen látni, aki át akarja mosni a gyerekem agyát...
Én a Kispesti Waldorf Iskolába jártam. Az osztályfőnököm Hegedűs Bea volt, sokszor elkért tesiről és egyéb órákról és ilyenkor elmagyarázta nekem mekkora szar ember vagyok. Általános iskoláról beszélünk... Nagyon nyomasztó volt, később megtudtam, hogy a szüleimtől pénzt akart kicsalni valószínüleg ezért szállt rám. Anyám később elmesélte, hogy Bea férje azt mondta Jézus szól hozzá és azt mondta neki, hogy a családomnak pénzt kéne adományoznia az iskolának. Ez így hihhetetlenül hangzik, de sajnos igaz. Nekem pokol volt az életem a abban a Waldorfban, de aztán jártam másikba és az jó volt. Szerintem a Kispesti Waldorf az botrányos hely, cikkeket is írtak arról, mekkora szektásodás és kirekesztés megy ott.
Szia!
Írtam a tapasztalatunkról a blogomon, ajánlom mindenki figyelmébe, akit érint a Waldorfos téma. Remélem, hasznát veszitek.
Itt tudjátok elolvasni.
Üdv,
Hollin
Igazad van.
Írnál erről részletesebben? Milyen szellemi befolyásolásról van szó?
4 különböző Waldorf iskolába járattam a gyerekeimet. Egyértelműen tanító függő egy osztály minősége.
A legkirívóbb a Kispesti Waldorf volt, ahol a tanárok rettegtek az önjelölt diktátor vezetőtől. Aki saját bevallása szerint megtanulta a R. Steineri gondolatokat.
A mai napig rettegek attól a nőtől és tanáraitól, akik szellemi befolyással próbálnak foglalkozni délutánonként.
A többi W. iskolában inkább a szívekbe volt írva a pozitív teremtés eszméje.
Siman lehet, hogy a fiu szexualiatasat nem elfogado, netan homofob kornyezetnek lenyegesen tobb koze van a fiad tevelygeseihez, mint a waldorfnak.
"ÉRTELMETLEN, ÉRTELMETLEN, ÉRTELMETLEN. MINDEN. MINDEN. MINDEN. AMI WALDORF. Utálattal gondolok vissza mindenre. Most. Minden tanárra, majdnem minden szülőre, minden ötletre, minden ötlettelenségre, minden pénzkidobásra, minden közös, elvárt programra, minden szerencsétlenkedésre, minden erőltetett élethelyzetre."
Felnőtt ember létedre szerintem nem kéne így kirohannod valami ellen, amit annó helyesnek és jónak ítéltél meg, még ha láttad is néhány hibáját már akkor. Már hogy lenne értelmetlen, hiszen azon igyekeztetek, hogy közösséget kovácsoljatok?! A fiad azt látta, hogy a szüleinek fontosak az emberi értékek, és hogy ezért minden követ megmozgatnak, hogy türelemmel elviselik egy a mindennapjait kicsit döcögve élő, de élő! Waldorf-iskola "gyerekbetegségeit", hogy elviselik a többi hülye szülőt, és a tanárok hülyeségét (emberi oldalát) is... A fiad ráadásul gyerekként mindezt valószínűleg nem úgy élte meg, ahogy te, őneki az a felhőtlen, élményekben gazdag gyerekkora volt! Ő biztosan nem mondaná rá, hogy értelmetlen! Az más kérdés, hogy hetedikben történt valami, ami miatt el akart onnan jönni - hogy ehhez a waldorfos jellegnek van-e köze, azt egyelőre nem tudjuk, én valószínűsítem, hogy nem sok. (egyébként megnyugtatlak, tanári hülyeséggel én is találkoztam, nem egyszer, nem kétszer, még amúgy kifejezetten jó tanároknál is, és mi nem jártunk waldorfos suliba!)
