Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Köszi Zita,
megírtam a megrendelést úgy tűnt sikerül a dolog, erre most visszajeleztek, hogy tőlük független okokból nem teljesíthető a megrendelés. Úgy látszik mégsem fogom elolvasni a könyvet
Azért köszönöm a segítséget!
Szilvi!
Kattints ide:
http://konyvnet.hu/konyv.php?konyv_id=22886&knsid=U5nvGQCxAgBL1krqjw9Qv4pSwWP0DmWJXS18Ax117ywJrzA6IX
Sziasztok lányok,
segítséget szeretnék kérni, olvastam a topikot és felkeltette érdeklődésemet ez a könyv! Pontosabban nekem a második részére lenne szükségem, mert a kisfiam 11 hónapos. Két kérdésem lenne: a másodikat ez első nélkül is lehet "alkalmazni" vagy sok a visszacsatolás benne? A másik pedig az lenne, hogy hol lehet ezt megvásárolni? Én már több helyen kerestem és nem jártam sikerrel , a neten sem lehet megrendelni sehol sem!
köszi előre is:
Szilvi
A könyvet továbbra is olvasgasd, alakítsd a saját ízlésedre. Egy dolog van ami szerintem nem jó tanács benne, a szoptatással kapcsolatban: az elején igenis mindkét mellből szoptass, amíg tutira beindul. Nekünk ez 3 hónapig tartott. Az egy mellből szoptatás nálunk a 4-6 hónapig működött, akkor volt csak elég az a mennyiség. És nem is túl kényelmes, mert így kb. 6 órán keresztül csak "áll" az egyik, és baromi kellemetlen tud lenni!!! Az, hogy a tej végét nem kapná meg, nem igaz az első esetre, mert egy idő után beáll úgyis a mennyiség, a kislegényed majd beállítja. Esztim már 8 és fél hónapos, és vannak olyan napok, amikor nem hajlandó elfogadni cicin kívül semmit, és hát elég is neki még mindig amit "produkálok".
Ja, kilók: kb. fél éves koránál lett akkora Eszti tejigénye, hogy már nem tudtam a felhalmozódott tartalékokból előállítani, akkor kezdtem el rohamosan fogyni. Most már visszaálltam a terhesség előtti súlyomra, mindenféle fogyókúra nélkül.
Ügyes kis bébid van, hogy már ilyen hamar 90 g-ot szopizott, pár hét és sztem nyugodtan válj meg a mérlegtől, ha ilyen ügyike, felesleges méricskélned (Suttogó szerint is). Bízd rá hogy mennyit eszik. Ő tudja.
Még egyszer sok örömet kívánok!!
K.
Tegnapelőtt hazajöttünk a kórházból! Köszönjük a drukkot és a gratulációkat!
Szülés nehéz és hosszú volt, de nagyon megérte.
Boti baba hihetetlen édes. Nagyon jó baba. Eszik, alszik, nézelődik. Este van egy kis sírás, de szerintem a fürdés kavarja fel. Úgy tűnik hogy "kisangyal", vagy "mintababa" a könyv szerint. Remélem így is marad.
Elolvadok tőle, ahányszor ránézek.
Szopi is kezd beindulni, ma reggel már 90 g-ot szopizott.
Van néhány kép a bememen! Nincs jelszó.
Mielőbbi hazatérést, gyors felépülést, problémamentes heteket és sok-sok boldogságot kívánunk!
Eszti + Kriszti
Beuska81 párja vagyok. Ma délelőtt 11.23-kor megszületett Botond fiunk! Paraméterek: 3610 g, 56 cm. Anya és fia jól vannak!
Üdv.
Kisgál
Köszönöm a hozzászólásokat! Kicsit bánom, hogy nem úgy nyitottam meg a topicot, hogy Suttogó c. babanevelési könyv. Na, de mindegy, azért aki olvasta, az idetalált.
Köszönöm a bíztató szavakat, most nagyon rám fér.
Grafolka: tényleg vannak benne amcsis dolgok is, de én pl. azokon át is ugrottam. Mint pl. hogy már 1-2 hónapos baba mellett elkezdenek dolgozni, stb. Engem ez a 4É érdekelt, az pedig ráillik amerikaira, magyarra, németre, stb.
