Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Vihar-sarok
Létrehozva: 2006. május 9. 11:17
"Hatalmas vihar tombolt az ország különböző részén, a szél tetőket sodort el, vezetékeket szaggatott le, fákat csavart ki. "
Volt már ilyenben részed?
Tombolt már a lelkedben hasonló vihar?
Ha igen, tudod, hogy ilyenkor jó egy zug, egy sarok ahová elbujhatsz.
Itt csendesen elmélkedhetsz
Megoszthatod másokkal gondjaidat, gondolataidat
Ha van számodra kedves fotód itt megmutathatod
Írhatsz verset, vagy hozhatsz attól, aki helyetted megírta aktuális érzelmeidet
Szergej Jeszenyin: Bokraink közt...,
"Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő, szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha.
Arcod haván bogyók bíbor vére –
szép voltál, te kedves, illanó!
Szelíd, mint az alkony puha fénye,
s fehéren sugárzó, mint a hó.
Szemed magvai kihulltak régen,
neved, a törékeny, messze szállt.
Gyűrött sálam őrzi már csak híven
fehér kezed hársméz-illatát.
Amikor a háztetőn a hajnal
macska módra, lustán lépeget,
emlegetnek tűnődő szavakkal
vízimanók, dúdoló szelek.
Kéklő esték azt suttogják rólad:
álom voltál, elhaló zene.
De tudom - aki formálta vállad,
fénylő titkoknak volt mestere.
Bokraink közt már az ősz barangol,
kóró lett a fényes laboda.
Zizegő szép zabkéve-hajadról
nem álmodom többé már soha."
Rab Zsuzsa fordítása
Bella István:
És szólt a szó
És szólt a hegy:
- Ha alvó kő leszek,
hogy felébredjek,
kezedbe veszel-e?
És szólt a Nap:
- Ha már nappal leszek,
hogy megvirradjak, szemed
fölnyitod-e?
S a csillag szólt:
- Ha már csak fény leszek,
szemhéjad alá, látni
elrejtesz-e?
És szólt a tó:
- Ha tűz gyöngye leszek,
egy fűszál sóhajában
meghallasz-e?
És szólt a szó:
- Ha kucorgó fény leszek,
a szájad szélén, hogy megláss,
egyetlenegyszer kimondasz-e?!
Csokonai Vitéz Mihály: A rózsabimbóhoz
Nyílj ki, nyájasan mosolygó
Rózsabimbó! nyílj ki már,
Nyílj ki; a bokorba bolygó
Gyenge szellők csókja vár.
Nyílj ki, gyenge kerti zsenge:
Hébe nektárt hint terád,
Szűz nyakadba Flóra gyenge,
Bársonyos palástot ád.
Óh, miként fog díszesedni
Véled e parányi kert!
Óh, hogy óhajtják leszedni
Rólad azt a drága szert!
Hadd szakasszalak le, édes
Rózsaszál: szép vagy te már.
Héj, ha meglát, hány negédes,
Hány kacér leányka vár!
Nem, nem! egy leány se nyissa
Büszke fűzőjét terád.
Ültetőd kedves X... issa
Néked újabb kertet ád.
Ott kevélykedj bíboroddal,
Ékesebb bíborja közt!
Ott kevélykedj illatoddal,
Kedvesebb illatja közt!
„Mi az?” – kérdezte Vén Rigó.
„Tavasz!” – felelt a Nap.
„Megjött?” – kérdezte Vén Rigó.
„Meg ám!” – felelt a Nap.
„Szeretsz?” – kérdezte Vén Rigó.
„Szeretlek!” – szólt a Nap.
„Akkor hát szép lesz a világ?”
„Még szebb és boldogabb!”
Szabó Lőrinc: Tavasz
Szép Ernő: Tiszapart
Ült egy szegény halász ember
Kettesben a néma csenddel,
Ott ül füst nélkül pipázva,
A tolvaj hálót vigyázza.
Kezdi a hálót emelni,
Halat nem tud benne lelni,
Póklábak megint leszállnak,
Kút kazal fa alva állnak.
Áll a nap fenn, áll a felhő,
Nem jön fecske, nincs egy szellő,
A víz nem látszik hogy folyna,
Isten mintha bóbiskolna.
Talán el is felejtette,
Hogy a Földet teremtette
A Tiszát is beletette,
A halászt is leültette.
