Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Házinyúlra nem lövünk...
Létrehozva: 2005. november 9. 12:37
...kivéve, ha a nyúl támad...
ha nagyon tetszik valaki a munkahelyemen (jobban, mint kellene!), és tudom, hogy én is tetszem neki, de régóta van barátnője... szerintetek mennyire mutathatom ki a vonzalmamat iránta? egyáltalán kimutathatom? Mi a véleményetek?
Kezdek naggyon belezúgni...
én meg nagy bakot lőttem. a történet úgy kezdődött, hogy az egyik egyetemi csoporttársam leszólított egy bevásárló központban, majd felvett msn-re, aztán később azokat az órákat vette fel, ahová én is járok, majd minden este hazáig kisért, pedig nem igazán egy irányba lakunk. Pár hónap múlva elhívott kocsmázni, madj később vásárolgatni egy egész délután. Folyton segített a tanulásban, csak szólnom kellett neki és ő máris ugrott. Aztán egy nagy hibát követtem/követtünk el. Elhívott a lakására "tévézni" és iszogatni. Elmentem hozzá, aztán az lett belőle, hogy a keze a pólóm alatt kötött ki (nekem nem volt ellenemre) Aztán megkérdezte, hogy folytassuk-e a dolgot vagy ennyi volt, mert neki b.nője van. Én nem-et mondtam. Aztán másnap haza kisért és azóta nem igazán beszéltünk. És most mihez kezdjek? Adjak neki "jelet" ,hogy tetszik vagy mondjam neki? Vagy mihez kezdjek vele? Ha valóban úgy hat a férfiakra az ital, mint egy igazságszérum, akkor ez jelent valamit?
Valamivel kiegészíteném: átgondolva az egészet, Neked kell tudnod, hogy milyen pasit keresel, mit vársz el attól a férfitól, akire szükséged van. Én magamból, a saját igényeimből indulok ki, ezért nekem egy ilyen helyzet kizáró tényező. Olyan tipus vagyok, aki körül mindig "donganak," de ezeket az embereket én sohasem veszem komolyan. Ha valaki bekerül abba a körbe, amelyik esetleg érdekelhetne, akkor arra én nagyon odafigyelek. Főleg a hibáira, mert így kisebb az esélye, hogy elalélok tehetetlenül...
Ha a hibái olyanok, amiket 20 év múlva is el tudok viselni, akkor megpróbálhatom. De addig csak hagyom, hadd teljen az idő és mutassa meg magát.
Nem hiszek ebben. Az ember minden megnyilvánulása az egyénisége következménye. Aki így kezeli a kapcsolatait, az miért kezelné egyszercsak éppen ellenkezőleg? Nem azt mondom ezzel, hogy nem érezhet irántad őszintén, de azért fennáll a veszélye, hogy egyszerűen önmagát sem ismeri és minden kis fellángolást komoly dolognak hisz, aztán kapkod ide-oda...
Ha komolyan érdekled, akkor le fogja zárni a jelenlegi kapcsolatát és úgy fog Hozzád közeledni.
Nem az a baj, hogy a munkahelyeden ismerkedsz meg vele, ezt már írtam. Hanem az, hogy itt sokkal könnyebb az embernek "vadászni."
Egyáltalán mennyire ismered? Mit tudsz róla azon kívül, amit ő mutat magáról?
Na pl. ez az egyik veszélyforrás a munkahelyen! A kollégák hozzáállása. Látod, még semmi sincs, de ők már beszélnek róla... Mert ha Neked megjegyzést tesznek, biztos lehetsz benne, hogy a hátad mögött még jobban kibeszélik a dolgot. Nem akarsz bekavarni, de sohasem tudhatod, milyen úton-módon jut el a barátnő fülébe. Persze lehet, hogy nem, de a veszélye megvan.
Nekem nem is ez a gondom vele, hanem amit leírtam. Egyszerűen képtelen lennék megbízni egy olyan pasiban, aki hezitál, nem dönt, csak nézeget...
Képzeld el, ha összejönne ez a dolog, és 1-2 év múlva jönne egy másik kolléganő, akivel ugyanígy felizzana a levegő... Aztán megint másik...
Szia! Köszi a hsz-t, csak annyit tennék hozzá, hogy ő nem "akar" velem kapcsolatot létrehozni, csak annyi hogy egyértelmű hogy van köztünk valami, de én nem lépek mert nem akarok bekavarni és ő sem lép sztem a barátnője miatt.... vagy nem tudom mi miatt, de egyikünk sem lép, az viszont nyilvánvaló hogy nem vagyunk közömbösek egymásnak, csak valahol sztem mindketten félünk, vagy nem tudom...tényleg....
de már voltak kollégák akik tettek megjegyzéseket állíytólag a vak is látja hogy mennyire tetszünk egymásnak...én tagadok
Na, ez egy jó döntés!