Dera: köszönöm a tanácsodat! Teljesen igazad van, hogy szerettel, ne görcsösen neveljem a kisbabámat. Viszont, hogy hallgassak meg egy-két jó tanácsot. Sajnos nem tudom megállapítani, hogy az a jó tanács, mint a sógornőm mondott, aki szerint az a jó a babának, ha mindig ölben van és érzi az anyukáját, vagy a másik sógornőm szerint, aki meg túlzott rendszert vitt a gyerekei életébe. Nekem ezért tetszik ez a könyv, mert tényleg a középutat választja és ez mellett nagyon figyel a kisbaba jelzéseire.
A csokit majd postázom!
Sunny: én tisztelem mások véleményét is, mindenki úgy nevelje a babáját, ahogy érzi. Ha úgy érzi, hogy állandóan ölbe kell vennie és szoptatnia, akkor hajrá! REmélem, hogy aki nem is ért egyet ezzel a nevelési elvel (elég ronda szó
KKriszti: szerencsére anyukám és anyósom is tud majd jönni segíteni. Egyébként anyukámmal is elolvastattam a könyvet (hármunkat nevelt fel) és tetszett neki is. Örült, hogy így fogom nevelni az unokáját/ unokáit. Mondta ő is és anyósom is, hogy a háztartásban fog segíteni, a babával én leszek. Persze, ha kell adnak tanácsokat is.
Napfény: én ezzel a nevelési elvel tudok azonosulni! Így a leírtak alapján. Bízom benne, hogy majd gyakorlatban is. Szeretném, ha maradna magamra is időm, és ez a könyv tényleg segít ebben.
Szerintem kérdéseim főleg majd a baba megszületése után lesznek, de bízom benne, hogy addig is "élni" fog a topic és megmarad a barátságos hangulat.
Sziasztok!
Novemberben fogok szülni, úgyhogy most már ideje volt valami olvasmányt találnom. Most tartok a Suttogó felénél, idáig tecc. Viszont az istennek kihirdetett Spock könyve viszont már nem annyira - ennyi pénzért. Persze ízlések és pofonok.
Ès így tovább... Bahhh ennyi elég volt a tartalomról...(>
Szia!
Találtam egy pár véleményt az említett irományról német anyukáktól : ))) Beírok egy párat németül tudóknak... : ))
Dieses Buch ist ein "Klassiker"... traurig aber wahr, denn es spiegelt, wie Kinder heutztage im allgemeinen gesehen werden: als störend, tyrannisch, das eigene Leben behindernd...
Zum Glück haben fast alle Eltern die ich kenne, die dieses Buch gelesen haben, es in die hinterste Ecke verbannt, OHNE das Schlafprogram anzuwenden.
Sie konnten ihren Kinden dieses Leid einfach nicht antun. Aber Schlafen können auch deren Kinder inzwischen... ohne daß sie nach der Uhr allein und verlassen schreien mußten
Ich persönlich empfinde sieses Buch als eine Anleitung zur seelischen Grausamkeit an Babys und Kindern.
In der Erziehung ist es zu recht seit langem verpönt, Kinder zur Strafe in dunkle Räume zu sperren... aber genau das wird hier für BABYS!!! empfohlen..
Welches "Verbrechen" hat ein kleines Kind begangen, daß seine angeborenen und ganz natürlichen Bedürfnisse nach Nähe, Geborgenheit und Zuwendung äußert, das es mit solchen harten Mittlen bestraft wird?
Das Buch empfielt, die Kinder auch dann (nach eventuell nötigen einer Reinigung, ohne weiter auf das Kind einzugehen) weiterschreien zu lassen, wenn sie aus Angst und Panik schon erbrochen haben... denn das würden sie (die Babys!) nur tun um ihre Eltern zu manipulieren.
Az imént említettem, hogy olvastam mindkettőt.
És akkor mi van, ha más az emberek életszínvonala, vagy mások az életkörülményei vagy életstílusa itt, mint ott?
Elképzelem, hogy mondjuk Svédországban is kiadták a könyvet, ott sem olyan a bölcsi és ovirendszer, mint Amerikában, és mégis esetleg van aki tudja hasznosítani. Hmm?
Nem is arról szól az egész, hogy szóról-szóra mindent úgy kell csinálni, ahogy le van írva (bár pl. az alvás megtanulásánál én lépésről lépésre mindent úgy csináltam, ahogyan le volt írva, a gyerekem 7-8 nap után egyedül aludt el nem kellett mellette robotolni, altatgatni) tök mindegy volt, hogy én egy magyar, szudáni, japán, vagy éppen magyar anyuka vagyok.
