Fűszer és lélek – ez a címe Bodrogi Eszter gasztroblogjának, ami után őt magát Fűszeres Eszternek nevezték el olvasói. Az amúgy marketinges területen dolgozó Eszter inkább kedvtelésből főz, de az évek alatt komoly gyakorlati és elméleti tudást halmozott fel, így nemrég adta ki a Zsidó konyha itt és most című könyvét, amely a recepteken túl a szokásokkal és a legfontosabb ünnepekkel is megismerteti az olvasókat. A zsidó konyha sok sajátossága közül talán az a legfontosabb, hogy nem tekinthető zárt egységnek, hiszen másképpen főznek az arab, mediterrán hatásokat magába fogadó Izraelben, mint egy budapesti zsidó családban. Azt lehetne mondani talán, hogy az ízeket tekintve tájegységekhez hasonló sajátosságokat hordoznak ezek az ételek. Vannak persze általános jellemzők, ilyen a sertéshús kerülése és a kacsa illetve, főleg a liba intenzívebb jelenléte, de markáns különbségek nincsenek.
A legnépszerűbb és legismertebb zsidó étel a sólet, amelyhez inkább időből kell sok, munkaigényesnek nem mondható, vagyis, ha már egyszer beszereztük a hozzávalókat, előkészítettük és betettük a sütőbe, akár el is mehetünk otthonról, mert a sólet tudja a dolgát!
– Ami lényeges, az a marhaszegy, a füstölt libacomb, a kacsamell, illetve én szoktam marha-velőscsontot is tenni bele, mert az jól összesűríti. A nagy szemű babot huszonnégy, a közepeset tizenkét órára áztatom be, a legapróbbat és a gerslit pedig nem. Legjobb a sütőbe tenni, nyolc órát szánjunk a főzésre, de még jobb, ha tizenkét órát adunk neki – tanácsolja Eszter.
Még a sólet előtt megkóstoltuk a zsidókaviárt, amely a zsidótojáshoz hasonló tojásos előétel vagy kenőke, és abban különbözik tőle, hogy van benne kacsa- vagy libamáj is. Ezt a zsidó családok általában kaláccsal eszik.
A flódni szintén ismert sütemény, sok családban készítik, nagy előnye, hogy rendkívül kiadós. Eszter elmeséli, hogy ha egy tepsivel készít ebből a mákos, almás, csokoládés, szilva- és baracklekváros, diós finomságból, amelynek a tésztájában egyébként fehérbor(!) is van, akkor rajta, a férjén és kisfiukon, Dávidon kívül még négy barátjuk és azok családjai is jóllaknak vele. A flódniban aztán van matéria, igazán emberes édesség! De érdemes megemlíteni egy másik nagyon finom süteményt, a rugelachot is, amely dióval, csokoládéval készül, és amit Eszter mindenkinek szívből ajánl.
Jó étvágyat, jó ismerkedést kívánunk!
|
Sólet Hozzávalók: 1 kg nagy szemű tarkabab, 20-30 dkg gersli, 2 nagy fej hagyma, 5 ek. libazsír, 2 libacomb, 2 db 20 cm-es marha-velőscsont, 2-3 babérlevél, só, egész bors, 6 gerezd fokhagyma összezúzva, 6 tojás. A tarkababot egy éjjelre hideg vízbe áztatom. A libazsíron megfonnyasztom a hagymát, rászórok egy sornyi babot, és egy marék gerslit. Ráteszem az egyik velős csontot. Erre megint rétegezem a babokat és a gerslit. Hozzáadom az összezúzott fokhagymát is és a babérlevelet. Megint velős csont következik, a tetejére szórom a maradék babot, és ráteszem a libacombokat. Felöntöm annyi vízzel, amennyi elfedi, beleteszem a nagyon alaposan megmosott tojásokat, lefedem, és betolom a sütőbe. Kevergetni nem szabad, csak rázogatni!  |
További két ínycsiklandozó zsidó ételreceptet (Flódni, Zsidó kaviár) találhatsz a Nők Lapja január 21-én megjelenő, 4. számában!
Még több az e heti Nők Lapjából:
