Vikki Dougan Edith Tooker néven született 1929-ben New Yorkban. A káprázatos és magabiztos Vikki tizenegy évesen kezdte a modellkedést. Az igazi áttörést az 1948-as év hozta el számára, amikor megnyerte a 8. New York Skate Queen görkorcsolyás szépségversenyt. A nevezőknek persze nem kellett korcsolyázniuk, elég volt, ha szépek és karizmatikusak. Ez a győzelem indította el profi modellkarrierjét, megbízást megbízásra halmozott.
Az egyre duzzadó hírnév nemcsak a sikert hozta el Vikki számára, de a házasságát is kikezdte. Nem sokkal kislánya születése után férje, Bill Symons egyszerűen kisétált az életükből. Ez azonban mit sem változtatott a fiatal édesanya karrierjén.
1953-ban ő szerepelt a LIFE magazin címlapján. Vikki Dougan modell, színésznő és anya címen vezető anyag készült róla, amiben az ekkor 21 éves Vikki 3 éves kislányával, Debbie-vel látható.
A gyönyörű szőke modell nemcsak reklámokban és divatmagazinokban szerepelt, de a bulvárlapok hasábjain is gyakran megfordult. 1954-ben így írt róla Dorothy Kilgallen a rovatában: „Vikki Dougan, a csinos szőke modell, aki legutóbb Frank Sinatra oldalán debütált, arra érkezett vissza Floridából New Yorkba, hogy tolvajok kiürítették a lakását. Valamennyi ruháját, ékszerét, bundáját és fekete parókáját is elvitték.”
1956-ban szerepet ajánlottak neki a Back from Eternity című filmben.
A modell-színésznő igazán hírnevet azzal szerzett magának az 1950-es években, hogy a megszokottnál mélyebb kivágású ruhába merészkedett a reflektorfénybe, és rendszeresen akkora hátat villantott, amekkorát addig nem nagyon látott a világ.
A hátat szabadon hagyó ruha ötlete a publicista, Milton Weiss fejéből pattant ki, aki ezzel a trükkel akart hírnevet szerezni a színésznőnek. Heiss kapásból három darab ruhát is készíttetett a színésznőnek, amiben aztán különféle bemutatókon, partikon, közéleti eseményeken vonta magára először csak a fotósok, majd a közönség figyelmét.
A merész ruhával a Jayne Mansfield-i dekoltázs komoly riválist kapott, a fenékközépig hasított ruha óriás skandalumnak számított, Vikki Dougan nevét pedig természetesen mindenki megjegyezte.
Ikonikus ruhája az 50-es években akkora port kavart, hogy egy filmbemutató partijáról távoznia kellett, mert ruhája akkora feltűnést keltett, hogy elterelte a figyelmet a bemutatóról.
Bár túl sok filmszerepet nem kapott, Playboy-felkérést annál többet. A nyuszis magazin 1957-es és 1962-es számában is sejtetett.
A színésznő és az ő háta nagyon megosztotta az embereket, vagy szerették, vagy utálták őt, mindenesetre így vagy úgy, de rendszeresen az újságok címlapján tudta tartani magát.
1959-ben a feltűnő színésznő és a védjegyévé vált ruha szépen-lassan eltűntek Hollywood térképéről, Dougan nem talált munkát magának, a pin-up lányt egyszerűen elfelejtette a szakma. Bár voltak próbálkozásai, a korábbi fényűző életet felváltották a szűkös hétköznapok.
Legközelebb 1988-ban került elő a neve újra, amikor a Disney/Touchstone bemutatta Roger nyúl a pácban című filmjét, és bár Jessica Rabbit külsőre nem hasonlított Douganra, hátáról mindenki tudta, hogy ki ihlette azt.
Rabbit és – a Hollywoodnak készített – Dougan közötti kapcsolatra utal a buja rajzfilmhős emlékezetes mondata is: „Én nem vagyok rossz, engem ilyennek rajzoltak.”