Alig találtam ide. Milyen változás vajon azért, hogy agyunkat mozgásban tartsák. Költői volt a kérdés.
Bálint napra
Nagyon szép ez a dal.
Ilyen az élet
Keresztes Ildikó ezt a dalt fogja énekelni A Dal válogatásán.
Csodálatos a mondanivalója és magyarul fog énekelni.
Ez az igazi üzenet a világnak, nem a nőnek öltözött szakállasok üzenete
HAZÁM HAZÁD
Feléd indulok, hív a fény éjfél felé.
Jelet hagysz a csillagokban, hová megyek én
Már közel a határ
Velem senki nem volt olyan, amilyen te vagy
Tudom azt, hogy csak te érted,
holnap felkel a Nap
Célba ér a lét,
ami a szívbe zárva él.
Itt az első fénysugár,
vár egy gyönyörű új világ.
Holnap már ott leszek
hol határok nélkül élhetek.
Hozzád lassú, hosszú út vezet,
hazád hazám lehet
Mert kell egy ház,
az ami mindig visszavár.
A hajnal újra tárja ablakát,
gyönyörű új világ.
Hazatérhetek.
Nekem ott mindig van helyem.
A remény bátrabb, mint a képzelet,
el nem tévedek.
Hazád hazám lehet.
A hazám hazád lehet.
Szövegírók: Márkus József
Zeneszerzők: Pálvölgyi Géza
Előadó: Keresztes Ildikó
https://www.youtube.com/watch?v=0WUP4LBDxdY
Pozitív gondolkodás
Ma még nem esik semmi, de lehet, hogy fog
Arany János:
Honnan és hová?
Mily rövid az élet!…
Mint hullócsillag futása,
Mely földünk körébe jutva,
Lángra gyúl, és tűz-barázdát
Írva elszalad, gyorsabban,
Mint egyet pillantanál.
Útja honnan jött? hová visz?…
Míg sötét volt, s ujra az lesz,
A világ-ür végtelenjén
Hol bolyongott? és hová fog?…
Ki tudná megmondani!
Míg tündöklött, addig élt.
S honnan jössz te, lélek…
Mely csak e föld gőz-körében
Vetve lángot, addig fénylel,
Amig éppen áthaladsz;
Bölcsőd és sirod homály.
Akkor lobbanál-e föl csak
Az állatban, s véle múlsz el?…
Vagy jövél a végtelenből
Ismeretlen, hosszu pályán,
S visszatérsz azon megint?…
Oh, ha nem volt, és ha nincs
E parányi csillogáson
Innen és túl folytatás:
Mily rövid az élet! –
Megfelelsz te, lélek.
Volt idő, mikor tagadták
A futamló csillagot:
Semmi az, csak földi pára,
Lobban, és fut, és el-ég.
Most a szellemet tagadják:
Semmi az, csupán anyag,
Agyvelő, vér és ideg
Összhatása, mely azonnal
Véget ér, ha szétbomol
Agyvelő, vér és ideg.
Az anyag a halhatatlan:
Fűben-fában újra éled,
Összetársul, meg elszéled
Mindörökké, szakadatlan;
Hanem e feltámadást
A szellem nem éri meg:
Ez üres hang, nincs sehol,
Puszta réme ferde agynak,
Mílyet századok ránk hagynak –
S csak zavarja a tudást.
Oh, ti, akik jobb felemnek
Már e földön mély sírt ástok:
Oly bizonyos hát tudástok,
Hogy helye sincs védelemnek?
Nem mond ellen az a szellem;
Mely kutat, hogy támaszt leljen
Megtagadni önmagát?
S nem rettegné, ha meglelte
– Mit tudása így teremte –
Azt az örök éjszakát?…
Ah, jobb volna kissé várni,
Nehogy úgy találjon járni
Az a híres tudomány,
Mint ama gyors fénnyel jára,
Mit csillagnak vélt a golyhó,
Ő azt mondá: csak gyúlt pára:
S ím, ma áll, hogy égi bolygó –
Mi lehet még ezután?