Nem vagyok "Amerikás" herótom van az egész Államoktól és mindentől, amit képvisel, de ennek a könyvnek semmi köze ehhez az egész "amcsi izé"-hez, amit te ilyen "tökéletesen" megfogalmaztál.
Summa summárum: Beuska. Én csak ajánlani tudom a könyvet, én sikeresen hasznosítottam, és segített a gyermeknevelésben.
Üdv.: és jó egészséget Neked is és a Babódnak is.
swell
Néha én is ezen gondolkodom, amilyen könyvek manapság megjelennek a könyvpiacon. A minap láttam egyet, amiben egy kisbaba volt lefotózva, mindenféle pózokban, és alá volt írva, mint egy idiótáknak szóló képeskönyvben, hogy a baba előre nyúl. A baba kúszik, a baba megfordul, stb.. De egész egyértelmű dolgok. Ezt mind képpel illusztrálták, majd aláírták, hogy ez igen fontos. Nem tudtam, hogy röhögjek, vagy sírjak. Aki ennyire idióta, hogy ezek a dolgok kellenek neki, annak valszleg nincs arra majd' 3000 ft-ja. (Ez egy másik könyv, nem ez!) Az egész könyv erről szólt.
Azért vannak ám jó könyvek ... még ezen a terülten is...
Örülök, hogy neked semmi újat nem tudott nyújtani, ezek szerint neked kellene könyvet írnod, mivel mindent tudsz.
Nem értem mi az a gyereknevelésben, ami itt nem működhet csak amcsiban?
ÁÁÁ, értem. Akkor mégiscsak onnan ered a dolog. Szerintem szuper történet volt!
A könyvhüz nem tudok hozzászólni...tudod, ma már mindent el lehet adni
Sziasztok.
Én elolvastam mindkét könyvet, és nagyol jól tudtam hasznosítani a benne leírtakat. Persze vannak benne olyan dolgok, melyek néhány embernek evidensek, de esetleg másnak nem, így nem baj, ha meg van említve.
Kedves Grafolka.
Talán nyiss egy topikot Montyról, ha arra vágysz, hogy róla beszélgess. Az említett "amcsi bébiszittyó " nem csórta el a nagy nevet, hanem megemlíti a könyvben az ominózus filmet, és azt is, hogy nem ő vette fel ezt a nevet, hanem azok a szülők ragasztották rá, akiknek segített.
Amúgy elismert ápoló- és gondozónő volt, aki kezdetekben hátrányos helyzetű és sérült gyermekekkel foglalkozott, akinek nagyon sok szülő hálás világszerte, és sajnos tavaly novemberben meghalt, ha jól tudom 44 évesen rákban.
És eredetileg angol. Tájékozódj, mielőtt véleményt alkotsz. köszönöm.
Sziasztok!
Szerintem vannak a könyvben olyan gondolatok, amit jó gyorsan el kell felejteni....
Viszont, nekem is az tetszett benn leginkább, hogy gondolkodásra ösztönzött. Olyan egyértelmű dolgokra jöttem rá, ami felett elsiklottam...
De tény, hogy egy csomó dolgot kellően felül kell bírálni... Bááár, én meg nem olvastam olyan könyvet a témában, aminek minden sorával egyet értenék...
Sajnois nem. Egy amcsi bébiszittyó elcsórta a nagy nevet az igazi suttogótól.
Én is már megörültem, hogy valójában Montyról akar valaki beszélni! De már megint csak ez a nőci.
Ő NEM Suttogó a szó eredeti értelmében. Sajnos. Vannak benne jó dolgok, de azokat eleve kitalálja az ember.
Legalább annyi okos dolog van benne, mint hülyeség. És saját gondolat nem túl sok. Ami nem baj, ha nem úgy adják el. Nekem ilyen bajaim vannak vele. Meg még egy jópár...
Nekem tetszett a Suttogó I., azóta beleolvastam már a Suttogó II-be is. Nekem bevált, amiről írt az I-es (pl. rendszeres élet), de sok lelkifurim volt miatta, mert az állandó szoptatás nálam talán megmentette volna a tejtermelést. Sajnos én ezt lelkileg nem tudtam vállalni. Na meg amit NLC-n kaptam, amiért - kb. 1,5 évvel ezelőtt - bevallottam, hogy kedvelem ezt a könyvet, hát, azt nem tudtam zsebre tenni egyhamar.