"ÉRTELMETLEN, ÉRTELMETLEN, ÉRTELMETLEN. MINDEN. MINDEN. MINDEN. AMI WALDORF. Utálattal gondolok vissza mindenre. Most. Minden tanárra, majdnem minden szülőre, minden ötletre, minden ötlettelenségre, minden pénzkidobásra, minden közös, elvárt programra, minden szerencsétlenkedésre, minden erőltetett élethelyzetre.
És itt vagyok egy homokos, félénk, céltudatlan, szabályokat nem ismerő, szabályokat nem követő, Tv-t állandóan néző (pedig a pedagógia…………..), telefont állandóan szorongató, nem tanuló (de nagyon jó képességű), anyagfogyasztó, önző, életre nem képes, apját nem tisztelő, rendetlen, maga után el nem pakoló, kapcsolatokkal nem rendelkező (csak a virtuális világban létezőkkel), sportot feladó, zenélést feladó, ................. nagy fiammal.
Szerintetek??? Ez normális???"
Egyébként ne akadj ki, de ennek a nagy része normális, igen. Egy kamasznál ezek teljesen "normális" jelenségek. Manapság minden kamasz lóg a mobilon, és úgy tűnik sokszor, hogy félénk, céltudatlan, szabályokat nem ismerő, szabályokat nem követő, nem eleget tanuló, önző, életre nem képes, apját-anyját nem tisztelő, rendetlen, maga után el nem pakoló, kapcsolatokkal nem rendelkező lények "fészkelték be magukat hozzánk".
Sőt, a felnőttek régen is pont ilyennek látták a sihedereket, szóval sokkal rosszabb a helyzet, mint amit írsz, mert ez már évezredek óta így megy!!! Bizony!
Normális, hogy úgy tesz, mintha nem tisztelne téged, elvégre most van a leválási fázisban, amikor önállóvá kéne válniaa, pedig nem mondja meg senki neki, hogy ezt hogyan kell - persze, azt mondják, tanuljál, meg majd dolgoznod kell és pénzt keresni, de azt senki nem mondja meg, hogy hogyan csináld ezt az egészet úgy, hogy közben rátalálj önmagadra, a saját egyéniségedre, amitől igazán sikeres és hiteles lehetsz majd! Mert aki egy az egyben másol másokat, az ugyebár nem sikeres lesz, hanem egy klón.
Regényt kéne írnom, ha most itt rögtön mindenre választ akarnék neked találni, de zserintem inkább keresgélj kicsit a neten, hogy mégis hogyan viselkedik egy "normális" kamasz, és hogyan lehet kezelni ezeket a helyzeteket - megsúgom, a humor és a találékonyság jobb hozzáállás, mint a kétségbeesés és a hadakozás. Ugyanígy a nyitottság, a megértés és a konstruktív, segítő hozzáállás, a megfelelő lehetőségek megmutatása/felajánlása is jobb, mint a szigorú szabályok felemlegetése, az egyenketrecbe gyömöszkölni próbálás, a saját ideálképeink ráerőltetése.
A gyerekben úgyis él egy ideálkép, hogy mit szeretne elérni az életben, mégha nem is látja pontosan, hogyan, vagy még azt sem, hogy pontosan mit, de mivel egész életében jó példa volt előtte (egy többé kevésbé működő család, a családotok!) - ezért előbb-utóbb automatikusan vissza akar térni a jó útra, illeetve biztos vagyok benne, hogy most is szeretne, csak még nem látja a módját... És hidd el, igenis tisztel téged, és meg akar felelni neked, csak olyan nagy most a szakadék aközött, amit szeretne, és aközött, amire képes, hogy emiatt idegesíted őt a "tökéletességeddel", vagy azzal, hogy az orra alá dörgölöd az ő tökéletlenségét.
