Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Önbizalomhiány
Létrehozva: 2006. Április 24. 23:12
Sziasztok!
Én egy 18 éves csaj vagyok, de néha nem is tudom elképzelni, hogy hogy lehetek ennyi idősen ennyire félénk...Senkit sem ismerek, aki ennyire tele lenne gátlásokkal, félelmekkel mint én...Egy zsúfolt buszmegálló előtt nem merek elmenni egyedül, mert attól félek, mindenki rajtam röhög...De nem tudom, miért...
A fiúk terén sincs semmi önbizalmam...Ha beleszeretek vkibe, meg se próbálok kezdeményezni, mert tudom, úgyse lenne jó vége..(Sokat csalódtam már, így hát amikor esetleg megpróbálnék lépni az illető irányába, akkor is csak unszolásra, sohasem magamtól...Eddig az összes ilyen kisérlet balul sült el.. 
A Külsőmmel régen rengeteg bajom volt,(holott nem vagyok csúnya) szerencsére most fog adódni egy lehetőség, hogy egy számomra oly kellemetlen problémától megszabaduljak végre..De nem tudom, mennyiben fog ez segíteni nekem..Pszichológusnál is voltam, de ők annyival elintézték, hogy érzékeny vagyok.Kész.Ennyi.Én már nem tudom, mi segíthetne rajtam..Ti mit mondtok? Mi lehet az oka ennek az önbizalomhiánynak?
Társaim!
Sokat olvasgattam a napokban a problémáról, ami sújt minket, mint egy átok, vagy alattomos démon. Az önbizalomhiányról.
Lehet róla beszélni, kibeszélni, csacsogni igazi megoldás nélkül, vagy önnyugtatni, bemagyarázni dolgokat magunknak ...
Engem egy doog érdekel: megszabadulni ettől a bénulástól, vagy legalábbis lehetőségekhez képest legjobban visszaszorítani, lecsökkenteni.
Egy boldogabb, szabadabb élet reményében. Közben , és utána hálából a sorsnak és embertársainknak a többi hasonló embernek segíteni ennek elérésében.
Egy fórumot indítok ennek reményében--mert nem találtam élő fórumot, ami hasonló célkitűzéssel jött volna létre.
Önbizalom kell nekem ! -segítsük egymást az erősebb önbizalom felé -
csak az a probléma, amint észrevettem még csak 3 üzenetem van, és nem indíthatom a fórumom
topikcímmel
Társaim!
Sokat olvasgattam a napokban a problémáról, ami sújt minket, mint egy átok, vagy alattomos démon. Az önbizalomhiányról.
Lehet róla beszélni, kibeszélni, csacsogni igazi megoldás nélkül, vagy önnyugtatni, bemagyarázni dolgokat magunknak ...
Engem egy doog érdekel: megszabadulni ettől a bénulástól, vagy legalábbis lehetőségekhez képest legjobban visszaszorítani, lecsökkenteni.
Egy boldogabb, szabadabb élet reményében. Közben , és utána hálából a sorsnak és embertársainknak a többi hasonló embernek segíteni ennek elérésében.
Egy fórumot indítok ennek reményében--mert nem találtam élő fórumot, ami hasonló célkitűzéssel jött volna létre.
Önbizalom kell nekem ! -segítsük egymást az erősebb önbizalom felé -
topikcímmel
Én egy 16 éves lány vagyok, és szinte, mióta az eszemet tudom, önbizalomhiányom van. Úgy érzem hogy hiányzik belőlem valami.
Most az iskolában 2 lány piszkál, én meg nemtom mit csináljak, nem tok válaszolni rá ha csúnyát mondanak rám
szinte már rettegek tőlük belül, az osztálytársak, akiket berátoknak tartok nem segítenek
szerintem látszik rajtam hogy gyenge vagyok, meg amúgy is szótlan vagyok ezért is lehet, dehát ha ilyen vagyok.
Mit tehetnék ez ellen?
Ha valaki, én tudom miről beszéltek, amikor féltek még egy másik ember tekintetétől is. Mert azt hiszitek, most biztosan azt gondolja, milyen csúnya, buta, bunkó, stb. vagytok. Most negyvenegy éves vagyok, és most kezdem megérteni, hogy is van ez. Jártam pszichológusokhoz, sok jó barátom van, senki sem segített.
Az én meglátásom az, hogy Magyarországon a nevelési hagyományok olyanok, hogy szeretik már 0 éves korban beletáplálni a gyerekekbe, hogy ők értéktelenek és gyengék, jobb, ha a szülőknek engedelmeskednek, és befogják a szájukat. Saját érzéseik, gondolataik csak butaságok, és nem fontosak.