Szóval nem ilyen nagy a könyv kedveltsége, csak még nem tévedtek ide a "szupermamik", szerintem.
A mi Levi-babánk kiskorában mintababa volt, most meg egy kisangyal, illetve a kettő között. Igazából könnyű volt használni a könyvet, mert volt egy nagyon jó "alapanyagunk", de biztos vagyok benne, hogy a morcos babák, mimózák és talpraesett gyerkőcök anyukájának is megkönnyíti a dolgát.
a második részt még nem olvastam végig, de már abból is kaptam jó tanáscot. Főleg a játszótéren és játszóházban tudom érvényesíteni, én, az amúgyis parázos anyuka, nem "loholok" a gyerekem után, hanem csak akkor megyek oda, ha látom, hogy valami vész van....hagyom, hogy oldja meg a dolgokat....mégha néha nehéz is....mert folyton attól tartok, hogy elesik, megüti magát, megüti a másik gyerek stb. stb.
Szia!
Nekem nagyon bevált a könyv.
Leginkább is azért, amit satnya is írt, hogy nem konkrét megoldásokat ad, hanem arra hívja fel a figyelmedet, hogy figyeld a gyerekedet, ismerd meg.
Én azt tapasztaltam, hogy minél több könyvet olvas el az ember, annál bizonytalanabb lesz, mert egyik erre esküszik, a másik meg pont annak az ellenkezőjére. Így, hogy már 2 éves elmúlt a kisfiam, azt látom, hogy mindennek van alapja, minden könyv lehet jó, ha az éppen a Ti kettőtök viszonyának megfelel.
Ebben a könyvben pont az a jó, hogy nem mondja meg mit csinálj. Nekem a kedvencem az, és ezt szoktam mindenkinek mondani, hogy "állj, nézd meg mi lehet a probléma". Mert az esetek zömében az Anyuka rontja el a babát pont azzal, hogy tévesen értelmezi a jeleket, ettől a gyerek összezavarodik, és rossz berögződései lesznek. (mint pl, hogy ha fáradt, mert túl sok inger éri, akkor is cicire teszik...amitől azt hiszi, hogy fáradtság ellen ez a megoldás, és már bele is kavarodtak a folyamatos szoptatásba, ami meg visz a hasfájósság felé... )
Nekem szerencsém van, mert az én kisfiam a kisangyal és a mintababa között van, és azért az ilyen gyerekekkel gondolom sokkal könnyebb, mint a másik három tipusúval.
Még egy apró tanács, ha elfogadod.
Innen, két év távlatából én azt látom, hogy a legfontosabb talán az, hogy csak olyan "nevelési elveket" vállalj fel, amikkel azonosulni tudsz, amikkel mélyen egyetértesz, ami bepasszol az addigi elképzeléseid körébe, mert csak akkor működik.
Nekem is volt nehéz időszakom, amikor tanácsokat kértem, és megpróbáltam olyan dolgokat is, amikkel belülről nem értettem egyet, de veszíteni valóm nincs alapon azért kipróbáltam, és hát bizony az nem működött. Erőszakot akartam venni magamon, de nem, ment, mert az adott "nevelési elv" teljesen ellentétes volt az én elképzeléseimmel, személyiségemmel. Aztán a saját eszközeimmel oldottam meg a dolgot és minden a helyére került. Mára egy nagyon kedves, kiegyensúlyozott gyerekem van, akivel meg lehet beszélni mindent, és ebben - több más dolog mellett természetesen - nekem sokat segített az említett könyv is.
Ja, és én is csak a kisfiam 2-3 hónapos kora körül találtam rá a könyvre, és még nem voltam elkésve.
Sok sikert a babázáshoz!
A Suttógó nekem is a kedvenc könyvem, terhesség alatt 3-szor olvastam, most meg éppen a védőnőnknél van kölcsön, aki novemberben szül, és ő is imádja. Ez már jelent valamit, nem?
A második rész 8 hónapos kortól 3 évesig szól, vagyis a kisgyermekkorról. Azt még nem olvastam végig, az is a védőnőnknél van, de már ideje lenne visszakapnom, Eszter 5 nap múlva 8 hónapos.
