Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
SZLOVÁKIA ÉS A TÁTRA.
Torolt_felhasznalo_916804
Létrehozva: 2006. május 21. 14:17
Gondoltunk egyet, és újból felkerestük a kedvenc utazási irodánkat. A prospektust lapozgatva, nagyon megnyerte a tetszésünket egy olyan 5 napos túra, ami északi szomszédaink néhány városát bemutatva, lehetőséget ad a Lomnici csúcs megismerésére, és utazásunk során megtekinthetjük az egyik kedvenc lengyel városunkat Zakopanét, és még néhány kellemes programot is közbeiktatnak.
Akkor irány Szlovákia.
A fényképes bemutatóm két részből fog állni.
Az első, jóval nagyobb részben a tavalyi utazásunkat fogom bemutatni, és a végén, az ebben hónapban észak Szlovákiában töltött pár napról teszek be képeket.
Remélem, akik még nem jártak ezeken a szép vidékeken örömmel veszik a beszámolómat, és az is elképzelhető, hogy lesz olyan közöttetek kedvet kap egy szlovákiai túrára.
Akkor csapjunk a lovak közé, máris Poprádon vagyok, a Lomnici csúcs közelében, egy igen kényelmes szállodában. Ahol reggelente a madarak csicsergésére ébredtünk, és fantasztikus látványt nyújtott a közel 2700 méter magas tátrai hegycsúcs látványa.
Akkor irány Szlovákia.
A fényképes bemutatóm két részből fog állni.
Az első, jóval nagyobb részben a tavalyi utazásunkat fogom bemutatni, és a végén, az ebben hónapban észak Szlovákiában töltött pár napról teszek be képeket.
Remélem, akik még nem jártak ezeken a szép vidékeken örömmel veszik a beszámolómat, és az is elképzelhető, hogy lesz olyan közöttetek kedvet kap egy szlovákiai túrára.
Akkor csapjunk a lovak közé, máris Poprádon vagyok, a Lomnici csúcs közelében, egy igen kényelmes szállodában. Ahol reggelente a madarak csicsergésére ébredtünk, és fantasztikus látványt nyújtott a közel 2700 méter magas tátrai hegycsúcs látványa.
Természetesen, a friss levegőtől megéheztek az ide látogatók, ami természetes dolog.
Lengyel barátaink kitettek magukért, senki nem maradt éhen.
Pulóvertől kesztyűig, papucson át, mindent, amit a turistákra rá lehet sózni.
Persze nem szabad kihagyni a híres lengyel plackit sem, ami egy kicsit hasonlít a mi lángosunkhoz, csak abból nem, spórolják ki az alapanyagot, nem száraz mint az őszi avar, hanem vastag, jól átsütött, de nem locsog a háromnapos olajban, mint ahogy azt a Balatonon tapasztalhatják azok, akik kipróbálják az ott árult lángosnak csúfolt förmedvényt.
A túránk csúcsa az volt, amikor a felvonóval felmentünk a hegyre. A panoráma amiben ott volt részünk, felejthetetlen élmény volt.
A zakopanei füstölt sajt olyan kuriózum, mint Kubában a koktél.
Nem csupán az íze kellemes, de az eltarthatósága is hosszú időre szól, tehát nem probléma, ha valaki akár 2-3 kilót is vásárol, nem fog ráromlani.
Soha nem emlékszem olyanra, hogy az utcák ne legyenek tele vidám, jókedvű turistákkal.
azt hiszem, Zakopane egyike azoknak a városoknak, ahol nem illik szomorkodni. Hisz a látvány, pláne ha felmegyünk a hegyre, mindékit vidámmá tesz.
Mi is ezt tettük.
A városka hangulata, már az átkosban is csábította az utazni vágyókat. A rendszerváltás óta a város igencsak megváltozott. Szerencsére előnyére.
Persze a lengyel barátaink, ma sem tagadják meg önmagukat. Amiből pénzt lehet csinálni, azt megpróbálják, többnyire sikerrel.
Azt hiszem, nagyon megérte a közel 30 fokos melegben megtett kemény séta, hisz ami a szemünk elé tárult, felejthetetlen élmény volt.
Az utazásunk során, két alkalommal átruccantunk a közeli Lengyelországba.
Gyönyörű látvány volt a hatalmas hegycsúcsok látványa. De ami utána várt bennünket, az minden képzeletet felülmúlt.
Nagyon örültem, amikor sikerült találkoznom egy gorál zenekarral.
Az más csak szerencse kérdése volt, hogy az utolsó CD-t amit árultak, sikerült megvásárolnom.
A többit már megvették az előttünk járó turisták.
Igen kellemes zenéjük van, és a népviseletük sem hagy semmi kivetnivalót maga után.
A kolostor a nevét, az épület tetejét fedő vörös cserepekről kapta.
Főleg tiszta időben, már messziről virított a szerzetesrend épületének tetőfedője.
Igen szép látvány volt a magas hegyek közé beékelt kolostor látványa.
A rendház egykori lakói a lelki orvosságok mellett kiváló ismerői voltak a természeti gyógymódoknak, jelesül a földeken vadul növő füvek gyógyító erejének voltak kiváló ismerői.
Az amúgy igen puritán módon élő szerzetesek, e gyógyhatású készítmények értékesítéséből befolyt jövetelelemből tartották el magukat.