Mellesleg ebben a dologban nem az a baj, hogy egy munkahelyen dolgoztok, hanem a barátnő. Teljesen mindegy, hol ismerkedtek meg, a munkahely csak azért veszélyesebb ilyen szempontból, mert sok időt töltünk együtt és akarva-akaratlanul megismerjük egymást. Csakhogy a kép, amit a másikról látunk, egy adott környezetben jól irányítható, nem valós. Pl. valaki, aki a szakterületén nagyon jó, a munkahelyén elismert ember lehet. Ezért - ha ebben a közegben ismerjük meg - hajlamosak vagyunk azt hinni róla, hogy az élet egyéb területein is ilyen kiválóság, pedig sajnos, sok esetben éppen azért olyan jók a munkájukban, mert azt pótcselekvésként, valaminek az elfedésére használják. Na jó, ez már kezd így bonyolultan hangzani, de az a lényeg, hogy a munkahelyi kapcsolatokról még a szakemberek véleménye is nagyon megosztott. Abban az esetben, ha mindkét fél szabad, még akár nagyon jó is lehet a kapcsolat, szólhat egy életre is. (Én is a munkahelyemen ismerkedtem meg a férjemmel.)
Nade! azok a férfiak és nők, akik párkapcsolatban élnek és mégis próbálkoznak a munkahelyükön is kapcsolatot kialakítani, talán még elítélendőbbek, mint a bulikban vagy más közösségi helyeken ismerkedők, mert egyértelműen a munkahely adta szemfényvesztésre hajtanak rá és nagyon kellemetlen helyzeteket tudnak teremteni.
Sok vezető pl. úgy reagál ezekre a dolgokra, hogy egyszerűen kirúgja az egyik felet. Nem akarlak kiábrándítani, de az én tapasztaltaim szerint legtöbb esetben a nőt. No persze, nem ezzel az indokkal, de senki sem tökéletes, okot találni a legkönnyebb az eltávolítására.
Nem akarok most ebbe nagyon belemenni, inkább csak egyet kérdezek: milyen pasi az, aki a barátnője mellett másik nővel akar kapcsolatot kezdeni? Miért nem zárja le előbb a régi kapcsolatát? (Feltéve persze, hogy tényleg akar Tőled valamit, nem csak egyszerűen félreérted a viselkedését...)
Szia Joana!
Nálam bejött a házi nyúlra lövünk-effektus, csak annyiban volt más a szitu, mint a Te esetedben, hogy mi amikor egymásra néztünk, valami bekattant (mint utóbb a beszélgetéseink során kiderült.)
A kiszemelt lovag tartott előadást nekünk az új munkahelyen (tűzvédelem, biztonság stb.), nekem már akkor feltűnt, de úgy vettem észre, ő nem hederít rám (pedig hajjaj!). Aztán néha összefutottunk és kiderült, hogy mindketten szinglik vagyunk (én meg azt hittem tutira van barátnője, ő meg azt, hogy biztosan van pasim). Szerencsére ahhoz túlságosan érdekeltük a másikat, hogy rákérdeztünk erre. Mázli, hogy jókor, jó időben, jó helyen taliztunk, közös munkahelyen... Aztóta is imádunk dolgozni járni, mert az esetek nagy többségében látjuk egymást még ha csak rövid időre is... Ha meg nem bírunk magunkkal, hát akkor randizunk munkahelyen kívül is. Persze bent a cégnél ügyelünk, nehogy túl sok minden kiszivárogjon, mert a házi nyúl-effektussal az a baj, hogy ha 1-2 hülye irigy pi..a elkezd mindenfélét összehordani, elindul a lavina.
A Te esetedben azt javaslom, ne pazarold a gondolataidat sem erre a pasira, mert ha barátnője van, nem Te kellesz neki. Ha tudnád, én már hányszor jártam így korábban... De hagytam őket a fenébe, aztán volt olyan, hogy imádott barátnőjükről kiderült, hogy megcsalta őket, akkor meg farokfelvágva futottak volna hozzám, de jól elküldtem őket. Más levetett pasija nekem nem kell!
Köszi, hogy meghallgattál, jó szórakozást az esti bulihoz!
1-2 hónappal ezelőtt is másképp gondoltam láttam dolgokat meg most is.... Most már TUDOM hogy én semmit nem fogok lépni, akkor inkább felejtős.. sokáig bizonytalan voltam, azért is indítottam ezt a topicot met kíváncsi voltam véleményekre, de az eltelt időben megvilágosodtak dolgok és most már tudom mit teszek vagyis inkább nem teszek...
egyébként ma lesz a céges kari bulink...
Igen, nekem is erős a gyanúm, hogy a pasi semmit sem akar tőle, legfeljebb egy jó kollegális kapcsolatot.