A legfontosabb tanítás (az egyik), amit kaptam egy egyébként mexikói barátomtól, hogy TE VAGY A LEGFONTOSABB! Ez nem önzőség. Ugyanis mindenkinek a saját életével kell elszámolni élete végén. Öregkorodban azt fogod gondolni, hogy "nem csináltam semmit egész életemben, mert féltem mindtentől"? Szerintem ez a legszomorúbb érzés lenne, hogy elmúlt egy élet, egy lehetőség, hogy megvalósítsd a csodát, amire születtél, de elmulasztottad, mert féltél.
Csak azt fontos tudni, hogy mindenkiben van egy csoda, egy feladat, amit meg kell valósítani, mert egyébként hiányzik az életből valami. Ez biztos. Csak nézz magadba. Azonnal meglátod, mi az. " Ne mondj le semmiről, minden lemondás egy kis halál, ne mondj le semmiről.......Minden vágyad Isten szava benned, mutatva az utat, merre rendelte menned". (azt hiszem, Babits)
puszi
Pszihiáter azt mondta nekem :magasra teszem a lécet ezért voltam elégedetlen. Valahol itt van a kutya elásva.
A fordulópont óta a férfiak megnéznek az utcán. Tanács: talán a mai világban már jobban elfogadják a különböző külsőt ami eltér az ideáloktól: konkrétan pld:szeplő ,fehér bőr, szemüveg (nekem ez volt a gond), a külalak, karcsúság elérhető.
Ismerős téma.Az enyémet rombolta az anyu, a nagynéném, az ex, és az élettársam.
Viszont a volt barátom és egy kedves kollegám épített.
Vegyétek körűl magatokat olyan emberekkel, akik erősítik az önbizalmatokat.
Nekem ez bejött, azért javaslom.
Látom, van itt másik lány is, aki volt pszichológusnál.
Szerintem szakember segítsége még nem kell Nektek.
Tudom, nagynak tűnik a probléma, de nem vagytok egyedül ezzel, azonban nem akarom lekicsinyíteni sem a gondotokat. Tudom miről beszéltek.
Lehet, hogy a buszmegállóban mellettedtek álló is ezt érzi.
Ált. az emberben azért alakulhat ki önbizalom hiány, mert úgy érzi a többi ember több, jobb. Képzeld el, hogy a legtöbb ember is ezt gondolja (szerintem kevesebben vannak a túlzott, vagy reális önbecsüléssel rendelkezők), és máris nem olyan vészes....
Ne legyetek türelmetlenek, apró lépésekkel eléritek mit akartok
Fiatal vagy, valahol ez természetes.
Sok fiatal küzd hasonló gondokkal, csak nem tudsz róla. (én is küzdöttem
 
A legjobb tréning, ha csupa jót gondolsz magardól. Kezdd azzal, hogy a barátnődet kérd meg, mondja el miért szeret téged. Erősítsen meg Téged abban, hogy igenis, mint minden egyes ember, Te is értékes vagy!!!!Közhely, de hát ez az igazság.
Aztán kezdd az apró dolgokkal.
Pl. ha boltba mész, és kérsz a pultnál 10 dkg sonkát, akkor mondj még valami kedveset is az eladónak (pl. nagyon szépen néz ki a sonka, remélem finom is lesz, maga evett már ilyet? stb..)
szóval keress olyan helyzeteket, ahol kommunikálhatsz idegenekkel. Hidd el, az emberek a kedves gesztusra kedvesen reagálnak, és ha szép lassan ezeket elkezded "gyakorolni" pozitív irányba lendítheted a Magad által kialakított képed.
Amikor tömött buszmegállóhoz érsz, nézz csak szét! Hány földre szegezett tenkintetű ember áll ott búskomoran, valószínűnek tartom, van köztük olyan is, mint Te.
Legkozelebb menj oda kezdetben egy idős nénihez (csak hogy ne jöjj zavarba) és kérdezd meg az időt, vagy egyéb apró dolog kapcsán, DE KEZDj EL KOMMUNIKÁLNI.
Egy idő után észreveszed a változást.
Azért írom ezeket, mert én is átmentem a dolgokon amiről írsz.
Ma már bemegyek a boltba és a vadidegen eladókkal röhigcsélünk, meg receptelet cserélünk, tegnap pl. a zöldséges csajjal beszéltük meg, hogy melyik kétszersült jó egy babának, neki is van egy unokahoga, mint megtudtam aki ilyen korú stb stb
Szóva az emberek megnyílnak!!!! Higgy benne és kezdd el még ma az önbizalom építést
Sok sikert kívánok!