Sokkal többre mennél, ha elvinnéd pl. egy közös hétvégére és megmutatnád neki, hogy hogy is csinálod te jól a dolgokat (hogyan pecázol, hogyan kapálsz, vagy hogyan gurítasz le egy sört akár), lehetőleg úgy, hogy neki is lehessen valami sikerélménye benne! Vagy akár a munkahelyedre is beviheted, és adhatsz neki valami egyszerűbb, mechanikusabb melót, miután megmutogattad, hogy te mit szoktál csinálni, vagy hogy kik a munkatársaid. Nyilván én nem tudok tökéletes ötleteket adni, hiszen te ismered magatokat.
Te jó ég! Nagyon ki vagy akadva! És ez persze érthető is, mert nagy szarban vagytok, de azért próbáld összeszedni magadat! Meg kell nyugodnod, mert lehet, hogy a fiadnak te tudsz egyedül segíteni, hogy kimásszon a szarból. Tekintve, hogy ahogy írod, az anyuka talán nem látja tisztán a helyzetet. Vagy csak nem látja ennyire súlyosnak? Te eddig hogy nem láttad? Ez nem szemrehányás, csak jelzem, hogy azért ilyen helyzetek nem egyik pillanatról a másikra alakulnak ki. És én mondjuk nem hibáztatnám a Waldorfot mindenért, ez azért túl erős! Elvégre a gyerek már évek óta máshová jár, és azt mondtad, az első két évben csodásan vette ott is az akadályokat... Szóval szerintem, még ha sok időt és pénz elpocsékoltál is (úgy érzed most) a Waldorf sulira, azért az indulataidnak minimum a feléért nem ő a felelős. Vegyük pl. a homoszexualitást - hát ehhez aztán tényleg semmi köze, ez mindenkinek az egyéni hajlama, és manapság, ha nem is egy öröm, de azért tragédiát sem kell csinálni belőle! Megértem, hogy nagyon rosszul esik neked, hogy a fiad úgy tűnik, meleg - bár tinédzserként a nemi identitás, ha elég határozott irányt vesz is, nem feltétlenül végleges, azt gondolom, bár nem vagyok a téma szakértője, de a mai gyerekek sokmindent látnak, sokminden érdekli őket, a meleg identitáson kívül ott van még pl. a biszexualitás is... De azt hiszem, így első körben ez lesz a kisebbik gondotok, mert a gyereket először a szerhasználatról kell lehozni, gondolom. Én a helyedben ehhez próbálnék meg segítséget, tanácsot kérni. A legnagyobb szüksége a gyereknek viszont a családjára van, ez tuti, és természetesen rád, mert bármi történt is, vagy még történni fog, TE VAGY AZ APJA! És szüksége van a te támogatásodra, illetve arra, hogy meghúzd a határokat, ami eddig úgy tűnik, nem sikerült, vagy valahol elkallódott - nem könnyű a kamaszokkal, ez tény (Waldorf nélkül is sok cifra dologban van észe a kamaszt nevelő szülőnek, hidd el!). De nem lehet teljesen ajtóstul rohanni a házba, tehát nincs értelme pl. ordibálnod vele (főleg, ha látod, hogy lepereg róla).
Szerintem meg kellene beszélnetek, ha már eddig nem volt számodra tiszta, hogy miért akart annó eljönni a Waldorf suliból - nem lehet, hogy már akkor érezte, hogy ő nem olyan, mint a többi fiú, és ezért menekült abból a közösségből? Talán valami inzultus érte, amit nem mert rendesen elmesélni nektek? (én legalábbis pontosan tudtam annó, hogy miért kell másik suliba vinnem a lányomat)
Lehet, hogy most is ugyanazért menekülne? Mindenesetre az biztos, hogy nem találja a saját közösségét - akkor viszont ennek az okát kéne megtalálni, hogy miért nem tud beilleszkedni, esetleg miért nem tud alkalmazkodni? Ez megint nem waldorfos dolog, mert ott azért igenis megtanítják az egymás iránti toleranciát, az együttműködést, amennyire én tudom. És a melegségére sem lehet ezt teljesen ráfogni, hiszen sok meleg srác/fiatal helyt tud állni közösségekben (én legalábbis tudnék konkrét példát, még ha nem is tudták róla, hogy meleg, de tudta kezelni a szituációt, és simán elvégezte a középiskolát).
