A hutteriták, vagy magyar nevükön habánok a protestanizmus egyik ágából létrejött keresztény vallási csoport. Közép-Európában éltek, például a Magyar Királyság területén is, de a 18. században kivándoroltak Kanadába.
Ezek a fotók Kanadában készültek, ahol több kolóniában is élnek a hutteriták. Egy kolóniában nagyjából 15-20 család él, amikor már “kinövik” az adott területet, kicsit távolabb újabb kolóniát építenek.
Mezőgazdaságból élnek szigorú munkamegosztás szerint, ugyanakkor – ahogy a fotó is mutatja – nem utasítják el a modern kor vívmányait, mint például az amishok. A hutteriták nem félnek a traktortól, a markolótól vagy a kombájntól sem.
A mai napig minden születésszabályozó módszer tilos, így egy hutterita nő átlagosan 10 gyereknek ad életet.
A gyerekek a saját, kolónián belüli iskolába járnak, ahova hívnak “külsős” tanárokat is, nemcsak a saját közösségük tagjai tanítják a diákokat. A munkamegosztás szerint az a nő, aki vállal mondjuk óvónői vagy tanári feladatokat, mentesül a mezőgazdasági munkák alól.
Már több 100 évvel ezelőtt is nagy hangsúlyt fektettek a diákok egészségére, és állítólag Európában az elsők között voltak, akik tudományos módszereket alkalmaztak a gyerekbetegségek ellen.
A közösség élén két lelkész és egy gazdasági vezető áll, akik a tisztségüket életük végéig töltik be.
A közösség pénzét a vezetők kezelik, külön-külön senkinek nem lehet pénze vagy bármilyen saját vagyontárgya.
Anya és lánya
A férfiak általában feketében járnak, a nők járhatnak színes ruhákban, mondjuk a fejkendő kötelező.
Régebben elképzelhetetlen lett volna, hogy mobiltelefont használjanak. Először az üzleti ügyek intézésre használták, most már a fiataloknak is lehet telefonjuk, hogy tarthassák a kapcsolatot a barátaikkal. Sőt simán internetezhetnek is.
2007 májusában az albertai hutterita közösség a bíróságon harcolta ki, hogy a jogosítványukba ne kelljen fotó, mert ellenkezik a vallásukkal. Ugyanakkor más hutterita közösségeknek, például ahol ezek a képek készültek, nincs kifogásuk a fényképezés ellen.
