Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Füstmentesen

Mit tesz a dohányzás a szervezetünkkel?

Ma már mindenki tudja, hogy a dohányzás káros, és számos betegség kialakulásáért felelős. Bár a dohányzók száma csökken, az előrejelzések szerint 2025-ben világszerte így is több mint egymilliárd ember fog dohányozni. Számukra hozhatnak némi változást a legújabb innovációk.

A leszokásnál nincs jobb választás azok számára, akik csökkenteni kívánják a dohányzással járó kockázatokat. Amikor azonban továbbra is ilyen sok ember van, aki folytatja a dohányzást, észszerű alternatívának tűnik, hogy a cigarettánál kevésbé ártalmas technológiák is elérhetőek legyenek. Ma már rengeteg kutatás foglalkozik azzal, hogy megértsük, hogyan működnek ezek a termékek és mit tehetünk azért, hogy a dohányzással összefüggésben felmerülő egészségügyi kockázatokat csökkentsük.

Mi történik cigarettázás közben és mi a baj az égéssel?

Azzal mindenki tisztában van, hogy a cigaretta káros, de nem mindenki tudja, hogy miért. Maga a rituálé egyszerűnek tűnik: a dohányzó rágyújt, beleszív a cigarettába, a dohánylevelek és a papír égni kezdenek, és ez addig tart, amíg a papír és a dohány teljesen el nem égnek.  De ha közelebbről vizsgáljuk az összes hőfolyamatot, ami ilyenkor zajlik, akkor már nem ilyen egyszerű a kép.  Az égés egy összetett folyamat, melynek során füst keletkezik. A cigarettafüstben találhatóak a dohányaromák és a nikotin, ami természetes alkotóeleme a dohánylevélnek. Ugyanakkor az égési folyamat során több ezer vegyi anyag keletkezik, többek között több száz olyan anyaggal, amelyekről már megállapították, károsak vagy potenciálisan károsak az egészségre, így számos betegség kialakulásáért felelősek lehetnek.

Mi van a cigarettafüstben?

A cigarettafüst a nikotin, a víz és az aromák mellett több ezer vegyi anyagot tartalmaz. Ezek között található több száz olyan káros és potenciálisan káros anyag is, amely elsődleges okozója a dohányzással kapcsolatos betegségeknek. A dohányfüstben légnemű, cseppfolyós és szilárd részecskék egyaránt találhatóak.

A nikotin szerepe

A nikotin a dohány természetes alkotóeleme. Addiktív, és használata mérgező lehet, ha nagy mennyiségben jut be a szervezetbe. A nikotin használata megemeli a szívverést és a vérnyomást. Terhes és szoptató nők, szívelégtelenséggel, súlyos magas vérnyomással vagy cukorbetegséggel élők számára különösen nem ajánlott a nikotint tartalmazó termékek használata. A rákkeltő anyagok elsősorban az égésből, nem a nikotinból származnak. Számos mértékadó szakmai szervezet egyetért abban, hogy a dohányzáshoz köthető megbetegedések túlnyomó részéért elsősorban nem a nikotin, hanem az égés, és az égés során a füstben keletkező káros anyagok felelősek.  Tehát a nikotin – bár mérgező anyag – nem elsődleges kiváltója a dohányzással összefüggő betegségeknek. Ezt tudományos bizonyítékok is alátámasztják, és ezen az állásponton vannak sokan a közegészségügyi szakértők közül is. 

Az Egyesült Királyságban például a National Institute for Health and Care Excellence szerint az „elsődlegesen a dohányfüstben lévő toxinok és rákkeltő anyagok és nem a nikotin az, ami betegséget és halált okoz”.

Az International Agency for Research on Cancer (IARC – a Rákkutatás Nemzetközi Ügynöksége) a rákkeltő anyagok vizsgálatakor nem osztályozta rákkeltő anyagként a nikotint.

Hogyan csökkenthetőek leghatékonyabban a dohányzás ártalmai?

1.      Megelőzés

A legjobb döntés – egészségünk megóvása érdekében – továbbra is: nem rászokni a dohányzásra. Számos olyan prevenciós program létezik már hazánkban is, melynek elsődleges célja a dohányzásra történő rászokás megelőzése. A megelőzésben kiemelt szerepet játszanak a különböző edukációs kampányok, melyek a dohányzáshoz kapcsolódó információkról, veszélyekről és következményekről tájékoztatnak.

2.      Leszokás

Ám ha már életünk részévé vált a cigaretta, akkor sem kell teljesen elkeserednünk, hiszen ma már számtalan hasznos módszer létezik ártalmas szokásunk leküzdésére.  Ma már egyértelműen bizonyítható, hogy a leszokásnál nincs hatékonyabb és eredményesebb módja a dohányzással kapcsolatos egészségügyi ártalmak csökkentésének. Az epidemiológia ráadásul arra is rávilágít, hogy minél több ideig dohányzunk, annál inkább megnő a dohányzáshoz köthető megbetegedések kialakulásának kockázata. Az epidemiológia azt is bizonyítja, hogy a leszokással egyértelműen csökken ez a kockázat.

3.      Füstmentes alternatívák

Ha a cigarettamentesség valami miatt nem működik, a füstmentes technológiák jelenthetnek alternatívát a felnőtt dohányosok számára. A tudomány és technológia fejlődésének köszönhetően ma már léteznek olyan technikai megoldások, melyek égés és füst nélkül teszik lehetővé a dohányzást, így a cigarettánál lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyagot szabadítanak fel. Fontos továbbá tudni, hogy a füstmentes alternatívák sem kockázatmentesek, hiszen például ezek által is nikotin jut a szervezetbe, ami a függőség kialakulásáért felel. A dohányzás és a nikotin ártalmainak kiküszöbölését pedig kizárólag a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztásának abbahagyása biztosíthatja.

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából, reklámnak nem minősülő tájékoztatásként készült a Philip Morris Magyarország Kft. hozzájárulásával.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top