Szerintem közösen fel kéne keresnetek egy pszichológust, és beszélgetnetek erről a segítségével! Kérd meg a fiadat, hogy kísérjen el téged, és adjon egy esélyt a kettőtök kapcsolatának! Persze, ehhez kell részedről egy nagyfokú nyitottság, és a remény, hogy a fiad még lehet sikeres ember, még akkor is, ha esetleg meleg! (pont most láttam Náray Tamással egy interjút, hát neki sem kell szerintem szégyenkeznie maga miatt, értékes, sikeres ember!)
A Waldorf iskolában nem tanulnak semmit a gyerekek. Olyan buták az általános iskola elvégzése után, hogy kellett nekik csinálni egy Waldorf-középiskolát, mert nem vették fel őket sehova.
Volt egy waldorfos kisiskolás 1-7 osztályon át, a nyolcadikat talán ma sem tudja senki miért, de másik iskolában fejezte be. Az óvodai éveket is a győri Waldorf "szellemű" környezetben töltötte. Ki tudná megmondani miért 13 évesen elmenekült. Igyekeztem a legjobb szakgimnáziumot megtalálni neki, vele együtt. Sikerült. Szárnyalt. Jó lett az első 2 éve. Ma ugyanott tart, mint akkor 13 évesen. Menekülne a jelenlegi iskolából. Bukásra áll. Homoszexuális, anyagot fogyaszt, amire azt mondja, hogy kiképezte magát, természetesen az interneten és nyugtatja magát, mert Amerikában akár még gyógyszerként is használják. Természetesen telefonfüggő, amire az anyja állítja, mivel tőlem kapta, ezért viseljem én ennek káros következményeit, azaz én miattam van. (Ez is).
A hetedik osztályos koráig csak bíztam benne, hogy minden rendben, minden rendben lesz és jó utat jelölt ki a WALDORF pedagógia. Aztán egyre inkább ez megváltozott bennem. Közben is bizonytalanná tett néhány élethelyzet. Ma már tudom és maximálisan biztos vagyok, hogy rohadtul tévedtem. Rohadtul nem úgy van ahogy szeretné egy normális apa. Minden szétesett. A család, ahol az anyja szerintem most is vak és istenként üdvözli a nagy WALDORF családot. Szétesett a gyerek. Nem tudja a mai világot kezelni. Nincs meg hozzá semmi alap. Ez természetes, hisz a nagyfokú szabadság, a mindent lehet csinálni, nem állítok fel szabályokat, lehet késni mindenhonnan, nem érdekes mikor érek be, a hit hiánya, miszerint a tanár sem gondolja hogy ez működik, a tanári képességek hiánya miszerint a tanár nem képes feladatát ellátni, a szervezetlenség, az állandó pénzügyi gondok miatt fennálló megoldatlan problémák, a szülő leterhelése, ......................oda vezet, hogy teljes oktatási, emberi, kapcsolati, önértékelési kudarcok jönnek, sorra, ha nem is azonnal, de rövid időn belül, mondjuk 15, 16, 17 évesen. Amikor már kint van a gyerek az életben. Illetve kint kellene lennie. Nekem szerintem ez több millió forintot emésztett fel, bár nem mertem soha összeszámolni (mert, hogy én bíztam és bíztam a jóban. Jól keresőnek számítottam és annyit ajánlottam a közösbe, amennyit senki, legalábbis nem hiszem, hogy sokan). Plusz elvárások voltak a szülőkkel szemben, hogy építsünk egy jó WALDORF iskolát. Ott is ment az idő, ment a pénz, ment a szervezetlenség, ment a semmi. Szóval tök értelmetlen volt MINDEN.