Elég jól hasznosítható a könyv, mi is középutasok vagyunk. Eszter végtelenül nyugodt baba, igaz kicsit kényelmes is (lusta...), meg az elején kicsit lemaradtunk. A szoptatással voltak gondok az első 2 hónapban, nagyon nehezen jöttünk bele, a súlynövekedés sem volt az igazi. (most már minden ok, még mindig szoptatok)
Az első időszakban Esztert Mimózának gondoltam, már egy látogatótól is felborult a napja. Most már inkább Kisangyal, persze a jelzéseire figyelni kell. Ha félreértem, akkor tud azért ő is ordítani!
Egy fontos tanácsom van: kérj és fogadj el segítséget! a házimunkára gondolok. a babával kizárólag te foglalkozz - na meg a párod -, főleg amíg a szoptatás igazán be nem indul. az első hetekben még a Suttogót is tedd félre, és ha csak teheted, a babával együtt pihenj napközben is! tedd a mellkasodra, érezze a bőrödet, hidd el, lehet pihenni úgy is. ez még nem az elkényeztetésről szól, 3-4 hónapig egy baba még nem hisztizik.
Ha gondolod, kérdezz nyugodtan!
K.
Szerintem sokunkban van most ez az érzés, hogy jó hogy túl leszünk a szülésen, de utána mi vár ránk, hogy fogjuk megállni a helyünket?
Ha erre a könyvre nem találok, akkor most mégjobban pánikolnék...
Épp ez tetszett a könyvben, hogy nem erőszakkal kell próbálkozni a babáknál, mint pl. hogy hagyjuk sírni és nem is a másik végét ajánlja, hogy amikor csak nyekken kapjuk az ölünkbe és szoptassuk, játszunk vele. Tetszik nagyon ez a középút, így szeretném én is nevelni Boti babát!
Te babád mekkora? Hol szültél?
Szia Beuska, itt is!
Jó, hogy nyitottad ezt a topicot, engem is érdekelnek a tapasztalatok! A második rész egy-két éves lurkókhoz ad tanácsokat, nekem az is nagyon tetszett. De még én sem látom, hogy fogok boldogulni a valóságban
Ne akard "erőszakkal" megoldani a napirendet, amit a könyv is ír, imerjétek meg egymást, figyeljd a jelzéseit, próbáld meg megfejteni és tudni fogod, hogy mit szeretne Botti (megnéztem a bemedet.
Bonyolultnak tűnik elsőre a babagondozás, de hidd el, nem annyira bonyolult:-) Én akkor estem pánikban, amikor éjszaka felébredtem (szülés után) és eszembe jutott, hogy reggel kihozzák a babámat - roming szobában voltam, egyedül - és mit fogok csinálni vele, hogy fogom tisztába tenni stb.stb. Segítettek és mire hazajöttünk már nem tűnt olyan vészesnek a dolog.
Felébredt a lurkóm, mennem kell, de ha van még kérdésed, és tudok rá válaszolni, szívesen megteszem!
Te már a hazahozatala után is így kezdted? Mennyi idő alatt szokta meg a napirendet? Hogy kezdjek majd hozzá? Az a baj, hogy most annyira bonyolultnak tűnik ez az egész babagondozás...
A második része mennyi idős korosztályhoz ad "útbaigazítást"?
Gratulálok a babádhoz!
Én is olvastam a könyvet, és szerintem nagyon jó. Nem konkrét megoldásokat kínál, hanem ötleteket ad és rávezet arra, hogy nagyjából tud a babád milyen és melyik baba mit tolerál jobban és mit kevésbé.
Nem azt mondom, hogy betűről-betűre betartjuk, de én nagyon jó tanácsokat kaptam belőle.
Szerintem fontos a napirend - bár van aki elítél amiatt - de van egy hihetetlen nyugodt, kiegyensúlyzott 10 hónapos fiam.
A napirendet is úgy alakítottuk ki, hogy lehessen ide-oda csúsztatni, alakítani ha a szükség úgy hozza.
És szerintem fontos, hogy a baba mellett magadra is maradjon időd.
Nem, itt a Suttogók mi vagyunk szülők, akik megszelídítik a gyerekeket. Vagy ők? A fene se tudja!
Hasznos könyv, egy a százból. Érdemes elolvasni a másodikat is.