Ami annyi szívbe oltva
Élt világ kezdete olta;
Mit remélt a hindu, párz;
Amért lángolt annyi oltár,
Zengett Szíonon a zsoltár:
Hogy nem addig tart az élet
Míg alant a testbe' jársz;
Hanem egykor újra éled,
S költözzék bár fűbe, fába
Vagy keresztül állaton:
Lesz idő, hogy visszatérhet
Régi nemes alakjába,
Megtisztúlva, szabadon;
Vagy a „boldogok szigetjén”,
Mint hivé a boldog hellén,
Vagy az üdvezűltek helyén,
Mint reméli keresztyény,
Lesz dicsőbb folytatása:
Én ezt meg nem tagadom. –
Mit hisz a tudós? ő lássa,
Földi pályám' ami nézi:
Annak immár vége lesz,
Vissza senki nem idézi; –
S rövid foglalatja ez:
Mély homályban, éjfél tájban,
Kis fény is ha nagynak tetszik,
Hogy a föld körén bolyongtam:
Egy barázdát én is vontam.
Az emberek ráveték
Pillantásukat egy percig, –
S egy tudós tán megfigyelt
És lapjára, sok száz jelhez
– Ahogy csillagfutást felvesz –
Könnyed, vékony karcolással
Rólam is tőn némi jelt,
Mire reggel ő sem ismer;
S összevéti annyi mással
A jövendő nemzedék,
Mely se kérdi tán, se tudja,
Nem is igen lesz rá gondja:
Hogy itt éltem, s a tömegben
Én is lantot pengeték.
1877 júl. 14
Minden betérőnek áldott Karácsonyt kívánok!
Sátoraljaújhely Zemplén fővárosa
Kosztolányi Dezső
A hosszú, néma, mozdulatlan ősz
aranyköpenybe fekszik nyári, dús
játékai közt, megvert Dárius,
és nem reméli már, hogy újra győz.
Köröskörül bíbor gyümölcse ég,
s nem várja, hogy a kedvét töltse még,
a csönd, a szél, a fázó-zöldes ég,
fülébe súg, elég volt már, elég,
s ő bólogat, mert tudja-tudja rég,
hogy ez az élet, a kezdet s a vég.
Nekem se fáj, hogy mindent, ami szép,
el kell veszítenem. A bölcsesség
nehéz aranymezébe öltözöm,
s minden szavam mosolygás és közöny.
Elmentettem, köszi a verset.
Köszönöm a jó kívánságod.
Boldog névnapot és jó egészséget kívánok!
Nagyon jó elfoglaltságot találtál, ügyes vagy, szépek az ékszerek.
Évek óta most találtam meg a fórumot. Igaz most sem tudom hogyan lehet egyszerűen idejutni de majd megoldom.
Dicséretes, hogy ilyen hosszú ideig fenn maradt ez a kis közösség. Kati ez a Te kitartásodnak köszönhető biztos.
Mostanában én is mint sok más ember facebookozok de azt is módjával csak. Leköti az időmet az ékszer készítés. Egy éve találtam erre az elfoglaltságra.
Minden jót kívánok Nektek.
Szabó Balázs - A sárga rózsa
Mindenki megcsodálja,
Ódákat lehetne írni róla,
A virágoskert egyik csodája
A sárga rózsa.
Sárga, mint az irigység,
Tövistől szúrós a szára,
Mégis ő a reménység
Csudaszép virága!
A többi rózsa is nagyszerű,
Lehet bármilyen, nem bánom,
A vörös szín is gyönyörű,
Én mégis a sárgát imádom.
A szerelmet is jelenti számomra
A csokorba szedett rózsa,
Emlékszem még arra a háromra,
Amit vittem az első randevúra.
A virágoskert királynője,
Énnékem maga a csoda,
Ennek a versnek az ihletője,
Szeretettel adom néked oda.
De jó lenne friss kenyérnek lenni,
illatommal a világot körbelengni.
Adni magamból bárkinek, aki éhes,
ha nincs mivel vágj, csak hagyni, hogy téphess.
Csak hagyni, hogy megpirult kérgemet
majszolják csíntalan gyermekek.
Hogy tépjenek, osszanak bátran,
hisz kovász koromtól csak erre vártam.
És ha csak árva morzsák maradtak belőlem,
az éhes galambok is lakjanak jól tőlem.
Jakabovits László
Kaffka Margit: Találkozás
Az asszony víg, dalos volt, -
kacaja,
Mint hajnalidőn gerlice szava,
Felhangzott szüntelen.
A férfi nézte és ámulva szólt:
- Lám! Azelőtt ilyen szép sose volt, -
Én így nem ismerem!
Továbbment. S hogy talált egy
szőke lányra,
Leült mellé és súgva magyarázta,
Hogy "mi a szerelem?"
