Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
A szeretetvágy tartja fenn a közösségi oldalakat?
Létrehozva: 2013. február 13. 18:36
Már egyéjszakás kalandot is kaphatunk a Facebooktól: egy új alkalmazás legalábbis ebben segítene. Gánti Bence szerint nem csoda, hogy Zuckerberg milliomos lett.
Nők Lapja Café: Szeretetvágy tartja fenn a közösségi oldalakat?
Nők Lapja Café: Szeretetvágy tartja fenn a közösségi oldalakat?
Nem annyira láthatod, hogy ki van fönt, ha te nem vagy....
Pffú, ez azért tényleg jó. Én az pukámat "találtam meg" tavaly, úgy, hogy több, mint 20 évig nem tudtunk semmit egymásról, igaz, én levélben kerestem meg, és küldtem el a levelet egy rokontól, aki tudta, hol lakik.
a kapcsolattartásról csak annyit, hogy nem mindenkinek lakik két sarokra a családja/barátai/rokonság nem lehet csak úgy átugrani hozzájuk egy ráérős fél órában. Vannak akik csak így ill. itt tudják megoldani a kapcsolattartást.
Egyébként mi a gond azzal ha valaki ezzel indítja a napját? Más a mailjeit nézi, az mitől másabb? vagy hírportált olvasgat vagy épp a kedvenc blogját nézi. Vagy mondhatnám akár az nlc-t is. Amíg a kötelezettségeit el tudja látni és nem megy másnak a rovására tőlem akár helyes kiskutyákat is bámulhat valaki a neten órákon keresztül.
Látom, hogy fellép, illetve, mondja is.
Nem ismerem a facebookot, még sose voltam fenn, mindig elodázom valamilyen indokkal, hogy felregisztráljak. Ha valaki nincs regisztrálva, tud keresni, nézegetni?
Jujj, de igaz, amit ír a pszichológus, én is látom, hogy ismerőseim, akik fenn vannak a facebookon, képtelenek reggel elindítani a napjukat, míg be nem léptek. Nappal dettó, többször fellépnek. Este otthon megint a net előtt prüntyögnek. Ennyi idő alatt, míg ott prüntyögök a net előtt, már elszaladok a barátomhoz, legalább egyúttal mozgok is, vagy felhívom egy kávéra, míg ott azt a sok hülyeséget végigolvasom. Nem hiszem, hogy ez lenne a legjobb módja a kapcsolattartásnak.
Tőlem is kérdezték már, hogy nem akarok belépni. Amíg a nyelvtanfolyamot be nem fejezem, addig semmiképpen, utána meg majd meglátom, mert ciki vagy nem, én egész egyszerűen sajnálom facebookra az időt. Ha meg már felregisztrálok, úgyse bírom ki, hogy ne nézzek be néha.
A Harvard az sima v, nem dupla. Ha már...
Egyébként meg az exhibicionizmus tartja fenn (bár annak ugye van köze a szeretetvágyhoz).
Számomra az a legnevetségesebb (egyben legijesztőbb) a jelenségben, hogy olyan, mintha az emberek egymás sarkát taposnák a teleképért.(Gyengébbek kedvéért: ez egy utalás Orwell bácsi munkásságára. Még gyengébbek guglizzák meg, ki volt Orwell bácsi.)
A Facebook szerintem egy olyan site ahol egy bizonyos ideig minden ember SZTAR lehet, vagy annak erzi magat. Kozossegek mindeg voltak es lesznek, es az online kozossegnek sem volnak ellene, de nem ertek egyet azzal hogy :
- egy felhasznalo nem tudja visszavonni a mar kozolt adatait, ha le akar lepni onnan;
- az emeberek nincsenek vilagosan informalva arrol hogy milyen mertekben hasznaljak fel az adataikat;
- egyalatlan nem kene a felhasznalok adatait kereskedelmi celokra hasznalni, eleg lett volna a reklambol meggazdagodni vagy mas aplikaciokbol.
Magamrol annyit, hogy egy rovid ideig fent voltam a facebookon, nekem nem valt be, es nagy volt a megdobbenesem mikor rajottem hogy nem tudom vegleg megszuntetni a fiokomat es ha ujraaktivalom, az adataim meg megvannak nekik.
Nem erzem magam menonek attol hogy nem kovetem a Facebookot, inkabb sokkal kiegyensulyozottabbnak erzem magam mint sok mas jo baratom, akik masok al-boldog, cool eletehez hasonlitgatjak sajat eletuket nap mint nap. Nem vagyok ellene sem, aki elvezi, hasznalja, de esszel, mert minden draga, ami ingyen van...