Három gyermekkel kinőve a 49 négyzetméteres lakótelepi lakást, Veronika a családjával Vácról Szokolyára költözött. Lebontott válaszfalakból és egy régi kályha darabjaiból építtettek új téglakályhát, amibe még egy nagyméretű sütőt is terveztek. Egy téli szezonban hét köbméter tűzifa fogy, ennek fafajtától függően 120-200 ezer forint a költsége.
Kata albérletben él Budapesten – a fűtést is „örökölte”. Gázkonvektor van, ami könnyen szabályozható (50 négyzetméteres lakásánál havi 9-12 ezer forintba kerül a fűtés.) Viszont nagy, ronda és macerás: állandóan kézzel kell állítgatni. Mégis… marad így.
Anikó Budakalászon él, kétszintes családi házban a családjával. Amikor 70 ezer forintos gázszámlát kaptak, rögtön konvektorbontás, kandallóépítés következett. A préselt fahulladék meglepően jó megoldásnak tűnik azóta is. Két kandalló fűti az alsó szintet, ami nemcsak olcsóbb megoldás lett (maximum havi 25 ezer forint), de sokkal szebb is.
Máriáék Erdélyből települtek át. Otthon megmaradt a házuk, itt viszont nem tudják megfizetni az albérletet, annak ellenére, hogy ő is, párja is folyamatosan találnak alkalmi munkát. Saját építésű kemencével fűtenek a környékről begyűjtött fával, hulladékkal.
Ági egyedül neveli Sanyit és Dorinát. A gyes lejárta után egy hónappal épp munkát keres, albérletét és fűtésszámláját egy alapítvány fizeti, enélkül nagy bajban lenne a család, hiszen 17 ezer forint a havi átalány.
Erzsi néni Észak-Magyarországon él, fával fűt, egy talán már „klasszikusnak” nevezhető hagyományos kályhával – évente 120 ezer forintot kell erre félretennie.
Péter egy észak-magyarországi faluban él. Újrahasznosított anyagokat használ fel a házában ahol csak lehet, és fontosnak tartja, hogy minden praktikus legyen. Az általa tervezett és barátjával együtt kivitelezett sparhelt egy víztartályon keresztül meleg vízzel tölti fel a fűtőtesteket. Fűtés közben pedig természetesen főzni is lehet…
Valéria és férje egy fizetésből élnek. Szociális bérlakásban laknak, a férfi parkok takarítását vállalta el, ebből tudják fizetni a bérleti díjat. Az önkormányzattól kapják a fát, vaskályha fűti be az egyszobás lakást.
Szilvi apró lakásban él Budapesten. Ide be sem lehet vezetni a gázt, marad tehát az örökölt távhőszolgáltatás, az idei évtől havi fix 7900 forintért. Viszont tény: ez a legkényelmesebb megoldás minden lehetséges közül.
Aranka Lajosmizsén, egy tanya melléképületében él, alkalmi munkákból tartja fenn magát párjával. Fűteni úgy tudnak, hogy égethető fahulladékot, erdőből gallyakat gyűjtenek. 15 négyzetméteren laknak, első gyermeküket várják.
Pál agrármérnök, Szentkirályon él családjával, egy gyermekével. Újonnan épített házában modern rendszer teszi kényelmessé az életét. Sőt, az aprítékkal való fűtés rendkívül takarékos is. A kazán hatásfoka 90 százalékos, így akár 60-70 százalékkal is kevesebből jön ki a fűtés a fával és hagyományos módon való tüzeléssel szemben. A rendszer megépítése drága, de aránylag gyorsan megtérül.
Gergely szerint a gazdag emberek tehetnek azért, hogy a világ jó irányba forduljon. A passzívház fűtési/hűtési rendszerének kialakításakor nála nem is az volt az elsődleges szempont, hogy mikorra térül meg a befektetés, hanem az, hogy ne terhelje a környezetet. A ház előtt elektromos autó parkol.
Zsofka néni nyugdíjas, Tótkomlóson él egy vályogházban. A sparhelt, ha főz-süt, befűti a konyhát. A lakás többi részét gázfűtéssel oldja meg, takarékosan bánva azzal is.
Dóra Budapesten él családjával. A cirkófűtést tudatosan használja, amennyire csak lehet, takarékosan. Számára az egyenletes hőérzet mellett a környezettudatosság is fontos, ezért, gázszámlája télen így 25 ezer forint körüli.
Attila hegesztő volt, amíg kapott munkát. Ma hajléktalanként él, egy gázfőzőt alakított át főzőalkalmatossággá, ami mellett melegedhetnek is. A közelben levő ártérről gyűjti be az uszadékfát és a gallyakat. Egyelőre nem voltak nagy hidegek, még bírja…
Vera férjével és kislányával Ménteleken él, kétszintes családi házban. Egy fűtési szezon körülbelül 250 ezer forintjukba kerül.
Váradi Lászlóné és családja 35 négyzetméteren él, öt gyermeket nevelnek. Vegyesen fűtenek fával és szénnel: ez 30-40 ezer forintba, havi bevételük felébe kerül. Időnként az erdészettől tudnak venni úgynevezett bárcát (gallyak, ágak ömlesztve), ez olcsóbb, de nem mindig elérhető.
Dániel a családjával egy felújított családi házban él Budapesten. Bioetanol-kályhával fűtenek, a fotózás alatt öt perc alatt varázsolt meleget. A költsége nagyon alacsony egy ilyen eszköznek; egy-két deci alkohollal üzemel akár órákon át.
Az ózdi Csépányi Általános Iskola második éve fűt Erzsébet utalványból préselt brikettel. A használt fizetőeszközből hat kazánt táplálnak – kétszáz gyerek melegszik belőle. A húsz mázsa utalvány tizenegy teherautónyi szénnel február végéig elég.
György passzívházat építtetett Budapest agglomerációjában. Az elsők között volt, akik ilyen megoldásban gondolkodtak. Az ökoszemlélet miatt választotta ezt, és azóta sem bánta meg. A fűtés tehát nem kerül semmibe náluk, kivéve, ha elképesztő hideg áll be, és hosszú ideig meg is marad.
László és családja (három felnőtt és két gyerek) egy romos, befejezetlen családi házban él az északi határ közelében. A férfi húsz éve saját kezűleg bányássza a szenet, saját bevallása szerint szakszerűen, nagy odafigyeléssel. Az erdőre nem mehet fát gyűjteni, mert azért megbüntetik, így marad az életveszély. De így legalább a fűtés ingyen van, ami szinte a túlélést jelenti a család számára: havi bevételük 22 ezer forint.
Stefi fotográfus, Budapesten él. Több mint félévi levelezgetés és ügyintézés után sincsen fűtés a lakásában. Sosem fogyott ennyi tea még…
Egy élelmiszerüzlet utcára kivezetett meleg levegője lett a fűtése ennek a hajléktalan párnak. Éjjelre magukra terítenek egy fóliát, hogy a hűtők „melléktermékeként” kiömlő meleg levegő tartsa őket életben. Ki tudja, ott lesznek-e még, mire a cikk megjelenik…