Már nem emlékszem merre mentünk, de arra igen, hogy a sok üléstől kissé elfáradtunk, és egy kis sétát tettünk Poprád városában.
Ilyenkor, amikor ilyen helyeken járok, nem értem az egyik kedvenc költőmet, aki az Alföldért rajongott.
Sajnos akkor fotózni nem tudtam, de ha ezt örömnek lehet nevezni, köszönöm, hogy képeket tettél fel erről a természeti katasztrófáról.
Olyan jó látni a Lomnici csúcs alatti erdőt szép zöldnek! A húsvéti ünnepet töltöttük Lomnicon, hát.... nagyon szomorú képet mutatott a Tátra! Mennyi idő kell ahhoz, hogy a 2 évvel ezelőtti tragédiát feledni lehessen....?
De még így is csodálatos!
Sztem jobban ismered Szlovákia szépségeit mint az itt élok tobbsége
A szállodánk közeléből, ezzel a felvonóval jutottunk el arra a helyre, ahonnan a szédítő szakadékokon keresztül a lanovkával juthattunk fel a Lomnici csúcsra.
A kellemes fáradtságot egy még kellemesebb söröző teraszán, egy finom jéghideg sörrel tettük a helyére.
A valamikor igen nagy sikert aratott Fekete város c. TV sorozatot, ahol olyan színész királyok játszottak, mint Pécsi Sándor, Bessenyei Ferenc, ebben az épületben (is) forgatták.
A fehér asszony szabadságon van.
DE sokak szerint a gyógyfürdőjük is jó.
Őszintén megmondom, nem nagyon szeretjük az ilyen medencéket. Sok az ember, a víz tisztasága is kétséges. Ha lehet, inkább természetes vizek mellé megyünk.
A harmadik képhez, amin a romos épület látható, van némi kommentálni valóm.
Ebben a házban élt néhány hónapig Petőfi Sándor.
A koszorúkat az itt élő magyarok rakják ki minden március 15-én.
Nem rajtam múlik, ugyanis van egy tündéri feleségem is, és nem biztos, hogy találunk olyan utat, amire még van hely.
3éve élek itt, felvidéki szuletésu vagyok, dunaszerdahelyi, de gyerekkoromban kulfoldre koltoztunk, aztan én ugy donottem visszajovok, az egyetemet itt végzem el, Pozsonyban.
Én is sokszor még most is tapasztalom, hogy elég ha csak a barátaimmal beszélek magyarul buszban, villamoson, vagy csak egy kávézoban, és néhány embernek vannak jo kis megjegyzései. De már fel sem vesszuk.
Mammut sorozot nem ismerem... Sokhelyen készitenek finom knédlit, én is szeretem
Látom gyakran jártok Szlovákiában, mi a kovetkezo uticél?
Tegnap, két turista csoport vezetőit, "tiltott idegnevezetői tevékenység" ürügyén, hámom személyt, tanárokat letartóztattak.
A lényeg az volt, egy baráti társaság, tanárok, ha jól emlékszem szekszárdiak voltak, csináltak egy közös hétvégét Pozsonyban.
Ugyan ezt tetté a győri diákok is, akik tanárjaikkal látogatták meg az egykori magyar várost,
A koronázó templomnál, egy turisztika ellenőr bejelentése alapján három tanárt előállítottak a rendőrségre, úgy, hogy csak egyet igazoltattak, a kér győri pedagógust a templomból rángatták ki, és rács mögé rakták a három tanárt.
A szlovák hatóságok rendőri túlkapás miatt vizsgálatot kezdeményeztek, a magyar konzul bejelentése alapján. Ma délelőtt dől el, hogy a Külügyminisztérium tesz e lépéseket, az incidenssel kapcsolatban.
Való igaz, hogy a szlovákoknál van egy olyan törvény, (Magyarországon is van ehhez hasonló rendelet) hogy idegenvezetést csak hivatásos szlovák idegenvezető végezhet.
Ami a túlkapást illet, az sem megengedett, ha én a családommal kimegyek Pozsonyba, és a történelmi ismereteim alapján a látottakat kommentálom a velem lévő rokonoknak, barátoknak.
Számos esetben csináltunk olyan kirándulást, hogy összeálltunk 15-20-an, és az arra vállalkozók felosztották egymás között az előre eltervezett útvonalak látványosságaival kapcsolatos tudnivalókat.
Jelen esetben is, akik elmondták a történelmi jelentőségű dolgokat, történelem tanárok voltak.
s ha már a szlovák idegenvezetésről beszélünk, a két hete történt utazásunkat egy olyan buta liba vezette, (Ipolysági magyar volt a drága) hogy minden vezetői tudása annyi volt, hogy amerre jártunk, egy magyar nyelvű könyvből felolvasta az ott leírtakat.
Ha kérdeztél tőle valamit, arra válaszolni nem tudott.
Egy alkalommal volt élvezhető a vezetése, amikor egy cseppkőbarlangot látogattunk meg, és a barlangtúrát egy szlovák geológus vezette, és az általa mondottakat fordította.
Még jó, hogy értett szlovákul.
Mint írod, kedves Yndira, Pozsonyban élsz:
Létezik még a Mammut söröző? Ha jól emlékszem a nagy áruház közelében volt, és igen jó knédlit készítettek. A sörről, és a borovicskáról már nem beszélve.