Ezzel a témával sokat foglalkoztam az elmúlt két évben, mert a szakdolgozatomat a munkahelyi kapcsolatokról írtam. Rengeteg emberrel beszélgettem erről, és sok férfi mondta nekem, hogy egyszerűen nem tudják, hogyan viselkedjenek a munkahelyükön a kolléganőkkel, mert ha úgy kezelik őket, mint bármelyik férfi kollégájukat, akkor udvariatlan tuskóknak tartják, de ha legelemibb figyelmet is mutatják feléjük - puszta udvariasságból -, akkor rögtön félreértik, és nőiességük ellenállhatatlanságának tulajdonítják...
Az erről a témáról szóló fejezetnek a mottójául a következő idézetet írtam, melyet a topicindítónak is a figyelmébe ajánlok:
„Ne légy olcsó, mért lennél, ha isteni lehetsz?”
(Dan Goggin)
Na és arról nem lehet szó, hogy egy pasinak legyen tartása és ne kacsintgassogn?
Kicsit rosszindulatú volt ez a mondatod már bocs.
Egyedülálló nő és tetszik neki egy pasi, akinek barátnője van. Ki is itt az aki nem bír magavála ebben a helyzetben? Nem az aki kikacsint a kapcsolatból?
Tessék kicsit átgondolni mielőtt leírunk valamit!
azt írtad, már féléve megy ez a dolog, meg hogy "egyből a karjaiba omlok ha megtudom h érez valamit ő is... jaj csak egyszer tudjam meg", "ismerem magamat, és tudom hogy ha elragadnak az érzelmek, senki és semmi nem állít meg... tudom, ha csak egy icipicit is biztosít afelől h ő is hasonlóan érez, nem hiszem h azon fogok gondolkozni h neki barátnője van... nem tudom ez jó vagy rossz, csak tudom h ilyen vagyok.... ", "lehet meg kéne várnom amíg tényleg történik valami és akkor agyalni a dolgokon.. nem iszom előre a medve bundájára... "
valahogy nem összeegyeztethető "ráhajtásra" meg arra, hogy ő hajt rád mindenféle húzásokkal, és te ellenállsz kitartóan
nem lehet, hogy már annyira belebolondultál meg fantáziálsz, vágysz rá napmintnap, hogy egy tetsző pillantást is bíztató fordulatnak veszel? szerintem azér nem ennyire tutyimutyik palik, hogy vakis látja, mennyire odavan érted, meg rádhajt a húzásaival és tesem bírnál ellenállni - de mégse történik semmise. hát most vagy "reagáljál" és akkor meglátod, mi lesz, vagy gondolkodj el, hogy vajon valóban van-e bármiis
Hát ilyenek ezek a topicok...
Szerintem egyébként alaposabban ki kellene deríteni, hogy 'akar' a srác. De erős gyanúm van, hogy mit akarhat... , bár van egy-két százalék kivétel... de akkor azt hiszem többet tennie az ügy érdekében... vagy annyira össze van zavarodva, hogy nem mer semmit se tenni (ilyet is láttam már!), és az idő fog mindent megoldani. Mindenesetre, én nem ajánlanám, hogy Te kezdeményezd a dolgot... több okból....
Fel a fejjel, és gondolj arra, hogy jobb nem olyan társat találni, akivel több kapcsolódási pontot van, mert ez balul is elsülhet... és akkor már a munkádat se biztos, hogy szeretni fogod...
Üzletelés a férfiakkal?
Helló!
Nekem is nagyon tetszik valaki a munkahelyemen, szerintem én is Neki, de még sem történik semmi. Azt hiszem, hogy jobb is így egyenlőre. Így mindig van miért bejönni reggel, unalmas óráimban kiről ábrándozni stb. Újabban azt a cselt vetettem be, hogy teljesen "közömbösen" viselkedek, ha találkozunk, ma például visszajött még egyszer az irodába, de akkor is koppant, mert én már a konyhában teáztam a többiekkel. Így mit volt tennie mást... elkullogott. Most már vége annak, hogy leizzadva jópofizok neki, ő pedig csak úgy tessék-lássék! Vagy igen, vagy nem, köztes nincs, ha nem, sem akasztom fel magam. .. természetesen, ¬
akkor marad a bizsergés, ami még jót is tesz. Egyébként pedig szerintem ilyen érzelmi viharok sokunkkal megesnek a munkahelyen, szerintem az esetek többségében nem szabad jelentőséget tulajdonítani ezeknek.
És még együtt laktok?
Persze, vigye....de volna még egy-két keresetlen szavam a nőhöz..., csak akkor hívtam fel, amikor bebizonyosodott számomra a dolog, emberem hónapokig tagadta, csak akkor vallotta be amikor fehéren - feketén rábizonyítottam. Azóta a kapcsolatunk sz@r -> köszönhető a nőnek !
