1. Gyorsétterem-fóbia
Elrettentés: Nem is olyan rég egy amerikai művésznő vásárolt egy Happy Meal menüt, hazavitte, majd fél évig fotózta. Az elképzelése az lett volna, hogy figyeli a szendvics bomlási fázisait, de csalódnia kellett, ugyanis se penészfoltot, se rohadásnak induló húst nem látott. Az állaga szinte megőrizte az eredeti formáját, kivéve, hogy a szendvics kőkemény lett, így jogos a kérdés, hogy vajon mennyi adalékanyagot tartalmazhat egy gyorséttermi kaja.
| 180 nap után – nézd meg az egész sorozatot itt, vagy a képre kattintva! |
A Super Size Me című dokumentumfilmben Morgan Spurlock saját bőrén keresztül mutatta be, mi az eredménye, ha az ember folyton egy gyorsétteremlánc szendvicsein él. Tömören annyit erről, hogy a férfi elhízott, koleszterinszintje emelkedett és erős hangulatváltozásai lettek.
Tény: A gyorsétteremben kapható ételekkel addig nincs baj, amíg az ember nem fogyasztja azokat túl gyakran. A fő szempont tehát a mértékletesség, ráadásul még az ilyen éttermek választékában is találhatunk salátákat, és kóla helyett választhatjuk a teát vagy ásványvizet is.
2. Fugu-fóbia: a rettegett gömbhal
Elrettentés: A fugu szó a gömbhalat és a belőle készített ízletes ételt jelenti, mely halálos, ha a szakács nem figyel oda kellőképp. A hal onnan kapta a nevét, hogy felfúvódik, ha veszélyben érzi magát, és egy olyan vegyületet bocsát ki, amivel még halála után is képes mérgezni. Éppen a veszélyérzet és a halál lehetősége miatt kedvelik annyian, mivel sohasem tudhatjuk, hogy éppen biztonságos-e az a falat, amit eszünk. Adrenalinfüggők egyik kedvenc fogása lehet. Különösen a mája mérgező, ha nem megfelelően készítik el. Egy gömbhalban 30 ember halálához elegendő méreganyag található, amely elég sok ahhoz, hogy bátran kijelentsük, ez az egyik legparásabb étel.
Tény: A halászat és az elkészítés szabályai minimálisra csökkentették a fugu okozta áldozatok számát, tehát senkinek nem kell félnie, aki előkelő japán étteremben kérne gömbhalat, mivel elkészítésének 30 szigorú szabálya van, és csak külön vizsgázott és ellenőrzött szakács készítheti el. A hal fogyasztása Koreában és Japánban hódít, de Európában is kezd egyre népszerűbbé válni.
3. Mérgező gombák
Elrettentés: Laikus gombagyűjtők erdei sétáik során könnyen összetéveszthetik az ehető vadon termett gombát a mérgezővel. A mérges gomba az idegrendszerre és a keringésre veszélyes, illetve halált is okozhat. A mérgezés tünetei sokszor csak egy órával a fogyasztás után jelentkeznek, amikor már tehetetlenek vagyunk.
Tény: Gombát a legjobb boltban, piacon vásárolni. Nem egy rémtörténetet hallottunk már ismerőseinktől a véletlen kosárba került gyilkos galócáról és következményeiről. Ennek kiküszöbölésére hozták létre a piacokon a gombavizsgáló helyeket, ahol szakemberek nézik át gyűjteményünket. A vizsgálat teljesen ingyenes, fölösleges hát rizikózni.
Ha mégis a saját szimatunkra hagyatkoznánk, legalább süssük meg alaposan a gombát, mivel vannak olyan fajok, amelyekben a méreganyagok csak megfelelő idejű főzés után bomlanak fel. És persze olyanok is, amelyeken sajnos ez sem segít.
4. Mogyoróallergia
Elrettentés: A rossz hír, hogy a mogyorófélékre való érzékenység életünk bármely szakaszában előjöhet, és idővel még súlyosbodhat is. Mindenki másképp reagál rá: valakinek arcduzzanatot okoz, másnál légzési nehézség lép fel, sőt halálos kimenetelű is lehet. A mogyoró azért különösen veszélyes étel, mert nem elég távol tartanunk magunkat a mogyorót jól beazonosíthatóan tartalmazó élelmiszerektől, ugyanis olyan ételekben is előfordulhat, amelyben semmi keresnivalója (pl. túrórúdi). Az allergia általában azért alakul ki, mert a szervezetünk a mogyorót veszélyes anyagként azonosítja, és ennek hatására lépnek fel az említett tünetek.
Tény: Ismerősen cseng a “nyomokban mogyorót tartalmazhat” kifejezés? Akinek efféle allergiája van, fontos, hogy mindig olvassa el a csomagoláson jelzett összetevőket. A mogyorófélék egyébként különféle fehérjéket, B-vitamint, valamint vasat és cinket is tartalmaznak. A kutatások szerint azoknál, akik nem allergiásak rá, és gyakran fogyasztják ezt a finomságot, ritkábban fordulnak elő szív- és érrendszeri betegségek.
5. Vörös algával szennyezett kagyló
Elrettentés: A vörös alga a kagylókat nem, de fogyasztóit könnyedén megmérgezheti. A vörös algával szennyezett kagylók az emberre nézve mérgezőek, száj körüli zsibbadással, hányással járhat elfogyasztásuk. A kagylók életük során sok-sok ilyen kis élőlényt szűrnek ki a vízből, felhalmozván szervezetükben a káros anyagokat. Az így tárolt méreg kis mennyiségben bénulást vagy akár halált is okozhat.
Az ehető kagylókban a méreg az emésztőmirigyekben koncentrálódik, és mérgező hatása rendszerint néhány héten belül megszűnik. A kagylómérgezés több típusa ismert: a bőrvörösséget, gyomor- és béltüneteket produkáló és a bénulásos mérgezés.
Tény: Az algák többsége nem mérgező, de azért óvatosságra kell törekedni. A statisztikák szerint az ételallergiások jelentős részénél a kagyló váltja ki a jellegzetes allergiás tüneteket, így első alkalommal mindenképpen érdemes csak kisebb mennyiséget fogyasztani belőle. De hogy valami jót is mondjunk, aki hetente kétszer fogyaszt tengeri halakat vagy egyéb tengeri herkentyűket, jót tesz a szívével és az egészségével.
6. Spermamítosz
Elrettentés: Egy időben az a szóbeszéd járta, hogy egyes budapesti utcai büfékben spermát kevernek a szószokba – a legenda szerint valahol 3-4 különböző férfiét is. Fokozva az aggodalmat, az ondó egyes történetekben HIV-vírust, másokban pedig hepatitiszt tartalmazott.
Tény: A szóbeszédek kitalálásának és terjesztésének oka valószínűleg a helybeliek tájékozatlansága, irigysége és üzleti érdeke lehetett, vagy csak egy újabb városi legenda ütötte fel a fejét. Az ÁNTSZ mindenesetre elmondta, hogy a kapott bejelentések után már mindegyik környékbéli falatozót ellenőrizték, és kisebb hiányosságokat találtak ugyan, de aggodalomra nincs okunk.