Remélem sikerült a vizsgád, ez is növelné az önbizalmadat. Most mi történt? Más is használja a te nevedet? Bocs, de így többé nem írok, soha nem fogom tudni, hogy te, vagy valaki más válaszol, vagy hülyéskedik velem. Kimondottan azért írtam privát üzenetet, hogy ne tudja mindenki elolvasni.
Sziasztok Lanyok!
Iszonyuan megriadtam,mi lesz veletek,amikor mar nem neznek meg az emberek az utcan!Vagy amikor mar azert nez fel ratok a srac a buszon,hogy atadja a helyet!Bunosen fiatalok vagytok,es 18 evesen mindenki szep es ude!Ennel tobbet ne akarjatok a sorstol,nem lesz soha!Ezt a testet kell ugy hordozni,hogy erdemes legyen odanezni ra!Abban a tudatban,hogy a mostani testetek egyedi,gyonyoru,csodalatos!
Ha odafigyeltek,hogy a testi kisugarzas mellett valami legyen a buksitokban is,mar nyert ugyetek van!Ha "ep testben ep a lelek",mi kell tobb?Igy mar nem birod magad nem szeretni!
Udv.Puszkata
A pszichológusnál nemrég ki kellett töltenem egy csomó tesztet, aminek az volt a célja, hogy differenciálják a pszichiáter diagnózisát - azaz megnézzék, az-e a bajom, ami. (agórafóbia)
A kérdések között olyan is szerepelt, hogy érzem-e úgy, hogy az utcán mindenki engem néz, engem figyel. Olyan nem volt, hogy érzem-e úgy, hogy üldöznek.
Ebből következtetek arra, hogy ha az, hogy néznek, olyan szinten zavar, hogy azt kimondottan kellemetlennek érzed, és negatív hatással van rád, sőt! a haveroknak is feltűnik, akkor ott gond van, nem önbizalomhiány....
Keress másik pszichológust. Esetleg pszichiátert. Nem hiszem, hogy ebből egyedül ki lehet mászni.
Figyelj, minenkiben van egy bizonyos foku gatlas. Tenyleg tolunk fugg, hogyan kezeljuk, es ebben is kitartonak kell lenni. Talan soha nem szunik meg, de egy ido utan elenyeszove valhat, es egeszseges iranyba fejlesztheto, de csak ha mi akarjuk. Persze, a jo segitseg is elkel, ha egyedul nem megy. Nekem peldaul beszedgatlasom volt, neha ment gond nelkul, neha meg nem tudtam megszolalni. Ezert (is) mentem tanarnak, hogy ott ra leszek kenyszeritve, hogy kialljak mindenki ele, es mindenki csak engem nez. Volt olyan is, hogy nagyon figyeltek a gyerkocok, en meg orultem, erre azt valaszolta a nebulo, hogy egy kicsit lecsuszott a bal zoknim, nem a lecket figyeltek, en meg nem vettem tudomast a magyarazat hevebena zoknirol, mert az lenyegetlen. Jot nevettunk. NAlam sem szunt meg soha a gatlas, nem is fog, de sokkal konnyebb ma mar. SZoval nojel fel, a tinik foglalkoznak allandoan az alakjukkal, a kinezetukkel. Ki mit gondol. Felnott embereknel mar nem olyan nagy gond egy picit nagyobb orr vagy picit nagyobb fenek. Attol a szemelyiseg mit sem veszit. Akinek nem tetszik, tovabb all. Es akinek tetszik, mert veled jar, na, majd az is eljon egyszer. Bizony a huszoneves lanyom nevetett a multkor a tizeneves sajat magan, hogy akkor azt hitte, ha valahol nem tokeletes az alakja, osszedola vilag. A, dehogy. Ma mar tudja, hogy az intelligencia, a szemelyiseg harmoniaja a legfontosabb.
Szoval egy: ne foglalkozz allandoan magaddal, inkabb figyelj kulso dolgokra, es masokra. Mit gondol mas? ha erdekes, hat kerdezd meg. Ha meg nem, azt gondol ugyis ,amit akar.
Tudom, nem egyszeru, de onfejleszto treninggel fejlesztheto.
Latod, fiunak sem konnyu lenni. Az o szerepukbol eredendoen sok visszautasitasnak vannak kiteve. Ne akarj fiu, tehat kezdemenyezo te lenni. Inabb ugyes helyezkedessel add a tudomasara, hogy tetszik neked, de ne te menj oda es vard meg, hogy talan kidobnak. Mindenkit kidobnak, mert senki nem lehet mindenkinek jo.