ÉRTELMETLEN, ÉRTELMETLEN, ÉRTELMETLEN. MINDEN. MINDEN. MINDEN. AMI WALDORF. Utálattal gondolok vissza mindenre. Most. Minden tanárra, majdnem minden szülőre, minden ötletre, minden ötlettelenségre, minden pénzkidobásra, minden közös, elvárt programra, minden szerencsétlenkedésre, minden erőltetett élethelyzetre.
És itt vagyok egy homokos, félénk, céltudatlan, szabályokat nem ismerő, szabályokat nem követő, Tv-t állandóan néző (pedig a pedagógia…………..), telefont állandóan szorongató, nem tanuló (de nagyon jó képességű), anyagfogyasztó, önző, életre nem képes, apját nem tisztelő, rendetlen, maga után el nem pakoló, kapcsolatokkal nem rendelkező (csak a virtuális világban létezőkkel), sportot feladó, zenélést feladó, ................. nagy fiammal.
Szerintetek??? Ez normális???
Ezek lennének a nagy WALDORF eredményei???
Ezért értelmetlen. Értelmetlen. Értelmetlen.
Elég volt. Elég volt. Elég volt. Többet nem ér még csak gondolkodnom sem, hogy mit írjak.
Feladom. Feladom. Feladom.
Kérdésetekre a válaszom, írassátok e oda a kölköt?
Hát ne! NE! NE! NE!
Hajrá Magyarország, hajrá Magyarok!
Nem vagyunk waldorfosak sosem voltam waldorfos minden évben kábé 15-ször simogattam tölgyfa kérgét és most sem tudom megkülönböztetni az égertől....
Ahogyan nem tudnám pl azt sem hogy a citromsavciklus és a klorofil mire való ha nem tanítja meg nekem hagyomanyos iskolában az amúgy szörnyű gyenge biológia tanárom és mondjuk mivel nem érdekelt soha ezért w-ben soha nem tanultam volna meg mert ott deklaráltan nem tanítják meg az alapokat a későbbi logikus gondolkodáshoz. Tehát ma nem tudtam volna az egyházi iskolában tanuló másodikos lányomnak elmagyarázni még csak nagy vonalakban sem mivel érdeklődött hogyan lélegeznek a növények. És nem mondhattam azt neki hogy kicsim megmutatom mit írj a google be a válaszért( hogy ugye megtanítsam hol éri el az infot hehe) vagy hogy tessék a gimis biosz könyvem nézegesd.
Szép módszer a waldorf de az ember nem unikornis vagy pillangó hanem ember. És mint ilyen a tudása jelentős részben hierarchikusan épül fel és nem hálózatban ahogyan azt a waldorf erőlteti. Magam részéről a gyerekeimnek a nyitott szemmel járást és a nyitott szemmel megismerést tanítom de ennek része a közös kulturális alap, a sokat szidott lexikális tudás.
Nekem csak az egri waldorf iskoláról van véleményem, mert az én gyerekem odajárt. Ha nem is mindenben, de nagyon sok mindenben osztom a blog tulajdonosainak véleményét: http://
egriwaldorfiskolahoz.simplesite.com
Sziasztok!
Azt hiszem ez pont idevág:
http://bezzeganya.postr.hu/oltasellenesseg-m iatt-tort-ki-a-pilisszentlaszloi-szamarkohoges
Pedig milyen nagyszerű csodatévő volt ez a Steiner, még a vízfejűból is normálisat varázsolt.
"Rudolf Steiner fiatal korában egy bécsi családnál vállalt házitanítói állást. Szabad kezet kapott. Az egyik gyermek hidrokefáliában szenvedett, ami egyébként magától nem szokott elmúlni, és értelmi visszamaradással jár. Rudolf Steiner az érzékfeletti képességeit alkalmazva oly gyümölcsözően volt képes hatni a gyermeknél a megfelelő tanítási módszerek megtalálásában, hogy a gyermek vízfejűsége visszafejlődött, két év múltán normál iskolába járhatott, és végül orvos lett. "
Hol is vertem a mellem? Az a felmondat, hogy "belemerultem a steineri irodalomba" miert esik neked rosszul? Szerintem termeszteses, ha Steiner iskolaba jar a gyerekem, nem? Nem tartom extrem plusznak, dicskedni valonak.