Mikor füléhez hajlott mosolyogva,
Az asszony ránézett, féltőn, titokba:
- Igy sose bánt velem!
Nemrég, - szerelmük végső
idejébe, -
Hogy együtt ültek, csendben, tépelődve
Magányos estvelen, - - -
Egyik se tudta még, hogy mi a gyásza, -
Akartak még, - s már nem tudtak egymásra
Rámosolyogni sem.
http://kep.psharing.com/804156.jpg
Katikám, Itt csak esik, már szakad is az eső, viharfelhő sehol, csak eláll. Még a bogyótárba kell kiugrani. Na jó, kisétálni....
“Az ember legvégső mértéke nem az, hogy mi mellett áll ki a
kényelem és a komfort idején, hanem hogy mi mellett áll ki a kihívások
és a viták idején.” (Kenny Rogers)
“Semmilyen szél sem kedvező annak, aki nem tudja, milyen kikötőbe tart.” (Seneca)
“Egy hajó sem járja az élet óceánját úgy, hogy ne találkozna viharral.” (Spurgeon)
“Az időjárás az az állapot, amire mindenki panaszkodik, de senki sem csinál semmit ez ügyben.” (Mark Twain)
“Mindig alakulni s változtatni, odasimulni és
áldozni valamit, mindig adni, amikor kapsz, mindig továbbadni, amit
szereztél, így vagy úgy… Csak nem “biztonságban” élni. Mindig várni a
vihart és a tűzvészt. S ha beköszönt a vihar és a tűzvész, nem
csodálkozni és nem sopánkodni. Nyugodtan mondani: “Itt van.” S oltani és
védekezni.” (Márai Sándor: Füves könyv – Az élet ritmusáról)
“Ha kitör a vihar, mindenki a természete szerint cselekszik.
Van, ki elnémul a félelemtől. Van, ki menekül. Van, ki elbújik.
És van, aki szárnyát kitárja, és sasként szárnyal a szélben.”
(Elizabeth: Az aranykor)
Ma reggel lángolt az égbolt. Biztos ilyet látott Szabó Lőrinc is amikor papírra vetette sorait.
"Áttetsző arany ingében ragyogva
jött a nyári hajnal az égen át:
azt hitte, hogy még alszom, mert mikor
házam elé ért, elmosolyodott,
körülnézett s a nyitott ablakon
nesztelenül beugrott a szobámba,
aztán könnyű ingét ágyamra dobva
bebújt hozzám a takaró alá."
Szia!!!!!
Gondolkodtam. Néha szoktam. Bele is fáradok. VAgyis: arra jutottam, hogy jó ideje nincs senkinek komolyabb gondja, hogy beülne a sarokba a jó kis fotelkádba, hogy kisírja a bánatát, vagy nincs sok idő a lehuppanásra, de: ahogy én is, tuti, hogy sokan gondolnak Rád.
Ahogy Ágira, Hildára, s a többi lányra is.....
Azért jöhetnének néha, egy egy jó szóra! egy szál virággal - akár.
Puszillak!!!!!
A 4. képnek nincs hely. pedig 3-at tettem csak fel! hm. még alakul, remélem.
Rózsasziromos légyott
"Vidám fürdő-népesség, karcsú villák sora,
Smaragd Sió, rétek, berkek, váltakoznak...
Robog a vonatunk a tó szélen tova
S merengünk játékán parti hullámoknak."
Jámbor Lajos
Szép napot kívánok mindenkinek aki befordul ide a sarokba...
Itt huvos a reggel, 11 °C van és lóg az esso lába. De azért voltam reggeli sétán a péknél. Vettem friss brindzát is, lesz finom korozott... ;o)))
Tuzviharka, a konyokom gyógyul mutés nélkul. Már tudok ismét autót vezetni is, csak a fejem folé még nem tudom felemelni a kezem. Rendbe jott a térdem is - 5 héten átt fojt belole a genny, de hála Istenkének ezen is már túl vagyok.
Szervusztok!
Katika, látom meg vagy, Ágicának a könyökével mi lett????
Én iskívánok még a maradék időre Kellemes Húsvétot, sok örömet az unokákhoz!!!!
Ma változó helyen, de Pest belvárosában szakadt - hellyel közzel.
Mindenesetre lányom hívott, hogy az ablaktörlő lapát alig bírta a munkát.-
De legalább aranyat ér!