nlc.hu
Gasztro
Tények és tévhitek (X)

Tények és tévhitek (X)

Az utóbbi években a hazai húsfogyasztás a vöröshúsok (sertés, marha) felől a fehérhúsok és ezen belül a baromfihúsok irányába tolódott el. A baromfihús értékének elismerése mellett ugyanekkor nem eshetünk túlzásba a vöröshúsok megítélését illetően. Lényeges adatok - mint például az, hogy a birka- és bárányhúsban a már gyógyszerként is ismert karnitin igen nagy mennyiségben van - nem ismertek, továbbá egyes húsfajták értékelése irreális lett. A fogyasztók riogatása oda vezetett, hogy egyesek a húsfogyasztást kifejezetten károsnak tartják.

Ezzel szemben a hús jelentős fehérje, vitamin, zsír és ásványianyag forrás. A marha- és a sertéshús 17-21 gramm/100 gramm fehérje tartalmú és 84-92 %-os hasznosulású, vagy más néven biológiai értékű.

A fiatal- és az időskori szervezet fokozott fehérje igényének ellátásában a húsfogyasztás alapvető jelentőségű. A hús fontos azért is, mert benne az emberi szervezet által nem előállítható, ún. esszenciális aminosavak is megtalálhatók.

A húsok a vízben oldódó B-vitamin csoport tagjait (B1, B2, B6, B12), a belsőségek pedig a zsírban oldódó A- és D-vitamint jelentős mértékben tartalmazzák. Sok vád éri a vöröshúsokat koleszterintartalmuk miatt, azonban míg a belsőségekre ez igaz, a sertéskaraj vagy tarja koleszterintartalma 54 illetve 55 mg /100 gramm, szemben a bőrös csirkemell 74, vagy bőrös csirkecomb 96 mg /100 gramm értékével.

Mint ismert, a napi ajánlott bevitel 300 mg-ig terjedhet. A színhús, sertéscomb vagy sertéskaraj 4,0 illetve 1,0 /100 gramm zsírt tartalmaz szemben a bőrös csirkemell 7,5 /100 gramm értékével.

A vöröshúsok színét a bennük levő vastartalom adja, amely az emésztőbél csatornából a leghatékonyabban szívódik fel, megelőzve a hiányában jelentkező vagy vasvesztéssel járó állapotban kialakuló vashiányos vérszegénységet. A szervezet anyagcsere folyamataiban fontos szerepet betöltő cink a sertéshúsban több mint 4-szer nagyobb mennyiségben van, mint a csirkehúsban.

Természetesen nem lehetünk ajánlói a túlzásba vitt húsfogyasztásnak. Ismert, hogy korábban súlyemelők izomzatuk növelésére napi 10 rántott szeletet is elfogyasztottak. Ez a fokozott fizikai aktivitás ellenére sem tudott jól lebomlani, és a helytelen táplálkozást köszvény követte.

A mértékletes húsfogyasztás viszont nem jelent veszélyt a húgysav- anyagcsere szempontjából. Lényeges továbbá, hogy a zsiradékbevitelünket is kontrolláljuk, azonban a telített és telítetlen zsírsavak helyes arányával, valamint az omega-3 zsírsavak bevitelével a mértéktartó vöröshús-fogyasztás nem tűnik ijesztő rémképnek.

Ne feledkezzünk meg ugyanekkor arról, hogy a húsételekhez megfelelő mennyiségű zöldségfélét is fogyasszunk. Az arany középút határozza meg húsfogyasztásunkat is.

prof. Dr. Halmy László
Magyar Elhízástudományi Társaság elnöke

Kattints a www.voroshus.hu oldalra és nyerj!

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top