Ha neznek, ne odanezz, olvass, vagy menj arrebb, nezz masfele. MOsolyogj kedvesenaz illetore es nezz masfele, vay menj onnan. Mit tudom en. Te is nezel, legfeljebb nem bamulsz. De mint irod, te is megbamulsz egy miniszoknyast. Nezni ingyen szabad meg, adot meg nem vetettek ki ra. Irjal, meg irok, ha segithetek. Puszi: S
és velem is ez van amit TImi irt ha vki néz akkor egyből azt nézem magamon uristen mi van rajtam kosz-vagy mi hiányzik stb.. és tökpánikba esek h miér néznek :|"
Ez akkor fog elmúlni, ha nem lesznek annyira fontosak a külsőségek számodra, ha meglátod magadban és másokban az értékes belső tulajdonságokat is. Persze sokan nem jutnak el a személyiségfejlődésnek erre a fokára.
Kedves Timide, amikor annyi idős voltam, mint Te (10 éve
 
nekem is kábé annyi önbizalmam volt, mint egy szögnek a falban. Semennyi... A szakik mindig a családi hátteret, és a gyerekkor egyéb káros hatásait (pl. a többi gyerek kegyetlenségét) szokták felelőssé tenni ezért. És biztos igazuk is van.
Ami baj, hogy nagyon megnehezíti az életet, mert lehetsz Te szép,okos, kedves, aranyos, ha nincs önbizalmad, ezt sugárzod, és minden nehezebbé, távolibbá válik.
Én nem ismerlek, de biztos vagyok benne, hogy TE IS MEG TUDSZ BIRKÓZNI ezzel. Iszonyú sablonos leszek, de egyedül Te döntheted el, hogy bízni fogsz-e magadban, vagy sem. Sose másoktól várj biztatást,csak Te lehetsz saját életed kovácsa.
Meglátod, ahogy jönnek majd az élettapasztalatok, egyre több önbizalmad lesz. Addig is olvass sokat a témában, és vedd körül magad olyan emberekkel, akik szeretnek és akiket szeretsz. És tényleg "csak" egyet kell tenned: ELHINNI, HOGY NAGYON ÉRTÉKES ÉS EGYEDI EMBER VAGY!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!!
Sok erőt kívánok hozzá!
jó jó persze nem üldözési mániád van, csak hogy is magyarázzam meg...
az hogy mindenről és mindenkiről a legrosszabbat feltételezed az nem önbizalomhiánynak tűnik. persze önbizalomhiányos vag, de szerintem nem csak ez a gond.
nem tudom az orvosok miért rázzák le az embert, azért mert nem skizofrén "csak" ilyesmi baja van. ezt speciel a topikindítóra értem...
szerintem probalj meg valtoztatni magadon ha nem vagy elegedett. ruhatar csere stb. es egy picit szarj az emberekre. nem kell foglalkozni azzal ki mit gondol. eld az eleted azt annyi.
amugy a parkapcsolat az jo megoldas az onbizalom novelesre
valamien szinten senkisem elegedett magaval sohasem. szerintem benned ez csak tulzottan eros.
Szerintem beszéld meg egy barátnőddel, hogy menjetek el kipróbálni a hastáncot. Tényleg feltornázza egy nő önbizalmát és nagyon jó, lehet jót tenne. Csak egy tipp
utálom ezt
mert a nap 23 órájában nem szeretem magam, nem tetszik ami tlátok.. van egy egy pillanat mikor meglátom magam amikor azt mondom h nem rossz :D de aztán elsétál mellettem egy csaj miniszoknyábna kis tüsarkuban tökéletes alakkal és akkor megint.. hová gondotam.. aza szép nem pedig én...
és velem is ez van amit TImi irt ha vki néz akkor egyből azt nézem magamon uristen mi van rajtam kosz-vagy mi hiányzik stb.. és tökpánikba esek h miér néznek :|
a barátaim probáltak leszoktati erről de nem tok
egyszerüen nem megy
én is ilyen voltam. ez a buszmegállós dolog olyan, mintha rólam írtad volna. ma már 32 éves vagyok és azt hiszem elmúlt az érzékenységem. rajtam a férjem segített. a megismerkedésünk is olyan volt, hogy ő jött oda hozzám, mert én ránézni sem mertem volna. és aztán nem hagyott el, kitartott mellettem és nagyon, nagyon sokat beszélgetett velem. így egy idő után elkezdtem normális embernek érezni magam.
egyszóval segíteni, tanácsot adni nem tudok, csak azt tudom elmondani, hogy nekem mi segített.
Én i voltam pszichologusnál de nem jött be a dolog, igy inkább hagytam a francba..
most nagyon késő van, leragad a szemem. holnap többen hozzászólnak a témához, csak frissítsd fel, jó?
jó éjt neked!