| Szilvás gombóc |
Már a Padlásban is megénekelték, hogy milyen csodálatos is egy aranyszínű morzsában, porcukorsipka alatt megbújó szilvás gombóc. Bizony, amikor a piacot lila halmokban elborítja a szilva, akkor engedni kell a csábításnak, és a szezon alatt legalább egyszer csinálni kell egy jó kis gombócot.
Hozzávalók:
- 1 kg krumpli
- 20 dkg finomliszt
- 1 egész tojás
- csipet só
- 1 diónyi zsír
A krumplit meghámozom, felkockázom, megfőzöm. Amíg fő a krumpli, addig óvatosan kimagozom a szilvát, kikeverem a fahéjat a cukorral.
Ha kész a krumpli, akkor lecsöpögtetem, majd krumplinyomóval alaposan összetöröm. Amikor már majdnem kihűlt, akkor hozzáadom a többi alkotóelemet, és lágy, de rugalmas tésztává gyúrom. Négy részre bontom masszát, és egy alaposan lisztezett deszkán ujjnyi vastagra kinyújtom, majd kb. 8-10 centis négyzetekre vágom.
Közben egy mélyebb serpenyőben, kis olajon zsemlemorzsát pirítok, valamint egy lábasban vizet forralok, amelybe egy kis sót hintek.
A tésztakockák közepébe belefektetem a fahéjas cukorral töltött szilvát, majd jól bebugyolálom, lehetőleg légmentesen. Ha forr a víz, beleeresztem a gombócokat. Néhány percig főzöm, majd leszűröm és a morzsába forgatom őket.
Ha már nagyon elegem van a szilvázásból, egyszerűen nudlira váltok, és az asztalra kikészítem a házi baracklekvárt is.
| Túrógombóc |
A szilvással ellentétben a túrógombóc nincs szezonhoz kötve. Télen-nyáron jólesik. Egy kevés házi lekvárral vagy édesre hangolt gyümölcschutney-val tökéletes desszert, de akár köretként is fogyasztható.
Hozzávalók:
- 50 dkg félzsíros túró
- 6-7 ek. rétesliszt
- 4 tojás
- csipet só
A túrót alaposan elmorzsolom, ha van hozzá türelmem, akkor szitán áttöröm, és hozzáadom a tojások sárgáját. Ehhez keverem a lisztet. A tojások fehérjét kemény habbá verem, majd óvatosan beleforgatom a túróba.
Kevés olajon lepirítom a zsemlemorzsát, majd enyhén sós vizet forralok, és nedves kézzel gombócokat formálok a tésztából. Ezeket néhány perc alatt kifőzöm, s az előre lepirított zsemlemorzsába hempergetem.
| Mákos gőzgombóc |
A vaníliasodó, a mák és a szilvalekvár találkozása egy tökéletes desszertben. Igazi hétvégi, kényeztető finomság.
Hozzávalók:
- 50 dkg finomliszt
- 3 dl tej
- 2 dkg élesztő
- 2 dkg cukor
- 2 tojássárgája
- csipetnyi só
- ¼ kg sűrű szilvalekvár
- 5 dkg vaj
- 15 dkg őrölt mák
- porcukor
Az élesztőt felfuttatom a cukros tejben, majd a liszthez adom. Hozzáadom a tojások sárgáját, egy leheletnyi sót, és az egészet alaposan kidolgozom. Kicsit pihentetem. A mákot elkeverem annyi porcukorral, amennyit jónak gondolok.
A tésztát hosszú rúddá sodrom, majd félzsemlényi darabokra vágom. A gombócokat kerek lapokká húzogatom, a közepébe teszek egy jó teáskanál lekvárt. Ezután óvatosan összeillesztem a sarkokat, s alaposan elzárom a lekvár útját. Egy méretes lábasban 2-3 ujjnyi vizet forralok, erre helyezek egy nagyobb szitát, amelybe beleültetem a gombócokat, amelyeket egy kevés olvasztott vajjal bekenek, hogy ha meg is dagadnak a gőzölés alatt, könnyedén szét tudjam őket szedni. Végezetül lefedem a gombócokat, hogy a gőz bent maradjon a lábasban, és negyedóra alatt készre gőzölöm őket.
Tálaláskor cukrozott mákkal megszórom, és vaníliasodóval tálalom.
Vaníliasodó:
- Hozzávalók:
- ½ liter tej
- 4 egész tojás
- ½ rúd vanília
- cukor, illetve méz
A tejet felteszem melegedni. A vaníliarudat kettévágom, óvatosan a tejbe kaparom a belsejét, majd magát a rudat is a tejbe eresztem. Ízlés szerint mézzel vagy cukorral megédesítem a tejet. Mivel a gombóchoz jön a cukros mák is, így viszonylag kevés cukrot teszek hozzá, adott esetben csak a vaníliarudat. A tojásokat kettészedem, a sárgákat elkeverem egy kevés hideg tejjel. Amikor már majdnem forr a tej, akkor belekeverem a tejjel elkevert sárgáját, és tovább főzöm, amíg be nem sűrűsödik.