Ha emberem elköltözik, meg fogom neki köszönni !
Persze hogy otthon minden rendben volt. Senki nem szeret a két szék között a pad alá esni. Sajnállak, de ne búsulj, ismered a mondást "Gombház".
.. és az ilyen házinyulas kapcsolat, esetleg rettentően tönkreteheti a kollegád jelenlegi kapcsolatát !
Mert jelenleg Te úgy látod, mert neked ez tetszik, hogy a kollegád úgy néz rád, hogy rögtön ágyba vinne... de arra is gondolj, hogy ezzel esetleg szétrombolhatsz egy hosszútávú kapcsolatot. És az a barátnő a másik oldalon esetleg elátkoz amíg élsz..ja és mellesleg ha tényleg nem jön össze kereshetsz magadnak új munkahelyet !!
Mi lenne, ha az ilyen nők mint Te esetleg olyan pasikra buknának akiknek nincs stabil kapcsolatuk, esetleg gyerekkel ! Több olyan kapcsolat ment tönkre a szemem előtt ilyen házinyulas dolgokból, ahol a "kis kolleganő" nem bírt magával, aztán szétrombolta a meglévő kapcsolatot, és ott maradt hónapok múltán egyedül, munkahely nélkül. ..és örülj ha a barátnő, feleség nem ver meg.
Ezeket a kétségbeejtően buta, és őnző nőkkel megtenném amit most nem írok le...!
nagyon kedves tőled, jólesnek az ilyen szavak...mostanság kicsit el is vagyok keseredve, de persze nem fogok belehalni, rosszabbon is túltettem már magam, én tényleg nem akarok bekavarni az ő kapcsolatába, főleg ha tényleg jól megvannak, csak éppen nyitva tartom a szemem, és ha ő lép, akkor ok, de persze csak akkor ha esetleg komolyak a szándékai...
csak azt nem tudom meddig bírok várni... és mennyire bírom majd elviselni az esetleges érdektelenséget... de tudom h elég erős vagyok úgyhogy úgy érzem fel vagyok készülve mindenre...
Tudod, joana, ha az ember eleg sokaig el, mindent lat es megel es annak az ellenkezjet is. Mindenen atmentem mar, ami itt elhangzott. Voltam nagy szerelemben az irodatarsammal, s mar akkor pletykaltak a kollegak, amikor meg mi sem sejtettuk, hogy koztunk milyen vihar fog tombolni. Nem lehet elrejteni az izzo tekinteteket... Volt olyan, amikor annyira vagytam egy kis kedvessegre, figyelmessegre, hogy amikor veletlenul elemsodrodott egy olyan ferfi, aki alapbol ilyen volt, ugy belezugtam, hogy majd belehaltam...mert persze nos volt, gyerekekkel, s persze ilyenkor hatalmas a felelosseg, mert flort ide meg oda, de nem maradhatnak artatlan sebesultek utanunk...
Volt olyan is, hogy egy lelki jo batratom elmeselte, mar 7 eve jar a baratnojevel, mar reg kihult az egesz, de ha mar ennyi ideig fenntartotta... meg vajon talana-e jobbat?... s amikor beleesett a baratja baratnojebe, s ugy gondolta, hogy a vonzalom kolcsonos, nem merte kimutatni, mert 1000 gatlas es DE tartotta vissza. Elvette a baratnojet es persze rossz az egesz elso perctol fogva, mar 17 eve, most mar csalja...
Mit tanacsolok? Azt, hogy ne lovald bele magad, de adjal egy eselyt a "sorsnak". Amig nincsenek gyerekek, meg konnyebben lehet valtani... Ha finoman kimutatod, hogy tetszik neked, de nem nyomulsz, mert tiszteletben tartod a kapcsolatat, ezzel meg valoszinuleg nem artasz, de az o terfelere kerul a labda, s ha valoban valtani akar, meg fogja o tenni a megfelelo lepest. Abba, hogy Te a szived-lelked beleadd, o meg csak szeretonek fogad el, ne menj bele, mert rettento pusztito tud lenni egy ilyen kapcsolat, s tul fiatal vagy meg ehhez, olyan sebet szerzel, amit lehet soha nem heversz ki s kompromittalod vele eljovendo, esetleg sikeresebb kapcsolataid eselyet.
Ha meg nem keso...
Ugye? Nem is tudja az ember, hogy mi lenne a jó talizni vagy sem. Mondjuk reggel óta az ablakot lesem, (másik épületben dolgozik), persze leshetem, nem jön. A múlt héten jött, persze nem kellett volna (szétálló haj, smink semmi, stb.)...
Nem is tudom, talán azért nem jön?..