Az pedig nem az en szegenysegi bizonyitvanyom, ha Rudolf Steiner munkait leszukiti valaki a lelekvandorlas temakorere. Erdemes lenne kicsit korulnezni a muvei kozott. Ajanljak par konyvet?
2. kerdesre is megkaphatom a valaszt, ha most ennyire raersz?
Koszonom!
Apropo, hitelesseg: szeretnem megkerdezni, hogy
1. hol is irtam "lelekvandorlasi konyv" olvasasarol, illetve
2. az utolso mondatot is tolem idezed? Ha igen, honnan? Mert a 2008-as Kispesti Waldorf topikban, ahonnan osszeolloztad a hsz-aimat, nem talaltam semmi ilyet.
Ezekre a kerdesekre mindenkeppen varnam a valaszt, koszi elore is.
Na szegenykem! Valoszinuleg nem olvastam el idaig a valaszodat....
Hat a felelet nagyon egyszeru : azzal vered a melledet , hogy belemerultel a Steinerbe : "elmerültem a Steiner irodalomban"
O alapitotta az antropozofiat.. a Steiner ..az pedig csak a lelekvandorlasrol szol... a waldorf-iskolak erre a filozofiara alapulnak...
Semmit nem kell feladni, de nem is úgy kell védeni az igazad, hogy nem vagy hajlandó elfogadni, hogy másnak más a véleménye. : ) Nem mindegy, hogy azt írod, hogy "én így gondolom, szerintem", vagy " nem is érted, nem is tapasztaltad, nem szabad neked hinni, butaságokat beszélsz, stb". Ez nem csak rátok igaz, hanem azokra is, akiknek nem szimpi a waldorf módszer.
Bosi az offért.
Na, mi ment itt este a hátam mögött!
Dehogy vagyok szuper klasszis anya! Tényleg nem. Sajnos nagyon-nagyon távol állok attól, amit álmaimban elképzeltem, hogy milyen anya szeretnék lenni. Csak abban az egyben tudok reménykedni, hogy felnővén a gyerekem a jószándékot nézi majd, és nem a hibáimat... :)
A kommunikációs stílusról írtakat viszont elfogadom, sok balhés emberrel volt már dolgom életemben, sok sérült kamasszal, és ösztönösen megtanultam már tényekkel érvelni, a magam szempontjait sorolni, és nem a másikat szidni, az ugyanis törvényszerűen ellenkezést vált ki, és elvisz az eredeti témától. Persze, ha valakinek ez a célja (mert tudja, hogy nincs igaza az alaptémában), akkor terelhet, de az alaptéma ott marad kibeszéletlenül.
További szép napot mindenkinek! :)
"Valaki a minap zenélő, mozgó, villogó játékot keresett. Beírtam neki, hogy kínai piac. Gondoltam veszi a lapot, hogy ha ordenáré gagyit akar, akkor ott biztos megtalálja.
Nem is a gagyiság igazából ebben a lényeg, hanem az, hogy a játék villog, csörög-zörög, zenél, jár.. A gyerek mit élvezne ugyan benne? "
Hát neked sztem nincs gyereked.:) Voltál már pl. búcsúban gyerekkel? Ajánlom. A legizléstelenebb, leghangosabb kínai vacakok jönnek be nekik. Nálunk a kisfiam kedvence egy busz ami irtózatos hangon üvölt, villog , szirénázik, és vakító piros. Imádja, vele fekszik és kel. /Én már gondoltam rá, hogy kivágom az ablakon
/
Ó, milyen nagy igazságra jöttem most rá.
Nem az igazság fáj, hanem a hazugság feltárása.