 |
„Feketelevesként” éli meg egy malajziai sziget fecskefészekleves-ipara azt, hogy az ENSZ a világörökség részévé nyilvánított számos épületet Georgetownban.
A település Penang szigetének fővárosa, és az UNESCO 2008-ban találta megóvásra méltónak, ami lendít a város idegenforgalmán, ám számos megkötéssel jár.
A helyi lakosság legfőbb gondja, hogy veszélybe került a „fecskefészekgyártás”, melyet úgynevezett kazári fecskék végeznek „társadalmi munkában”. Ehhez azonban szükségük van épületekre, melyekbe befészkelhetik magukat, amivel viszont a történelmi értékűnek találtatott házak állagának megőrzését igencsak nehezítik. Erre figyelmeztetett az ENSZ kulturális szervezete, mely anyagilag is támogatja a konzerválást.
A helyiek közül sokan tenyésztenek fecskét, mely nyálával tapasztja össze fészke építőelemeit, különleges ízt adva a lakhelyből készített levesnek. Ráadásul kínai meglátás szerint a fecskefészekleves nemcsak finom, hanem gyógyhatású is. Ezért aztán igencsak keresett étekalapanyag szerte Ázsiában, emiatt pedig meg is kérik az árát: kilója 400 ezer forint.
Penang hatóságai kiparancsolják a fővárosból a „fészekgazdaságokat”, de türelmi idővel. A fecsketenyésztők 2013-ig kaptak haladékot arra, hogy elköltöztessék madaraikat a sziget mezőgazdasági vidékeire. A fecskeevakuálás már megkezdődött, 27 fészekrakató gazdaság lehúzta a rolót Georgetownban, de még maradt 101. Köztük vannak „nagyüzemi” gazdaságok is, melyek több házban és több ezer fecskét dolgoztatnak. Számukra hatalmas gond a költözés. Szövetségük elnöke szerint a fecskék Georgetown élő örökségének számítanak. (MTI)
