Valentyina Tyereskova szovjet űrhajós 1963. június 16-án hagyta el a Föld légkörét a Vosztok–6 fedélzetén, s ezzel be is írta magát a történelembe: ő lett az első nő, aki járt az űrben, illetve ő volt az első szovjet űrhajós, aki manuálisan – és nem távirányított vezérléssel – vezethette a járművét. Útjuk során negyvennyolcszor kerülték meg a Földet, három nap után tértek haza. Űrhajóskarrierjének izgalmas pillanata, amikor 1962-ben beválasztották az űrprogramba, ő volt az első, akit tesztrepülési tapasztalatok nélkül választottak ki űrrepülésre, szabadidejében azonban sokat ejtőernyőzött, ennek köszönhetően juthatott be a programba.
A NASA űrhajósa, Sally K. Ride a Challenger űrrepülőgép fedélzetén 1983. június 21-én. Ride volt a világon a harmadik nő – és az első amerikai nő –, aki kijuthatott az űrbe. 8000 jelentkező közül ő volt az egyik nő az ötből, akit kiválasztottak a kiképzésre. Két űrszolgálata alatt összesen 14 napot, 7 órát és 46 percet (343 óra) töltött a világűrben.
Szvetlana Szavickaja szovjet pilóta és űrhajós volt a második nő az űrben, de ő volt az első nő, aki 1984. július 25-én űrsétát hajtott végre. Az űrhajós már fiatalon sem riadt vissza a kihívásoktól, 17 évesen például lehetőséget kapott, hogy a sztratoszférából, 14 252 méterről zuhanórepülést végezzen, 500 méteren nyitott ejtőernyőt.
Marsha Ivins űrhajós a súlytalanság állapotában a Columbia űrrepülő fedélzetén 1990-ben. Ivins a NASA egyik legtapasztaltabb pilótája, ötször járt az űrben, és majdnem minden tipusú űrrepülésben rész vett, repült a Columbia és az Atlantis űrrepülőgépekkel is.
Claudie Haignere orvosnő és űrhajós volt az első francia nő az űrben, 1996. augusztus 17-én szállt fel a Mir űrállomás fedélzetére, összesen 25 napot, 14 órát és 22 percet töltött a világűrben.
Chiaki Mukai volt az első japán állampolgár, illetve női űrhajós, aki két Space Shuttle űrrepülésen is szolgálatot teljesíthetett. Két űrszolgálata alatt összesen 567 órát töltött a világűrben.
Az amerikai pilóta, űrhajós, altábornagy Susan J. Helms öt űrszolgálata alatt összesen 5063 órát töltött a világűrben. Nevéhez fűződik az egyik leghosszabb űrséta, ami 8 óra 56 percig tartott. Az asztronauta összesen 201 alkalommal kerülte meg a Földet, ami 8 500 000 kilométert jelent.
Kalpana Chawla és Laurel B. Clark űrhajósnők a Columbia-katasztrófa előtt. Az űrrepülőgép 28. repülése után 2003. február 1-jén visszatérés közben, Texas állam fölött darabokra szakadt, a fedélzetén tartózkodó űrhajósok életüket vesztették.
I Szojon volt az első dél-koreai és a második ázsiai nő, aki felszállhatott az űrbe 2008-ban. Egyes források szerint a dél-koreai állam 20 millió dollárt fizetett az orosz államnak azért, hogy I Szojon utazhasson a világűrbe.
Bár a világűrbe sok nő eljuthatott, a Holdon még egyetlen nő sem járt.
2010-ben a Discovery fedélzetén egyszerre négy nő utazhatott a világűrbe, a képen jobbra alul a NASA űrhajósai, Dorothy Metcalf-Lindenburger, mellette Stephanie Wilson láthatók; felettük Tracy Caldwell Dyson mérnök és a japán asztronauta, Naoko Jamazaki mosolyognak. A kép a Nemzetközi Űrállomáson készült.
Sunita Williams amerikai asztronauta női űrhajósként a legtöbb űrsétát végezte, 50 óra 40 perccel a második legtöbb időt töltötte az űrállomáson kívül.
Joan Higginbotham és Sunita Williams a Nemzetközi Űrállomáson.
Sunita Williams űrsétája
Liu Jang vadászpilóta és űrhajós volt az első kínai nő, aki kijuthatott a világűrbe. 2012. június 16-án indították útjára az első háromszemélyes űrhajót – fedélzetén a fiatal édesanyával. Az űrprogram 13 napig tartott.
Sunita Williams hetedik űrsétája közben.